Hirdetés
Hirdetés

Hogyan lehet túlélni az alacsony kamatok korszakát?

2017. január 12., 06:05

Nehéz helyzetben vannak azok, akik szeretnének megtakarítani, mert a kamatozó befektetések alig hoznak valamit. Erre különböző megoldások vannak, van, aki még többet takarít meg, van, aki lemond az egészről, van, aki kockázatosabb befektetési formák után néz.

(Fotó: 123rf.com)

A cikk megjelenését az MKB Bank támogatta. (x)

Világszerte probléma, hogy a kamatozó és kötvényjellegű befektetések többsége alig hoz már valamit. Erre a kisbefektetők különbözőképpen reagálnak. Vannak, akik ilyenkor növelik megtakarításaikat, többet tesznek félre, hogy minimális kamat mellett is elérjék azt a célt, amire félreraknak, legyen az lakás, kocsi, nyugdíj vagy taníttatás.

Mások hajlamosak ilyenkor lemondani a megtakarításról, és azt mondani, én nem tudok ehhez eleget félretenni. Inkább hitelt vesznek fel, vagy lemondanak a kitűzött céljukról. Megint mások esetleg túl nagy kockázatot vállalnak, és valamilyen nagyon kalandos, kockázatos, átláthatatlan vagy egyenesen illegális befektetésbe vágnak. Ilyenkor virágoznak a pilótajátékok és egyéb csalárd, a befektetők pénzét teljesen eltüntető átverések is.

Hirdetés

Vannak, akik túl sokat várnak

Hasonlóan ahhoz, hogy a lakosság rendszeresen magasabb inflációt érzékel vagy vár a valóságosnál, azaz az inflációs várakozások meghaladják a tényleges pénzromlást, rendszeresen túlbecsülik a reálisan elérhető kamatot vagy hozamot is. Még most is, a 0,9 százalékos alapkamat és az ezt sokszor el sem érő banki kamatok időszakában akadnak olyanok, akik öt, tíz százalékos, esetleg még magasabb hozamot szeretnének kapni a pénzükre, ez lenne az elvárásuk.

Ennek egyik oka, hogy korábban több mint két évtizeden keresztül ahhoz voltunk hozzászokva, hogy az infláció 4-8 százalék vagy még több, a kamatok pedig ezt általában 2-4 százalékponttal még meg is haladták. Az MNB egyik, a 2014-ig terjedő éveket vizsgáló tanulmánya szerint még 2014-ben is, amikor nulla közelében volt az infláció, 8-10 százalék körüli mértéket becsültek a polgárok.

(Forrás: Magyar Nemzeti Bank)
(Forrás: Magyar Nemzeti Bank)

A BUX jó befektetés volt

Egy másik megoldás, ha viszonylag szolid, kockázatos, de ígéretes, sokszor bizonyított befektetéseket választunk, aminek tipikus példája a részvénypiac. Például a Budapesti Értéktőzsde honlapján most azt látjuk, hogy a BUX index teljesítménye a december elejéig eltelt öt évben évi 11,1, tíz év alatt évi 2,48, az indulástól, 1991-től kezdve pedig évi 14,0 százalék volt.

A tíz éves hozam azért gyengébb, mert 2006 végén már rekordközelben volt a BUX index, egy hullámhegy csúcsa felé tartott, de 2008 végéhez vagy 2009 elejéhez képest megint nagyon szép hozamot lehetne kimutatni. Akkoriban volt ugyanis a pénzügyi válság miatt az árfolyamok mélypontja. Hasonlóan szép teljesítményt nyújtott azonban hosszú távon például a német DAX vagy az amerikai S&P 500 index is, főleg ha forint gyengülését is beleszámoljuk.

Válságban venni, olcsón

Az eddigi pénzügyi válságok, nagy zuhanások során eddig utólag mindig kiderült, hogy érdemes volt az olcsóvá vált magyar részvényekből bevásárolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül meg kell várni a következő válságot, bár nem árt, ha tartalékolunk tőkét arra az esetre is.

A nem kockázatmentes, de magasabb hozamot ígérő befektetések közé tartoznak még az ingatlanok, amelyeket az átlagembernek inkább ingatlanalapokon keresztül érdemes vásárolnia. Kamatozó befektetés, de az állampapíroknál és betéteknél többet hoz a vállalati kötvény, és lehet devizákkal, árupiaci termékekkel is profitot elérni.

Nem mindegy, hány éves vagy

Miután az emberek többsége nem tőkepiaci szakember, jobb a befektetések kiválasztását szakemberekre, például alapkezelőkre bízni.

Hogy ki mennyi kockázatot visel el, illetve mennyit érdemes vállalnia, az függ az egyéni rizikóvállalási kedvtől, az életkortól és a befektetési céltól is. Ha valaki még fiatal, és hosszú ideig szeretne félretenni, akkor nagyobb arányban ajánlott növekedésorientált részvényeket, ingatlanalapot tartani. Aki idősebb, például a nyugdíjhoz közel áll, annak inkább államkötvényekből, alacsonyabb kockázatú vállalati kötvényekből, osztalékrészvényekből álló, rendszeres bevételt biztosító portfóliót érdemes ajánlani.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Macronnal csak a csatát nyerné meg Európa, a háborút nem

Macronnal csak a csatát nyerné meg Európa, a háborút nem

Visszafojtott befektetői lélegzet után hatalmas megkönnyebbülés érte az európai piacokat a francia elnökválasztás első fordulójának eredménye után. Szőcs Gábor szerint szinte biztosra vehető, hogy Európa egyik legfontosabb tagállamának elnökét Emmanuel Macronnak fogják hívni, ám a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere óva int: ne búcsúzzunk még a politikai kockázatoktól.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?