Hirdetés

Hogyan lehet túlélni az alacsony kamatok korszakát?

2017. január 12., 06:05

Nehéz helyzetben vannak azok, akik szeretnének megtakarítani, mert a kamatozó befektetések alig hoznak valamit. Erre különböző megoldások vannak, van, aki még többet takarít meg, van, aki lemond az egészről, van, aki kockázatosabb befektetési formák után néz.

(Fotó: 123rf.com)

A cikk megjelenését az MKB Bank támogatta. (x)

Világszerte probléma, hogy a kamatozó és kötvényjellegű befektetések többsége alig hoz már valamit. Erre a kisbefektetők különbözőképpen reagálnak. Vannak, akik ilyenkor növelik megtakarításaikat, többet tesznek félre, hogy minimális kamat mellett is elérjék azt a célt, amire félreraknak, legyen az lakás, kocsi, nyugdíj vagy taníttatás.

Mások hajlamosak ilyenkor lemondani a megtakarításról, és azt mondani, én nem tudok ehhez eleget félretenni. Inkább hitelt vesznek fel, vagy lemondanak a kitűzött céljukról. Megint mások esetleg túl nagy kockázatot vállalnak, és valamilyen nagyon kalandos, kockázatos, átláthatatlan vagy egyenesen illegális befektetésbe vágnak. Ilyenkor virágoznak a pilótajátékok és egyéb csalárd, a befektetők pénzét teljesen eltüntető átverések is.

Hirdetés

Vannak, akik túl sokat várnak

Hasonlóan ahhoz, hogy a lakosság rendszeresen magasabb inflációt érzékel vagy vár a valóságosnál, azaz az inflációs várakozások meghaladják a tényleges pénzromlást, rendszeresen túlbecsülik a reálisan elérhető kamatot vagy hozamot is. Még most is, a 0,9 százalékos alapkamat és az ezt sokszor el sem érő banki kamatok időszakában akadnak olyanok, akik öt, tíz százalékos, esetleg még magasabb hozamot szeretnének kapni a pénzükre, ez lenne az elvárásuk.

Ennek egyik oka, hogy korábban több mint két évtizeden keresztül ahhoz voltunk hozzászokva, hogy az infláció 4-8 százalék vagy még több, a kamatok pedig ezt általában 2-4 százalékponttal még meg is haladták. Az MNB egyik, a 2014-ig terjedő éveket vizsgáló tanulmánya szerint még 2014-ben is, amikor nulla közelében volt az infláció, 8-10 százalék körüli mértéket becsültek a polgárok.

(Forrás: Magyar Nemzeti Bank)
(Forrás: Magyar Nemzeti Bank)

A BUX jó befektetés volt

Egy másik megoldás, ha viszonylag szolid, kockázatos, de ígéretes, sokszor bizonyított befektetéseket választunk, aminek tipikus példája a részvénypiac. Például a Budapesti Értéktőzsde honlapján most azt látjuk, hogy a BUX index teljesítménye a december elejéig eltelt öt évben évi 11,1, tíz év alatt évi 2,48, az indulástól, 1991-től kezdve pedig évi 14,0 százalék volt.

A tíz éves hozam azért gyengébb, mert 2006 végén már rekordközelben volt a BUX index, egy hullámhegy csúcsa felé tartott, de 2008 végéhez vagy 2009 elejéhez képest megint nagyon szép hozamot lehetne kimutatni. Akkoriban volt ugyanis a pénzügyi válság miatt az árfolyamok mélypontja. Hasonlóan szép teljesítményt nyújtott azonban hosszú távon például a német DAX vagy az amerikai S&P 500 index is, főleg ha forint gyengülését is beleszámoljuk.

Válságban venni, olcsón

Az eddigi pénzügyi válságok, nagy zuhanások során eddig utólag mindig kiderült, hogy érdemes volt az olcsóvá vált magyar részvényekből bevásárolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül meg kell várni a következő válságot, bár nem árt, ha tartalékolunk tőkét arra az esetre is.

A nem kockázatmentes, de magasabb hozamot ígérő befektetések közé tartoznak még az ingatlanok, amelyeket az átlagembernek inkább ingatlanalapokon keresztül érdemes vásárolnia. Kamatozó befektetés, de az állampapíroknál és betéteknél többet hoz a vállalati kötvény, és lehet devizákkal, árupiaci termékekkel is profitot elérni.

Nem mindegy, hány éves vagy

Miután az emberek többsége nem tőkepiaci szakember, jobb a befektetések kiválasztását szakemberekre, például alapkezelőkre bízni.

Hogy ki mennyi kockázatot visel el, illetve mennyit érdemes vállalnia, az függ az egyéni rizikóvállalási kedvtől, az életkortól és a befektetési céltól is. Ha valaki még fiatal, és hosszú ideig szeretne félretenni, akkor nagyobb arányban ajánlott növekedésorientált részvényeket, ingatlanalapot tartani. Aki idősebb, például a nyugdíjhoz közel áll, annak inkább államkötvényekből, alacsonyabb kockázatú vállalati kötvényekből, osztalékrészvényekből álló, rendszeres bevételt biztosító portfóliót érdemes ajánlani.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Valami nagyon elromlott: egyre többet késnek a számlákkal a magyar cégek

Valami nagyon elromlott: egyre többet késnek a számlákkal a magyar cégek

Tavaly a számlák kétharmadát fizették pontosan a vállalkozások, ám ez az eredmény néhány százalékponttal elmarad a 2015-östől - derül ki a Bisnode Magyarország Kft. Fizetési Tapasztalat programjából. Nemcsak az átlagos számlafizetési határidő hanem az átlagos késedelem is növekedett, így egyes szektorok cégeinél a 40 nap feletti késések is előfordulnak.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • február 27
    Fogyasztói bizalmi index
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói bizalom
    Függőben lévő lakásértékesítések
    február 28
    Mol (2016 Q4)
    Termelői árindex
    MNB kamatdöntés
    Kiskereskedelmi forgalom
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP
    Chicagói BMI
    március 1
    Beszerzési menedzser index
    Bézs könyv
    Munkanélküliségi ráta
    Feldolgozóipari BMI
    Fogyasztói árindex
    Jelzáloghitel igénylések
    március 2
    Munkanélküliségi ráta
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    március 3
    OTP (2016 Q4)
    Kiskereskedelmi forgalom
    Külkereskedelmi mérleg
    Szolgáltatóipari BMI
    Szolgáltatóipari BMI
    Kiskereskedelmi forgalom

Szavazás

5 százalékra csökkentenék a hal- és vadhús áfáját. Ha ezek a termékek olcsóbbak lennének, többet venne belőlük?