Iparűzési adó: ki nyer és ki veszít vele?

Az iparűzési adóval kapcsolatos eredetileg bejelentett változások főleg a nagykereskedelmi vállalkozásokat érintették volna, de azok a kiskereskedők is aggódhattak, akik eredményüket módszeresen nulla közelire hozták ki, mivel náluk a költségek között az eladott áruk beszerzési értéke messze felülreprezentált volt - áll az RSM DTM adótanácsadó cég elemezésben.

Az új iparűzési adó külföldi adózásra késztette volna a vállalatokat

A szakma jelezte, hogy azok közül, akik az új szabályok hatálya alá kerülnek, többeknek lehetősége lesz arra, hogy tevékenységüket külföldről szervezzék meg, ez nemcsak az iparűzési adó, de több más adóbevétel csökkenését is eredményezheti.

A figyelmeztetések után kiderült, hogy ezek a változások mégsem lépnek hatályba. A beterjesztett törvényjavaslat rácáfolt, illetve változtatott a korábbiakon. Az új tervek szerint nem kell az új elképzelésekkel számolniuk az 500 millió forint alatti árbevételű cégeknek, továbbá magasabb (85 százalék) a megtűrt mérték 500 millió és 20 milliárd forint között. A 80 milliárd forintig terjedő sávban ez az érték 75 százalék, míg e felett már csak 70 százalék - írta Hegedűs Sándor, az RMS DTM adóüzletágának vezetője.

Az ágazati különadóhoz hasonlóan a jogalkotó nem preferálja a nagyvállalkozásokat, de ami ennél is érdekesebb, sújtja azokat a kereskedő cégeket, amelyek kisebb árréssel dolgoznak. A nyilvánosan elérhető beszámolók számait áttekintve kiderült, hogy e javaslat beterjesztése hideg-zuhanyként érhetett egyes kiskereskedelmi láncokat is.

Látható, hogy a társaságok mekkora ágazati különadó fizetési kötelezettség alól mentesülnek a 2011-es számokat alapul véve. Mindezek alapján megállapítható, hogy ezek a cégek összességében nyertesnek tekinthetők. Az eredmény egyértelmű: a korábbi viszonylag szűk adóalanyi kört kiterjeszti a jogalkotó - írta az RSM DTM adóüzletágának vezetője.

Az árpolitika változhat az adó miatt

Mindezek a szabályok akár az árpolitika, ezen belül is a csoporton belüli árazás, a transzferárazás átgondolására késztethetik a vállalkozásokat annak érdekében, hogy az árrés mértéke növekedjen, de ezzel párhuzamosan nem kizárható a törekvés, hogy a társasági adó alapját más módszerekkel csökkentsék.

Cafeteria EHO kulcsát csak 4 százalékkal emelik, 17 helyett

A cafeteria terén tervezett változtatások, amelyek a kapcsolódó százalékos mértékű EHO kulcsát növelték volna 10-ről 27 százalékra, jelentősen befolyásolták volna részben a cafeteria rendszer jövőjét – melynek átalakítására a kormányzat az utóbbi időben jelentős energiákat fordított -, részben pedig a munkavállalók hangulatát – akik valószínűsíthetően a vesztesei lettek volna a tehernövekedésnek, hiszen a munkaadók már nem feltétlenül akarták volna ennek terhét is magukra vállalni a jelenlegi gazdasági körülmények között. Az átmeneti enyhülés után azonban itt is ragaszkodott a jogalkotó a bevételnöveléshez, igaz már mérsékeltebben. A kompromisszumnak tekinthető javaslat szerint a százalékos EHO kulcs csak 4 százalékponttal emelkedik.

Több Erzsébet utalványt kaphatnak a dolgozók

Az Erzsébet utalvány alkalmazhatóságának és a hozzá kapcsolódó kedvezményeknek a kiterjesztése is tervben van. Korábban csak az idei évre tervezett átmeneti szabály szerint az Erzsébet utalvány meleg étkezésre is fordítható. Ez változik meg oly módon, hogy most már időkorlát nélkül lehet ezt az utalványt mind fogyasztásra kész étel vásárlására, mind melegkonyhai étkezési szolgáltatásra fordítani. További jó hír, hogy a béren kívüli juttatás keretei között  a tavalyi 5 ezer forinttal szemben már 8 ezer forint értékben adható havonta - áll az elemzésben.