<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p
Lassan átalakul a kisbefektetők gondolkodása és érezhető az eltolódás a kockázatosabb befektetési alapok felé, de még az út elején járunk. Jelenleg a vegyes alapok a legnépszerűbbek. A magas kamatozású kötvények hozama a 7-8 százalékot is eléri, de a részvényekhez hasonló kockázatokkal. Interjú az Erste Alapkezelő vezető értékesítési menedzserével, Oszlay Péterrel.

Privátbankár (P.): Hogyan reagálnak a kisbefektetők a jelenlegi alacsony kamatokra, mit gondolnak róla?

 

Oszlay Péter (O. P.): A befektetők viszonylag lassan értékelik át a helyzetet. Amikor a kamatok és az állampapír-hozamok leestek évi öt százalék közelébe, először még azt gondolták, „ez korábban is előfordult, de mindig átmenetileg, ezután mindig felfelé indultak el a hozamok”. Most is sokan arra számítottak, hogy nagyjából ez az öt százalék lesz a padló. Aztán kiderült, hogy nem, szinte egy új világ jött el.

Az elmúlt húsz év alatt beívódott az emberek gondolkodásába, hogy a kamatok 5-6 százalék és  11-12 százalék között mozognak. Ehhez képest óriási paradigmaváltás volt, amikor szembesültek azzal, hogy ez már nincs így.

Most azt látjuk az alappiacon, hogy az emberek kezdik elfogadni: ha bármilyen értelmezhető hozamot szeretnének elérni, akkor változtatniuk kell. Az az idő már elmúlt, amikor ha ültünk egy pénzpiaci alapban, az hozott 5-10 százalékot. Szerencsére az aktuális inflációs környezetben el lehetett érni pár százalék reálhozamot.

P.: Azt már megtanulták az emberek, mi az a reálhozam, hogy a két százalékos hozam mínusz 0,5 százalékos inflációnál ugyanaz, mint például egy nyolc százalékos hozam 5,5 százalékos infláció mellett?

O. P.: Szerintem ez még a jövő zenéje, a legtöbb befektető nem reálhozamot, hanem nominális hozamot figyel. A három százalék frusztráló érzést kelt a befektetőkben. Pedig több olyan alapunk is van, amelynek a reálhozama most is eléri az évekkel ezelőtti szinteket. Ettől függetlenül fel kell készítenünk a forgalmazókat, a banki fiókhálózatot arra, hogyan magyarázzák el a befektetőknek, hogy kockázatvállalás nélkül már nem lehet jó hozamot elérni.

Már több éve megindult a folyamat, hogy az alacsonyabb kockázatú alapokból, jellemzően pénzpiaciakból kifelé megy a pénz, a magasabb kockázatúakba pedig beáramlik. Ezek korábban főleg az abszolút hozamú alapok voltak, ma már inkább a vegyes alapok kerültek előtérbe.

P.: Talán a januári svájcifrank-pánik miatt lettek népszerűtlenek az abszolút hozamú alapok?

O. P.: Nyilvánvalóan ez is közrejátszott, de az okok közt más is megtalálható. Több abszolút hozamú alap, amely korábban remekül teljesített, nagyon népszerű lett és jelentős tőkét gyűjtött. Néhányan közülük azonban az utóbbi pár évben már nem tudták megismételni a korábbi eredményeket.

Statisztikáink szerint most a vegyes, részvényeket és kötvényeket is tartalmazó alapok a kedveltebbek . Ez is jelzi, hogy a befektetők hajlandóak magasabb kockázatot vállalni a hozam érdekében, de a folyamatnak még mindig csak az elején járunk.

A vegyes alapok népszerűségéhez persze hozzájárult, hogy tavasszal csúcsra értek a tőzsdeindexek, és még mindig tartják a pozícióikat. Gyakorlatilag hat éve tart a felfelé menő trend a legtöbb eszközosztályban. Áprilistól erősödött a piacok nyugtalansága , ami a befektetők egy részét sokkolta. A mostani időszak egyfajta teszt, hogy mennyire van felkészülve a magyar befektetői kör a kockázatvállalásra.

P.: Mi lesz, ha esnek hirtelen húsz százalékot a részvényindexek, és tízet a kötvények?

O. P.: Az egy újabb próbatétel lesz, de azért az utóbbi hónapokban is volt két számjegyű százalékos visszaesés a részvénypiacon, meg is látszott a vegyes alapok teljesítményén. Pánik nem alakult ki, viszont a tőkebeáramlás a vegyes alapokba megtorpant. Mi azért szavazunk bizalmat a vegyes alapoknak, mert ezek egy szélesen diverzifikált portfólión keresztül visznek kockázatot az ügyfélhez. (Diverzifikáció: a kockázat megosztása, szétterítése többféle befektetésre, ami jól kimutatható előnyökkel jár – a szerk.)

Jó esetben a különböző piaci szegmensek eltérő mozgása tompítani tudja az ingadozásokat, bár vannak olyan időszakok, mikor ez sem képes megvédeni a befektetőt a jelentősebb árfolyamveszteségektől. Annál azonban sokkal biztonságosabb, mintha az ügyfél egyetlen kockázatos eszköztípusra tenné fel az összes pénzét.

P.: Mit ajánlanak az óvatosaknak? Maradjanak betétben?

O. P.: Azoknak az ügyfeleknek, akik nagyon nehezen szánják el magukat a kockázatvállalásra, azt szoktuk javasolni, hogy csak egy fokozattal kockázatosabb, amolyan „pénzpiaci plusz” jellegű alapokat válasszanak. Ezeknél általában mérsékelt árfolyam-ingadozás mellett a pénzpiaci hozamokat kissé meghaladó eredményre lehet számítani.

Az Erste-csoportnál tipikusan ilyen az ingatlanalap, vagy az Erste Abszolút Hozamú Alternatív Alapok Alapja. Az utóbbiban az általunk legjobbnak ítélt, kisebb részben hazai, nagyobb részben nemzetközi abszolút hozamú alapok vannak, összesen 20-30 féle befektetési jegy, sok különböző alapkezelőtől. Ezért megoszlik a kockázat és a sok alap teljesítménye kiegyensúlyozza egymást.

P.: Költségoldalról hogy néznek ki ezek a külföldi alapok? Úgy tudom, Nyugaton a belépési díj elég magas, az alapkezelői díj viszont alacsonyabb szokott lenni, mint nálunk.

O. P.: A mögöttes alapok vételi jutalékát mi, mint intézmény nem kell kifizessük, így az ügyfelet sem terheli, csak az alapkezelési díj, ahogy más alapoknál is.

A mögöttes alapok egyébként az úgynevezett hedge fund-ok stratégiáit követik, de az európai UCITS befektetési alap tanúsítvány szabályai szerint működnek, szigorú előírások szerint, limitált kockázatvállalással, erős likviditási követelmények mellett, részletes adatszolgáltatási kötelezettségekkel. Ezeknek is jellemzően „pénzpiaci plusz” jellegű célkitűzésük van.

P.: A vegyes alapokból is van többféle, igen eltérő kockázattal. Óvatos vegyes, kiegyensúlyozott vegyes és dinamikus vegyes, főként a részvények mennyiségétől függően.

O. P.: Az általunk kínált You Invest-portfóliócsalád három különböző kockázati kategóriájú vegyes alapot tartalmaz, ezek nagyjából megfeleltethetők az említett kategóriáknak. A maximális részvénysúly 10, 30, illetve 50 százalék lehet, ezek globális részvényportfóliók. A hazai kötvények mellett jelentős mennyiségű nemzetközi kötvényt is beillesztünk a portfóliókba.

A nemzetközi kötvényportfólión belül is van sokféle kategória, nemcsak nyugat-európai állampapírok, hanem jobb minősítésű vállalati kötvények, gyengébb minősítésű vagy más néven high yield vállalati kötvények. Ez utóbbiak egyébként a részvényekhez hasonló kockázatot jelentenek, árfolyamuk is azokhoz hasonlóan mozog.

P.: Mi a helyzet a devizakockázatokkal? A feltörekvő piaci devizák némelyike, mint Oroszország, Törökország, Brazília fizetőeszköze kétszámjegyű kamatokat kínál, de árfolyama nagyon erősen ingadozik.

O. P.: A devizakockázathoz rugalmasan állunk hozzá. A fejlett országok főbb devizáiban levő kitettségünket általában teljesen fedezzük forintra, illetve az alapok eurós sorozata esetében euróra.

Az egzotikusabb feltörekvő piaci devizák esetében viszont jellemzően nem fedezzük a devizakockázatot, így a deviza teljesítménye is segítheti az alap hozamát. Ha a feltörekvő piacok kilátásait nem ítéljük biztatónak, akkor ez az eszközosztály eleve meg sem jelenik a vegyes portfólióban.

Feltörekvő piaci vállalati kötvények is előfordulnak ezekben a portfóliókban, de jellemzően nem helyi devizában, mert a vállalatok legtöbbször dollár- vagy eurókötvényeket bocsátanak ki.

P.: Részvényalapokat vesznek a kisbefektetők?

O. P.: Viszonylag kevés pénz volt eddig a részvényalapokban, most sem gondoljuk, hogy a kockázatmentes alapokból kimenő pénzek ide fognak áramlani. A hazai befektetők részvénykitettsége valójában folyamatosan nő, de elsősorban inkább az említett vegyes alapokon keresztül.

P.: Ha a jegybankok tovább lazítanak, esetleg az amerikai kamatemelés is elmarad, és felmennek újabb 30 százalékkal a részvényárak, akkor sem fognak a hazai kisbefektetők részvényt venni?

O. P.: Jellemzően a múltbeli hozamok alapján orientálódnak az emberek, és valószínűleg ebben az esetben is inkább a vegyes alapokat vásárolnák elsősorban. A befektetőknek tudniuk kell, hogy a részvénypiac a vegyes alapokat is segíti, mégis kisebb a kockázatuk, mint egy tiszta részvényalap esetében.

A részvényalapoknak is lehet helye az ügyfelek portfólióiban, de inkább kiegészítő elemként, egy portfólió részeként. Felelőtlenség lenne egy szép múltbeli teljesítmény miatt rábeszélni bárkit is, hogy indokolatlanul nagy súlyt tegyen ki a megtakarításai között a részvény.

P.: Sokak számára ma is az ingatlan számít a biztonságos befektetések etalonjának. A jelenlegi lakásár-emelkedés át fog vajon gyűrűzni az üzleti ingatlanok piacára is?

O. P.: Ahány ingatlanalap van Magyarországon, annyiféle befektetési politikát követnek. Az Erste Ingatlan Alap az egyik legkonzervatívabb a piacon: azoknak az ügyfeleknek szól, akik a pénzpiacinál egy kissé magasabb hozamot szeretnének elérni, nagyon mérsékelt kockázat mellett. Ezt az alapot is pozitívan fogja érinteni, ha az üzleti ingatlanok ára emelkedik Magyarországon, de alapvetően a bérleti díjakból profitál.

(Az Erste Ingatlan Alapról lásd bővebben korábbi interjúnkat.)

P.: Milyen lehetőségei vannak még a befektetőnek? Milyen elemeket tehet még a portfóliójába?

 

O. P.: A feltörekvő piaci vállalati kötvények alapja hasonló de más típusú kockázatokat testesít meg mint egy részvényalap. Ennek az eszközosztálynak jelenleg euróban számolva 7-8 százalékos a hozama lejáratig számolva. Hasonló az úgynevezett high yield-szegmens, a kockázatosabb európai és amerikai vállalatok kötvényeinek piaca, itt is 7-8 százalékos lejáratig számolt hozamról beszélhetünk.

Épp azért célszerű ezeken a piacokon befektetési jegyet venni, mert ha egyetlen kibocsátóhoz kötjük a pénzünket, és az csődbe megy, elúszik az összes. Viszont az szinte kizárt, hogy 200 kibocsátó bedőljön – maximum 1-2 százalék  –, de a többi kötvény hozama ezt kompenzálni tudja.

P.: Ha egy-két mondatban lehetne csak, akkor mit üzenne a kisügyfeleknek?

O. P.: Egyrészt legyen bátorságuk számukra elfogadható pluszkockázatot vállalni a kockázatmentesnél magasabb hozam elérése érdekében, másrészt vegyék figyelembe, hogy a hozam érdekében a kockázatvállalással az időtáv is kicsit megnő. Ha el tudjuk fogadni, hogy nincs minden nap pozitív árfolyamváltozás, úgy hosszabb távon többet kereshetünk.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 16580 16540 16650 +0,15% 16580 16590 535 584 860 Ft 2021-08-04 12:04:19
MOL 2474 2432 2486 +2,15% 2472 2476 1 050 734 930 Ft 2021-08-04 12:06:19
MTELEKOM 424 422 425 -0,12% 423 424 117 206 171 Ft 2021-08-04 11:56:45
RICHTER 8695 8475 8720 +1,34% 8695 8700 1 914 196 615 Ft 2021-08-04 12:07:04
OPUS 236 236 236 0,00% 236 237 2 415 981 Ft 2021-08-04 11:35:42
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Kockáztatni márpedig kell, ha rendes hozamot szeretnénk elérni
Eidenpenz József | 2021. július 14. 11:24
Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Befalap Nagyon jók a lehetőségek mind a régióban, mind a magyar részvényekben
Csabai Károly | 2021. június 10. 13:35
Öt kategóriában is bekerültek az első háromba az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapok a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón. A legjobban az MKB Észak-Amerikai Részvény Alap szerepelt, amely az első lett a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapok között, míg a három eurós és az abszolút hozamú nem származtatott konstrukciójuk a képzeletbeli dobogók alsóbb fokaira fért fel. Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.
Befalap A jó befektetéseket a főnixek és az ESG-improverek körében érdemes keresni – de vajon mi lesz a kamatokkal?
Gáspár András | 2021. június 5. 13:10
A járvány alatt felhalmozott megtakarítások egy részét biztosan költeni kezdik a nyáron az emberek, de a korábban jellemző fogyasztási lázhoz talán nem térnek vissza, javulhat a megtakarítási hajlandóság. A befektetések között előtérbe kerülhetnek a megújulásra képes hagyományos cégek, az ESG-terén fejlődni képes vállalatok és a globális megatrendek. Interjú Vizkeleti Sándorral, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.
Befalap Aki MÁP Plusz helyett devizakötvényt tartott, az sem érzi úgy, hogy rossz döntést hozott
Eidenpenz József | 2021. május 17. 15:10
A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.
Befalap Havi 5 ezer forintos megtakarítással is megkaphatjuk ugyanazt, amit 5 milliárddal
Gáspár András | 2021. május 15. 18:12
A Klasszis-díjak közül a legjobb ingatlanalapnak járó elismerést évek óta a Raiffeisen Alapkezelő nyeri el, de a társaság az értékpapír-alapok terén is erős. Idén már a rendszeres megtakarítóknak is kínálnak programot, az ESG-befektetésekkel pedig a hazai élmezőnyt célozták meg. Simon Péter vezérigazgatóval és Gyetvai Károly vezető értékesítés-támogatóval beszélgettünk.
Befalap A részvénypiacok felülsúlyozása továbbra is indokolt
Csabai Károly | 2021. május 14. 14:34
A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón: a Generali Triumph B sorozat a második a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában, míg az Innováció Részvény Alap a harmadik a Legjobb Globális Részvény Alapok között. Az utóbbi alapot kezelő Munkácsi Dávid pedig az egyik feltörekvő portfoliómenedzseri díjban részesült. Varga Róberttel, a Generali Alapkezelő április 1-jén kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.
Befalap Lehet úgy is részvénybe fektetni, hogy nem a beszállási ponton stresszelünk
Gáspár András | 2021. május 11. 15:04
A mostani időszak nem a kötvény-típusú befektetéseknek kedvez, a tőzsdéken pedig nagyobb volatilitásra kell felkészülni – csak az aktív befektetési stratégia működhet 2021-ben, de az is jó, ha találunk olyan befektetési alapot, ami leveszi a vállunkról a megfelelő beszállási pont megtalálásának terhét. A jövő pedig egyértelműen a zöld és a felelősségteljes befektetéseké. Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatójával.
Befalap Jön az infláció, több reáleszközt érdemes tartani, mint korábban
Eidenpenz József | 2021. május 3. 16:59
Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondja az Év Portfóliómenedzsere.
Befalap Két okból lehet jobb a BUX, mint a többi feltörekvő tőzsde
Eidenpenz József | 2021. április 29. 17:35
A növekvő átoltottság és a fokozatos nyitás nyomán erősödő optimizmus az év további részében a feltörekvő országok és Európa részvénypiacainak is jót tesz majd. A magyar piacban két okból van többletpotenciál. Erősödő inflációs nyomással is kell számolni az Eurizon Asset Management várakozásai szerint. A társaság, március végéig CIB Alapkezelő, 484 milliárd forintnyi vagyont kezelt alapjaiban.
Befalap Nem árt portfóliónk egy részét mindig devizában tartani
Eidenpenz József | 2021. április 28. 17:09
Bár az idén nagy növekedés várható, a kötvényhozamok pedig emelkedtek, nem biztos, hogy ez tartós lesz. A növekedés pedig kedvez a vállalati kötvényeknek, a kötvénypiacot nem szabad leírni. A forint gyengülése már évtizedes trend, kockázatviselő képességünktől és az időtávtól függően pénzünk egy részét nem árt devizában tartani. Interjú a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsereivel.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos