TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Ezt a címet adta a PSZÁF sajtóbeszélgetésének, amiből már eleve érződik némi kételkedés. A kisbefektetők 83 százaléka ugyanis nem érte el az öt, felük pedig a három százalékot sem éves szinten a tőkevédett alapokkal, ráadásul tíz százalék feletti hozamot csak négy alap tudott felmutatni több év alatt.

Inkább el a kezekkel tőle – ezt nem mondta, nem is mondhatta a PSZÁF mai sajtóbeszélgetésén, de ha összegezzük az általa felsorolt előnyöket és kockázatokat a tőkevédett alapokkal kapcsolatban, akkor eléggé ebbe az irányba mutatott. A befektetők túlnyomó többsége ugyanis sokkal jobban járt volna az utóbbi években, ha ezek helyett inkább állampapírokat választott volna.

Mert a tőke, az csak ömlik és ömlik

A szervezet készített és csütörtök délben publikált egy hosszú tanulmányt, amely a 2009 januárja és 2012 augusztus vége közötti időszakról alkotott képet ebben a szektorban. A dolog aktualitását különösen az adja, hogy az alacsony kamatszint miatt igen erős a tőkebeáramlás a hazai alapokba. A pénzpiaci és tőkevédett alapok együtt több mint felét képviselik az alappiacnak, a tőkevédettek – korábbi nevükön garantáltak - 19,4 százalékot. Ezen befektetési jegyek több mint 90 százaléka a lakosságnál van – mondta el Sudár Gábor, a PSZÁF főosztályvezetője.

Az alapkezelők azt sugallják, hogy a tőke biztonságban van, ugyanakkor a befektető részesedni tud valamely piac emelkedéséből is. Ez a kettősség nagyon jól illeszkedik a hazai lakosság kockázatkerülő szokásaihoz és „jól marketingelhető”, jól lehet reklámozni, eladni. A hazai piac 2002-ben indult, így már 10-11 éves. Nyugat-Európai összehasonlításban is nagyon fejlett ez a szegmens, alig találni másik olyan országot, ahol ennyire népszerű ez a befektetési forma. Ez az alapkezelők innovációiban (újításaiban) is megjelenik  – mondták el.

Azért vannak előnyök is

„Ebben a viszonylagos stabilitásban – többek között – valószínűsíthetően visszatükröződik a tőkevédett alapok azon pozitív jellemvonása, hogy a befektetett tőke – eltekintve bizonyos ’tail risk’ jellegű eseményektől – biztonságban van” – írja a tanulmány. (A tail risk rendkívül ritkán, kis valószínűséggel bekövetkező eseményeket jelent.) A befektetők, akik számára fontos a tőke védelme, le tudnak mondani a haszonáldozat-költségről, azaz a tőkére jutó kockázatmentes (állampapír) hozamról.

Valamint bizonyos tőkeméret alatt a nemzetközi  opciós piacon nem lehet megjelenni, a mögöttes piacok sokszor csak nehezen, költségesen érhetők el a befektetők számára. „Messze álljon tőlünk, hogy egyoldalú üzenetet fogalmazzunk meg, ezeknek az alapoknak vannak előnyei is” – teszi hozzá Sudár Gábor.

Szinte nincs olyan hét, hogy ne lenne újabb kibocsátás, szeptember végén például 152 alap működött 458 milliárd forint értékben, március végén már 162 darabban 512 milliárdot kezeltek. Elsősorban a komoly fiókhálózattal rendelkező bankoknak van sok ilyen alapjuk, a piac koncentrált, a K&H közel a felét birtokolja. Az értékesítés alapvetően a fiókhálózat nagyságán és a bank támogatásán múlik – mondja a PSZÁF. A piac alapvetően leosztott, új szereplő csak akkor tudna megjelenni a piacon, ha széles fiókhálózattal rendelkezne.

A kockázatkerülés ára

A háztartások megtakarítási szerkezetében legalább 90 százalékban a nagy biztonságú eszközök vannak, mint a bankbetétek, pénzpiaci és tőkevédett alapok. Ugyanakkor a tőkevédett alapok száma és tőkéje már nem nő dinamikusan – szakkifejezéssel a piac az érettség fázisába jutott –, a korábbi nagy boom időszakát már maguk mögött hagyták, de kialakult egy stabil befektetői bázis. Sokan vannak, akik a lejárat után ismét egy hasonló termékben próbálnak szerencsét.---- De mi is van a hozamokkal? ----

Érzékeny kérdés a költségek nagysága, ebből a szempontból a 2011-es adatok alapján a tőkevédett alapok a középmezőnyben helyezkednek el az alapfajták között, átlagosan 1,93 százalékos éves és 3,61 százalékos maximális költségszinttel. (Azaz a TER-mutatóval.) A költség az indulás évében gyakran magasabb, majd a futamidő előrehaladtával csökken.

 

Szerények a hozamok

Ami pedig a befektetőket leginkább érintő hozamokat illeti, az alapok 6,78 százaléka a mögöttes piacok rossz teljesítménye miatt csak a tőkét tudta visszafizetni, ráadásul az alapok mintegy ötven százaléka csak 0-3 százalékot fizetett éves szintre átszámolva. (Lásd a táblázatot.) Összességében 83 százalékuk az éves öt százalékot sem érte el, egy olyan időszakban, amikor pedig az idő nagy részében öt százalék felett voltak az éven túl lekötött betétek kamatai. (Sőt 2009 januárjától kezdve végig évi öt százalék felett volt a három éves referencia-állampapír hozama.)

Tíz százalék feletti hozamot összesen négy alap, a mezőny mindössze 3,4 százaléka tudott elérni. Sok kisbefektető pedig évi tíz százaléknál húzza meg azt a hozamot, aminél már hajlandó lenne nagyobb kockázatot vállalni. Történt mindez annak ellenére, hogy az alapok a lakosságnál sokkal jobb feltételekkel tutnak betéti szerződést kötni.

 

A legnagyobb kockázat a bankcsőd

Ami a kockázatokat illeti, az alapok tőkéjüknek általában 75-80 százalékát az anyabanknál helyezik el betétként. Ha a hitelintézet csődbe megy, akkor az alap sem fog tudni fizetni. Ugyanez vonatkozik az opciókat kiíró nemzetközi brókerházakra is. Ez jelenti egyértelműen a legnagyobb kockázatot. Az opciókiíró nyugat-európai befektetési bankok még inkább koncentráltak, egyikük valósággal a magyar alapokra specializálódott, de nevét nem említették. Csődje komoly kiesést jelenthetne az alapok számára.

További kockázat a likviditási kockázat, ez főleg a tőzsdére bevezetett zárt végű alapok erős árfolyam-ingadozását jelenti. (Vagyis aki ki akar szállni, ennél az alapfajtánál veszteségek érik.) Az alapok sokszor devizakockázatokat is futnak, bár ezek egy részét igyekeznek fedezni, a fedezeti üzlet is okozhat veszteségeket a PSZÁF szerint. Valamint van az említett haszonáldozat, illetve a reálhozam kockázatának kérdése – a vizsgált időszakban lejárt alapok kevesebb mint harmada volt képes reálhozamot biztosítani.

Törvénymódosítás is elképzelhető

Az alapoknál a hozzáadott érték a futamidő előrehaladtával egyre kisebb, a PSZÁF-nál nem feltétlenül látják, hogy ez arányos-e az alapokra terhelt költségek nagyságával. Jogszabály-módosítást készülnek kezdeményezni azzal kapcsolatban, hogy az alapkezelők milyen költségeket számolhatnak el az alapokra. Már a nyugdíjpénztárak kapcsán kiderült, hogy az alapkezelők nem mindig járnak el prudensen – mondta el Sudár.

Tavaly bevezették a kiemelt befektetői dokumentumot, a KIID-et, amely maximum két oldalban be kell mutassa a befektetés legfontosabb jellemzőit. Ebben az egyik nagyon hangsúlyos elem a költségek szintje. Nagyon rossz a tapasztalat azzal kapcsolatban, hogy a befektetők nem tanulmányozzák át a részletes kibocsátási tájékoztatókat, nem csak Magyarországon, hanem egész Európában, ezért vezették be ezt az új dokumentumot. (A UCITS-IV EU-s direktívában.) Nálunk a KIID minden hazai, mintegy 550 darab alapra kötelező.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Mi lesz veletek, ingatlanalapok? Nyolc új grafikon és több intő jel
Eidenpenz József | 2020. november 10. 05:04
A jó hír, hogy a hazai ingatlanalapok helyzete stabil, tőkével bőven el vannak látva. A hozamaik a válság ellenére pozitívak maradtak, bár több esetben eléggé szerények. A rossz hír, hogy ez nem feltétlenül marad így, ha a válság elhúzódik. A bérleti díjak hozama emelkedett, de az ingatlanokat leértékelhetik. Erre már volt példa az idén.
Befalap Te milyen alapba fektetnél? Számon tartják majd az ESG-szempontokat
Privátbankár.hu | 2020. október 13. 16:00
Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos minősítési szempontokat is figyelembe vesz a hazai befektetési alapok kategorizálása. Így a befektetők könnyebben megtalálhatják majd, ha ilyen alapba akarnak fektetni.
Befalap Eurómilliárdokat öntenének a nagybefektetők ide, de nincs elegendő jó ingatlan
Mester Nándor | 2020. augusztus 27. 06:07
Nem csüggednek a nemzetközi intézményi befektetők a közép-európai kereskedelmi ingatlanpiacon. Továbbra is erős az érdeklődés, de megvan az óvatosság is és sajnos kevés a megfelelő első osztályú termék.Térségünkben minden fontos piacon a hazai alapok is aktívak lettek, idén további jelentős adásvételek zárulhatnak le Magyarországon is.
Befalap Hosszú távon továbbra is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés
PR | 2020. július 15. 11:23
A fenntarthatóság nem csak klímavédelmet jelent, hanem etikus vállalatirányítást vagy szociális érzékenységet is, és ez nemcsak a cégek működésében egyre fontosabb, hanem a lakosság, a befektetési alapok, és azok kezelői számára is. Lehet, hogy most a járványhelyzet miatt rövidtávon máshova került a hangsúly, hosszútávon továbbra is a fenntarthatóság lesz az egyik legfontosabb kérdés - nyilatkozta lapunknak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfoliómenedzsere, a Klasszis 2020 Az Év Feltörekvő portfolómenedzsere díj nyertese.
Befalap Ne reménykedjünk abban, hogy szeptemberre minden úgy lesz, mint régen
Eidenpenz József | 2020. június 26. 06:07
A régiós CETOP index az előző válságban 70 százalékot, most csak 40 százalékot esett, és ennek komoly hányadát is ledolgozta már. A befektetők nagyon optimisták, pedig sok a kérdőjel. Kiderülhet, hogy a részvények extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinten. Interjú.
Befalap Ingatlanalapjaink a vészhelyzetben, nyolc grafikonban elbeszélve
Eidenpenz József | 2020. június 4. 06:07
Volt némi pénzkivonás az ingatlanalapokból a veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után, de messze nem akkora, mint 2008-ban. Április óta pedig több alapba ismét friss tőke áramlik be. A hozamok is többnyire pozitívak maradtak, kevés kivétellel. A veszély azonban nem múlt el teljesen, egy elhúzódó válság még megviselheti a szektort. A tét pedig komoly, 1487 milliárd forint sorsa.
Befalap Az alap, amely a hozamok emelkedéséből és eséséből is profitál
Eidenpenz József | 2020. május 15. 06:08
Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.
Befalap Nagyot nőhet az ingatlanbefektetések szerepe a következő években
Eidenpenz József | 2020. május 14. 06:06
A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.
Befalap Mélyebb lehet, mint a 2008-as válság, de rövidebb - interjú
Eidenpenz József | 2020. május 13. 06:04
Miért volt ilyen gyors a márciusi tőzsdei zuhanás, és miért emelkednek azóta az árfolyamok? Érdemes-e befektetni, és hogyan? Mely szektorok olcsók? Az ügyfelek most nem a megszokott módon reagáltak, és nem a legrosszabb pontokon adták el befektetési jegyeiket. Interjú az Év Alapkezelője díjat nyert Aegon Alapkezelő szakembereivel.
Befalap Tőkevédelemmel jóval könnyebb bátornak lenni
Eidenpenz József | 2020. május 11. 06:07
A tőkevédett alapok kockázata mérsékelt, mégis részesedést tudnak nyújtani a részvénypiacok, árupiacok emelkedéséből. Ha három év múlva visszatekintünk, alighanem azt látjuk majd, hogy az idei évben valamikor érdemes volt vásárolni. A CIB Banknál égnek a telefonok, a kisbefektetőket is nagyon izgatják az ilyen és ezekhez hasonló kérdések. Interjú.
Friss
hírlevél