Magyarországon 1974-ben volt ilyen alacsony utoljára az infláció, mint most. A bankrendszerbe gyorsan áthúzódnak az alacsonyabb jegybanki kamatok, erősen csökkennek a betétek kamatai is. Történelmi mélységben vannak az államkötvények hozamai, amelyek átlaga az utóbbi tíz évben inkább évi 7-8 százalék körül volt, most 4-5 százalék. Ez a jelenség nem véletlen, a többi feltörekvő kötvénypiacon is hasonló a helyzet.
Meddig marad ilyen alacsony?
A magyar papírok relatív – más kötvénypiacokhoz képest vett – hozamszintje is alacsony ugyan, de nem kiugróan, így még bőven mehet lejjebb is. A múltban a hazai piacon a hat százalék alatti állampapír-piaci hozamok nem voltak tartósak. A magyar hozamszint és a külföldi hozamok közötti különbség azért is magas még mindig, mert a fejlett piacokon extrém alacsony szinten vannak a hozamok.
|
Mi lesz az MNB hitelprogramjából? Ha nem árt, az már jó – mondja Duronelly az MNB új hitelprogramjáról, amely szerinte inkább kísérletnek fogható fel, nem biztos, hogy lesz érdemleges hatása. Csökkenő kamatszintnél egyébként is kisebb az ereje, ezért már eddig is csökkent a bejelentése óta. A banki kockázatkezelés pedig annyira szigorodott az utóbbi években, hogy csak a legjobb ügyfelek juthatnak hitelhez, akiknek viszont nincsen megfelelő hitelkereslete, nincs rá igazán szüksége. |
Mennyire lehet tartós a nemzetközileg is alacsony kamatszint? Ennek fontos eleme, hogy mikor emel kamatot a Fed. Duronelly szerint még sokára, mert az amerikai munkanélküliség stabilan magas szinten van, és nem várható gyors csökkenése. Még több évig változatlan maradhat a nulla közeli amerikai alapkamat.
Nem szabadult el az infláció
A világ négy leginkább meghatározó jegybankja egyaránt növelte a mérlegfőösszegét az utóbbi években, eddig legnagyobb arányban a brit, de nemsokára a japán BoJ lesz a rekorder, ahol ez még ráadásul csak a kezdet. Az EKB ódzkodása ellenére szintén részt vett ebben. A világban az infláció a várakozások ellenére még nem lódult meg, bár ez egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben is így marad. Egyelőre azonban az infláció inkább csökkenő tendenciát mutat, ami szintén támogatja az alacsony kamatszintet.
A feltörekvő piaci devizák átlagos árfolyama az inflációval korrigálva (vagyis a reáleffektív árfolyamindex) emelkedik, másképp kifejezve ezen piacok devizái felértékelődtek. A feltörekvő piaci kötvényalapokba változatlanul ömlik a tőke, ez a folyamat segíti a magyar kötvénypiacot is. Jelenleg minden jel ara mutat, hogy az alacsony kötvénypiaci hozamszint fennmarad a világban – véli Duronelly.
Vagy a részvény megy fel, vagy a kötvény le
Márpedig a szuperalacsony kötvénypiaci hozamokhoz képest a részvénypiacok egyáltalán nem drágák – mondja az igazgató. A részvénypiacok hozamán (árfolyamnyereség-hozam, osztalékhozam) nagy prémium van a kötvényekhez képest, a kettő közötti rés nagyra tágult, ami a történelem során ilyen hosszú ideig nem állt fenn soha. Ez csökkenhet a kötvényhozamok emelkedésével, de a részvények áremelkedésével is. Másképpen: míg a kötvénypiacokon hatalmas hozamcsökkenés volt, a részvénypiacok árszintje alig változott a válság kitörése, 2007 óta.---- Csak a harmadának van megtakarítása ----
Ennek a folyamatnak Duronelly szerint még valószínűleg nincsen vége, amíg valamilyen rendkívüli esemény nem történik, mindez tovább fog tartani. A befektetőknek ebben a helyzetben nem árt belekóstolni a részvénypiacba ahhoz, hogy reálhozama legyen, bár a részvénypiaci áresés sincs kizárva. Erre jó megoldás szerinte a tőkevédett alap.
Árupiac nem, USA-részvény igen
Az árupiacokkal kapcsolatban a szakember nem optimista. A 2003-tól induló nyersanyagpiaci rally beindított egy nagy kínálati alkalmazkodást, fejlesztések, innovációk sora növeli a kínálatot és szorítja le az árakat. A feltörekvő piaci részvénypiacok is emiatt – Latin-Amerikában különösen – komoly visszaesést szenvedtek el. Az európai piacok sem teljesítettek eddig túl jól, igazán jól az USA részvénypiaca viselkedik, a vállalati nyereségek növekedése miatt.
Nagyon keveseknek van megtakarításuk
A Budapest Alapkezelő rendszeresen készít felmérést a befektetőik megtakarítási szokásairól. Áprilisban ezer főt kérdeztek meg online a 18-75 éves internethasználók között. A legérdekesebb eredmény az volt, hogy mindössze 34 százalékuk rendelkezik megtakarítással – mondta el Pázmándi László, az alapkezelő vezérigazgató-helyettese. A leggyakoribb befektetésük ráadásul a folyószámla, ez 22 százalékuknak volt, míg bankbetéttel tíz, befektetési jegyekkel csak öt százalékuk rendelkezett.
|
Magyar infláció és GDP Az inflációnak három komponense van, az állami árintézkedések, importált infláció és a belföldi szereplők által generált infláció – mondta Duronelly Péter. Az utóbbi töredékére esett vissza az utóbbi recessziós években, az importált infláció szintén alacsony, sőt deflációs hatások is vannak, mint az olajár csökkenése. Ezért az infláció, hacsak nagy dolog nem történik, Magyarországon várhatóan nem lesz probléma a közeljövőben. A GDP-adatról nem gondolja, hogy jelentős váltást jelezne a magyar gazdaság helyzetében. Többek között beruházási kilátások továbbra is rosszak. |
Megkérdezték azt is, hogy mit választanának most, ha egymillió forintjuk lenne. A csökkenő kamatkörnyezet miatt azt várták, hogy a befektetési alapok előkelő helyen szerepelnek majd, de csak az ötödik helyen jelölték. A lista élén itt is a bankbetét és a folyószámla tűnt ki. Az ügyfelek 61 százaléka nem tudta, hogy bizonyos alapok tőkevédelmet biztosítanak, és sokuk úgy gondolta, hogy csak sok pénzzel érdemes tőkevédett alapot választani (52 százalékuk).
Dübörögnek a befektetési alapok az idén
A Budapest Alapkezelő 2012-ben a piachoz hasonlóan teljesített: az év végén komoly tőkekivonás volt az alapokból, az év végén megindult a tőkebeáramlás, de az éves összesítésben tőkekiáramlás volt, amit a pozitív hozamok ellensúlyozni tudtak. Idén a folyamatos kamatcsökkentési sorozat hatására erősödött a tőkebeáramlás, az egész piac szép eredményeket ért el, így a Budapest Alapkezelő is. Alapjaiban 263 milliárd, a nyugdíjpénztári szférában mintegy 40 milliárd forintot kezel. Idén 16 milliárd forintnyi befektetési jegyet értékesített Csehországban is, a portfóliójuk több mint tíz százalékát már a csehországi befektetők teszik ki.
Két új alap USA- részvényekre
Az alapkezelő két új tőkevédett alapot indít, részben a kutatás eredményeire alapozva. Az egyik alacsonyabb kockázatot vállaló, konzervatívabb befektetőknek szól, a másik a kockázatkedvelőknek. Mindkettő viszonylag egyszerű, az egyiken tőke- és hozamvédelem lesz, a jegybanki alapkamatnál magasabb minimális hozammal, plusz a részvénypiactól függő hányad.
A másiknál csak a tőke 95 százalékát védik, de a mögöttes piac emelkedéséből sokkal nagyobb arányban részesednek majd a kockázatkedvelő befektetők. Mindkettő pluszhozama az USA részvénypiacától fog függni.
A 9 döntéshozó közül 8 az irányadó ráta tartására, 1 (Hajime Takata) pedig 25 bázispontos kamatemelésre szavazott. 
