Beelőznek a kazahok - elfordulnak a hazai részvényektől a külföldi alapkezelők?

Május végén 15 külföldi, térségünkre szakosodott részvényalapban 224 millió eurónyi magyar részvény volt, 22 százalékkal kevesebb, mint február végén. Ezzel a hazai részvények aránya 2,2 százalékról 2,0 százalékra csökkent.  Ez úgy lehetséges, hogy közben a szóban forgó alapok összvagyona is erősen csökkent, 12,7 milliárd euróról 10,9 milliárd euróra.  A legtöbbször „Kelet-Európa”, „Feltörekvő Európa” (Emerging Europe) vagy EMEA (Európa, Közép-Kelet, Afrika /Europe, the Middle East and Africa/) elnevezésű alapok többségében az orosz, a török és a lengyel részvények szerepelnek jelentős súllyal, 50-60, 10-20, illetve 10-15 százalékkal.

Futottunk még mi is

A magyar papírok inkább olyan középkategóriás vagy „futottak még” szerephez jutnak, több esetben a cseh részvények is megelőznek minket, sőt az újabban a jelek szerint divatossá vált kazah papírok is. A több alapnál – de nem mindenütt – benchmarkként (irányadó indexként) használt MSCI Emerging Europe indexben egyébként mintegy 3,0 százalékos a súlyunk, következésképpen a legtöbb alapkezelő változatlanul alulsúlyoz bennünket.

A Mark Möbius nevével fémjelzett Templeton kelet-európai részvényalapja eddig mindig külön utakon járt, egyes esetekben alaposan eltérve az említett benchmarktól. Tavaly még mi is a kedvencei közé tartoztunk, 7-9 százalék is volt az ország súlya. Az év végi 7,9-ről azonban május végére 3,5 százalékra csökkentették a magyar papírok arányát, bár ez még mindig a benchmark felett van. Emellett Oroszországot alaposan alulsúlyozták, kedvenceik pedig Ausztria, Kazahsztán és Törökország. Ausztriában főleg kelet-európai kitettségű bankok részvényeit vásárolták, mint az Erste és a Raiffeisen.

A Templeton ugyanakkor kitart a magyar kötvények mellett, a 38,8 milliárd dolláros Global Bond Fund és a 22,6 milliárdos Global Total Return Fund 6,3, illetve 7,6 százaléknyi magyar papírt tartott májusban. Ez még 1-2 tized százalékpontos növekedést is jelent februárhoz képest, miközben ezen alapok mérete csak szerényen csökkent.

A forintkockázatokból azonban úgy látszik, kevésbé kérnek, mint a kötvényeinkből. A lengyel papírok aránya ugyanis alacsonyabb, mint a magyaroké, de a lengyel zloty-kitettség kimutatható mértékű a Templeton-alapokban, a forintkitettség viszont nem (feltehetőleg az „egyéb” kategóriába szorult vissza.) A Global Bond Fund kiemelt befektetéseként említik például a 2021. március 29-én lejáró, tavaly márciusban kibocsátott, 6,375 százalékos  kamatozású dollárkötvényt, amely az alap 1,6 százalékát adja, ez pedig nem kevesebb, mint 620 millió dollár. A Templeton Global Total Return egyik nagyobb befektetése viszont a 2014 augusztusi lejáratú forintkötvény.

Az egyik feljebb, a másik lejjebb tesz bennünket

A részvényekre visszatérve a JP Morgan Eastern Europe Equity korábban sok hónapja nem mutatott ki hazai részvényeket, ha voltak is, csak minimális mennyiségben az „egyéb” kategóriában lehettek. Hogy a jelentés részletesebbé válása, vagy vásárlások okozták, nem tudni, de végre feltűnt az alapban 1,1 százaléknyi magyar részvény. A JP Morgan Emerging Markets Equity magyar részvénytartalma alacsony ugyan, de mivel hatalmas alapról van szó, mégis  tízmillió eurós nagyságrendű a részvényállománya.

Két legnagyobb részvénytulajdonosunk ebben a körben a Barings és a Blackrock alapjai, ketten együtt dollárról átszámolva 120 millió euró körüli értékű papírt tartanak. Az első növelte, a második csökkentette a hazai papírok arányát. A Blackrocknál ötödikek vagyunk az oroszok, a törökök, a lengyelek és a kazahok után, a Baringsnél negyedikek (ott kazah papírok nincsenek).