Privátbankár: Az alappiac egyes jelek szerint fellendülőben van. Hogyan látják, az idén a három talán legfontosabb lakossági termék, a bankbetét, a befektetési alap és az állampapír közül melyik lesz a győztes?
Komm Tibor: Nehéz itt győztest hirdetni, hiszen a bankbetétekben van még mindig a legtöbb pénz, ezek helyezése várhatóan nem változik majd. Viszont emelkedni fog a befektetési alapok aránya, ez már most látszik, január is és február is nagyon erős hónap volt és március első pár napjában is kitartott a fellendülés. Az alacsony kamattal nagyon erős az összefüggés, az elmúlt húsz évben legalább kétszer már láttunk ilyen felívelést megindulni, aztán sajnos többször is megakadt a kamatszint csökkenése.
Most történelmi esély nyílik arra, hogy ha minden rendben lesz, főleg a forintárfolyammal, akkor még további kamatcsökkentések is lehetnek, és soha nem látott alacsony szint alakul ki Magyarországon. Betéti kamatokban már most is ott vagyunk, ilyen alacsonyakat még nem láttunk Magyarországon az utóbbi évtizedekben és várhatóan még lejjebb fog menni. Ilyenkor már elgondolkodnak az emberek, hogy azért a 4-5 százalékért lekössék-e a pénzüket, vagy valami alternatívát keressenek.
A betétekből megindult egy nagyon jelentős átvándorlás a befektetési alapok és az állampapírok irányába, mi ezt látjuk. Az év egyik nyertese lesz a befektetési alap, ez biztos. Azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb tőkevonzó képességgel a pénzpiaci alapok és a tőkevédett alapok fognak rendelkezni ebben az évben is, de felértékelődhet a többi eszköz szerepe is.
Komm Tibor |
Ilyen kamatszint mellett, a tanácsadók hatására, az átlagember is elkezd majd portfólióban gondolkodni, és be fog kerülni a portfóliójába olyan is, ami eddig nem volt, mint részvényalapok, kötvényalapok. Az állam most nagy erővel koncentrál a lakossági állampapírok értékesítésére, a forintos és az eurós sorozatok egyaránt jól fogynak, bár az eurós PEMÁK-nál jelentős az intézmények részesedése is.
PB: Önök is vásároltak PEMÁK-ot, azaz eurós magyar államkötvényt?
KT: Igen, mi is vásároltunk ilyen papírokat.
PB: Milyen jellegű alapba, és körülbelül mekkora nagyságrendben, ha nem titok?
KT: Kisebb mennyiségben, mert a diverzifikációs alapelveket is szem előtt kell tartanunk, körülbelül a tőke 1-2 százaléka erejéig a pénzpiaci és a kötvényalapunkba.
PB: A további kamatcsökkenés a normál forgatókönyv, de mi lesz akkor, ha mégis elszáll a forint?
KT: A forint árfolyamának tűréshatára véleményem szerint a 290 és 310 forintos sávban lehet a kormány és a jegybank részéről. Efeletti árfolyamnál, ha nem is kamatemelést, de egyéb olyan intézkedéseket lépnének meg, amelyek a forintot erősíthetik. Először persze verbális intézkedésekről lenne szó, azután a jegybank is beavatkozhatna a forint védelmében. Esetleges komolyabb, a forint elleni támadás esetén emelhetik a kamatot is, bár szerintem ez lenne a legutolsó, amit a jegybank bevetne.
PB: Hogyan tud reagálni az alapkezelő?
KT: Alapvetően arra számítunk, hogy a kedvező kamatkörnyezet tovább tud javulni az év során, nem akad meg a kamatcsökkentési folyamat, az alapkamat pedig 4,5 százalékig is lemehet nyárra. Ennek megfelelően úgy készülünk, hogy idén is folyamatosan a piacon leszünk újabb és újabb tőkevédett alapokkal, ahogy azt 2011 év végétől-2012 elejétől már elkezdtük. Annyi változás várható, hogy ezen alapok futamidejét már fokozatosan hosszabbítani kell.
Tavaly még valamennyi tőkevédett alapunk kétéves futamidejű volt. A jelenleg jegyezhető Stabil Európa Alap is két éves, de a következő, amelynek előkészítése folyik, már három éves lesz. Ennek nagyon egyszerű okai vannak, ha csökkennek a kamatok, akkor több pénzt kell félretennünk kamatozó befektetésben, hogy a futamidő végén a tőke biztosan meglegyen.
Így kevesebb pénz maradna opciók vásárlására, amelyek pedig a többlethozamot adhatják. Ennek megfelelően vagy olcsóbb opciót kellene vásárolnunk, vagy pedig a futamidőt kell nyújtanunk. Mi az utóbbit választjuk, de csak a szükséges mértékben hosszabbítunk, mert még ilyen kamatok mellett is rettenetesen konzervatívak a magyar befektetők, túl hosszú távra nem szeretnek tervezni. Bár hozzátenném, hogy az átlagos, három hónapos betétben utazó ügyfél is sokszor több évre takarít meg, csak mindig újra és újra köti le három hónapra a pénzét, miközben évekig nem is nyúl hozzá.
PB: A tartós befektetési számla, azaz tbsz hozzájárult a futamidők hosszabbodához a befektetők oldaláról?
KT: Én nem látok ilyen összefüggést. Amikor bevezették, akkor volt egy ilyen hullám, sok alapkezelő, így mi is bocsátottunk ki tbsz-re optimalizált alapot, vagyis olyat, amelynek futamideje megegyezett a tbsz-számla futamidejével. De az, egy egyszeri alkalom volt, akkor el lehetett egy ideig adni öt éves alapot is, de ezt már nem látjuk kivitelezhetőnek.
----Mit akarnak a kisbefektetők? ----
Hosszú távon ez egy edukációs folyamat az ügyfelek részéről is. Ha a kamatok tovább csökkennek, várhatóan ez az idei három éves futamidő is fel fog menni négy évre. Ekkor pedig a befektetőknek is végig kell menniük egy alkalmazkodási folyamaton, amiben segíthet az alacsony kamatkörnyezet.
PB: Mit mondanak a kisügyfelek, mik az igényeik? Vannak erről felmérések?
KT: Alapvetően még a biztonság az első, mindenki ezt jelöli meg mint a legfontosabb befektetési szempont, azután jön a magas hozam. A magyar befektetők általánosságban, nem szeretnének semmit kockáztatni, mégis nagyon magas hozamot szeretnének elérni. De ha a kettő közül kell választani, akkor a biztonságot részesítik előnyben.
Persze mi sohasem ígérjük, hogy kockázat nélkül magas hozamot el tud érni az ügyfél. A tőkevédett alapokkal limitált kockázatot kínálunk, hiszen a tőkét mindenképpen visszakapja az ügyfél, emellett az aktuális állampapír-hozam felett körülbelül 3-5 százalékpontos maximális felülteljesítést kínálunk.
PB: Milyen új alapot indítanak?
KT: Jelenlegi tőkevédett alapunknak, a Stabil Európa Alapnak, elvileg március végéig tart a jegyzése, de elképzelhető, hogy előbb le kell zárni, mert ötmilliárd forintban maximalizáltuk a kibocsátási mennyiséget és az első 11 nap után 2,5 milliárd forintnál tartottunk. Később a folyamatos forgalmazás során azonban még költségmentesen meg lehet vásárolni.
PB: Miért pont Stabil Európa?
KT: Nálunk a hálózatban az értékesítők is beleszólhatnak a termék kialakításába, annak paramétereibe, 3-5 termékötlet közül választhatnak, szavazhatnak, most ezt választották, de nekünk is ez tűnt a legjobbnak a jelenlegi helyzetben. Németország, Svájc, Svédország részvényeinek teljesítményéből kínál részesedést, ez a három gazdaság nagyon jól teljesít, akárcsak a tőzsdéik, nagyon pozitív kép kapcsolódik hozzájuk. A svájci SMI 47, a német DAX 169 és a svéd OMX 129 százalékkal növekedett az elmúlt 10 évben. Ezek az országok várhatóan a következő években is túlteljesítik majd az európai átlagot: mind a makrogazdasági mutatóik mind pedig a tőzsdeindexeik szempontjából.
PB: A devizakockázat ezeknél az országoknál fontos lehet, fedezik az ilyen jellegű kockázatokat?
KT: Igen, teljesen fedezzük, nincsen korona- vagy frankkitettségük a befektetőknek, sőt még euró sem, teljesen forintra szól, forintra van fedezve az alap.
PB: Ha folyamatos kínálatot kívánnak biztosítani tőkevédett alapokból, akkor hányat kell kibocsátani egy évben?
KT: Öt alapot tevezünk az évre, negyedévente egyet, illetve a második negyedévre kettőt. Április körül indul két olyan alap, amelyek befektetési politikája teljesen megegyezik majd, csak az egyiket euróban, a másikat forintban lehet megvásárolni. A többi jellemzően forintalap.
PB: Korábban hallottam róla, hogy a befektetési jegyek értékesítése sokszor azon áll vagy bukik, hogy a banki ügyintézők a fiókban mit ajánlanak az ügyfeleknek. Ha most bemennék egy bankfiókba, hogy két-három éves befektetést keresek, mit ajánlanának, befektetési jegyet, banki kötvényt, esetleg ismétlődő betétlekötést?
KT: Nálunk az a jellemző, hogy többféle terméket is ajánlanak az ügyfélnek. Jelenleg banki lekötést nem hiszem hogy ajánlanának, valószínűleg egy banki kötvényt és egy CIB-alapot kínálnának. De először elbeszélgetnek vele és megpróbálják felmérni az igazi befektetési célját, például az ideális időhorizontot, mert az idő előtti visszaváltásoknál jelentős költségek merülhetnek fel. Lehet az is, hogy úgy jön be, hogy három hónapra szeretné lekötni a pénzét, aztán kiderül, hogy éveken át három hónapokra kötné le.
PB: Sokáig az tudott az alappiacon is sok tőkét összegyűjteni, akinek nagy volt a fiókhálózata. Változott ez valamennyire? Mekkora lehet azon ügyfelek aránya, akik önállóan tájékozódnak, majd modern értékesítési csatornákat használnak, interneten, telefonon fektetnek be? Nő ez az arány?
KT: Úgy gondolom, ebben nincsen nagy előrelépés, még midig alapvetően a fiókhálózat az, ahol az első ügyfélkontakt megtörténik, és ez meghatározó a továbbiakban az ügyfél viselkedésére nézve. Befektetési termékeket, alapokat jellemzően fiókhálózatban lehet értékesíteni.
---- Tájkép nyugdíjpénztárak után és egzotikus alapfajták ----
A nyílt végű, folyamatos forgalmazású alapoknál azonban először megismertetik az ügyfelet a termékkel a fiókban, utána viszont az elektronikus csatornákon keresztül is tudja a megfelelő befektetést eszközölni. A normál, pénzpiaci jellegű nyílt végű alapok forgalmazásában nagyjából ötven százalékot tesz már ki az elektronikus csatornák aránya. Az új ügyfelek még szinte száz százalékban fiókhálózaton keresztül találkoznak a termékkel. A tőkevédett alapok pedig csak a fiókhálózatban érhetők el.
PB: Újabb nyílt végű alapot terveznek?
KT: Vizsgáljuk az abszolút hozamú alapokat, és esetleg egy hozamfizető, úgynevezett target kupon – egy kamatozó jellegű, kötvényhez hasonló – alapot is elképzelhetőnek tartunk. Az alacsony kamatszint ezeknek is kedvezne, Nyugat-Európában, például anyabankunknál Olaszorszában ezért is mennek nagyon jól.
PB: A nyugdíjpénztárak államosítása annak idején mekkora kiesést okozott?
KT: Érintett minket, hiszen kezeltünk nyugdíjpénztári vagyont, de nem tartoztunk a nagy szereplők közé. Nem nagyon drasztikus, de körülbelül 25 százalékos csökkenést szenvedtünk el az összes általunk kezelt vagyonban. Ezt azóta a befektetési alapoknak köszönhetően már sikerült ledoldoznunk, de azért megviselt bennünket.
Ami még enyhített ezen, hogy csak piaci nyugdíjpénztári portfóliókat kezeltünk, az ezeken képződő bevétel pedig alacsony volt, nem érte el azt a mértéket, mint a bankcsoportokon belüli kezelésnél lehetett látni. Így a kiesés pénzügyi hatása mérsékelt volt a cégre. Most egy magánnyugdíjpénztári ügyfelünk van, hogy mi lesz a sorsa, az még kérdéses, látjuk, hogy koncentráció van a piacon.
PB: Kellett a pénztárak miatt esetleg munkatársakat elbocsátani?
KT: Már a folyamat elején optimalizáltuk létszámunkat, így elbocsátási hullám nem volt. Az idei évre pedig már bővülést tervezünk.
PB: Van néhány érdekesebb, egzotikusabb alapjuk: az Ingatlan Alapok Alapja, az Algoritmus Alap és a Nyersanyag Alapok Alapja. Ezek jövője hogy néz ki?
KT: Az Ingatlan Alapok Alapjánál az a döntés született, hogy minden ingatlanbefektetési jegyet értékesítünk és az alap megszűnik. Már jelenleg is csak likvid eszközei vannak, még az idén vagy megszűnik, vagy beolvasztjuk, mérete is egyre kisebb.
Az Algoritmus Alapok Alapja nem a legsikeresebb tőkevonzó képességű alapunk, jelentős összeg áramlott ki belőle. Egy technikai indikátorokra alapuló matematikai algoritmus alapján hozzuk meg a döntéseket, melyet emberi szubjektumok nem befolyásolnak. Az alap így fektet be különböző – jellemzően részvényalapú – kockázatos eszközökbe nulla és 40 százalék közötti arányban. Sajnos nagyon hektikus környezetben indult, de az utóbbi időben már jobban teljesít. De még nem temetjük az alapot, bízuk benne, hogy fel fog támadni és megpróbáljuk ehhez hozzásegíteni.
Árupiaci alapból kevés van az országban, így a Nyersanyag Alapunk piaci részesedése magas. Ez is egy kisebb szegmenst, egy piaci rést fed le, a hozama pedig nem volt rossz. Amikor jobb nyersanyagpiaci időszak van, akkor jobban vonzza a tőkét, máskor kevésbé. Intézményi befektetői is vannak. Jellemzően az olaj határozza meg a teljesítményét, amely az utóbbi időben kevésbé viselkedett jól.