8p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Számos jegybank keresi a megjelenési lehetőséget a digitális pénzek világában, sőt Kínában már létrehozták ezt a formáját is a jüannak. Ha valaki azt gondolja, hogy ezek forradalmi lépések, akkor ki kell, hogy ábrándítsuk, ezzel a történelem csak ismétli önmagát. A második résszel folytatódik Pogátsa Zoltán digitális fizetőeszközökről szóló írása.

A cikk első részében egyebek mellett  Bitcoin szárnyalásáról volt szó.

A történelem megismétli önmagát

Fura módon a történelem megismétli önmagát. Egyszer már megtörtént ugyanis, hogy az állam irányítása alá vette a pénzügyi rendszert. Az Egyesült Államokban például egészen a polgárháborúig számtalan párhuzamos pénz létezett egymás mellett. Tulajdonképpen bárki kibocsáthatott ilyet, feltéve, hogy a gazdaság szereplői azt elfogadták. Az így keletkező hatalmas káoszt aztán egy szövetségi rendszer vette ellenőrzése alá, ebből lett később a ma ismert FED.

Más országokban is létrejöttek az állami központi bankok, amelyek a monetáris politika irányítójává igyekeztek válni. Jelen korunk különböző privát szökevényvalutái ismét hasonló helyzetet eredményeztek. Sok szereplő létezik párhuzamosan, és ki-ki megválogathatja, hogy melyikben hisz, ha hisz egyáltalán bármelyikben. Ugyanakkor ez a rendszer, mint említettük, melegágya a szürke és fekete zónákba tartozó tevékenységeknek.

Digitális jegypénzzel az állam ismét vissza akarja vonni a pénzrendszert a saját ellenőrzése alá. Aki számára az állam az első számú ellenség, az ezt ismét csak a szabadság korlátozásának éli meg. Mások szerint viszont ma már a monopolisztikus helyzetben lévő globális nagyvállalatok sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a szabadságra, mint az időközben végletesen legyengített államok.

A szökevényvaluták hívei persze tévedésben élnek, és csak idő kérdése, míg ez mindenki számára világossá válik. A bitcoin például gyakorlatilag az Aranystandard vagy a Bretton Woods-i rendszer mintájára jött létre. Előre fixált mennyiség van belőle, ami tulajdonképpen az arany globálisan véges jellegét, szűkösségét hivatott imitálni az online térben.

Az aranystandard azonban történelmileg zsákutcának bizonyult. A gazdasági növekedéshez egyre bővülő pénzmennyiség szükségeltetik, egyébként defláció és gazdasági összeomlás, tömeges munkanélküliség lesz belőle. Nem véletlen, hogy minden jelentősebb gazdasági válság idején felmondták a kormányok az aranystandardot.

A digitális aranypénzrendszer aligha lehet racionális megoldás (Illusztráció - Fotó: MTI / Illyés Tibor)
A digitális aranypénzrendszer aligha lehet racionális megoldás (Illusztráció - Fotó: MTI / Illyés Tibor)

A másik lehetőség, hogy valamilyen formában megkerüli a pénzügyi rendszer a pénz szűkösséghez kötöttségét. Ez is többször megtörtént az aranyhoz kötött valuták esetében. Ekkor viszont ellenőrizhetetlenné válik a tényleges pénzmennyiség, ami szintén baj, hiszen a túl sok pénz pedig inflációs veszélyt hordoz magában. Ha mindezt valaki végiggondolja, akkor be kell látnia, hogy egyrészt a szűkösséghez kötött pénz káros, másrészt az ellenőrzés nélküli pénz illúzió. És ha már valaki kénytelen ellenőrizni a pénzmennyiséget, illetve a pénzteremtés menetét, akkor jobban járunk, ha az egy demokratikus legitimitással rendelkező, elszámoltatható, átlátható intézmény. Például egy jegybank.

Nagyon nagy a hullámvasút

A kriptovaluták másik problémája a jelentős volatilitás, amely az alapvetően spekulatív jellegből adódik. Egyes kriptovalutákat ezért elkezdték hozzákötni valamilyen más, nem korrelált eszközhöz, például állami valutákhoz, vagy állami valuták kosarához. Így létrejöttek a stabilkriptók (stablecoins). Ez egy oldalról ismét csak bemutatja az állami szerepvállalás szükségességét. Más oldalról viszont az elszántabb, dogmatikusabb libertariánusok szemében ez már elfogadhatatlan megalkuvás az állammal.

A digitális jegybankpénz megnöveli a monetáris politika lehetőségeit is. Válság idején például a központi banknak nem kell imádkoznia, hogy a kereskedelmi bankok hitelezzék is ki azt a többlet pénzt, amelyet a jegybank monetáris könnyítéssel rendelkezésükre bocsát. A jelenlegi, kereskedelmi bankok által dominált rendszerben ez gyakran nem történik meg, a kereskedelmi bankoknak egyéb prioritásaik vannak, mondjuk a kitettségük csökkentése, vagy kockázatmentes állampapírok vásárlása. Ezt szokták a híres „madzag tolása” metafórával leírni: az állam hiába bővíti a pénzmennyiséget, ebből még nem lesz feltétlenül növekvő hitelezés, beruházás, felvirágzás.

Egy digitális jegybankpénz esetében azonban a központi bank egyszerűen pénzt rak a cégek vagy egyének számláira, nincs kitéve a bankok kénye kedvének. De direktben emelheti vagy csökkentheti a kamatokat is akár, ha úgy kívánja, és egyáltalán fizet ilyet. Nem kell közvetett módon megpróbálnia befolyásolni a kereskedelmi bankok kamatpolitikáját, bármikor mozgathatja a saját kamatlábait.

A jegybank ebben a rendszerben jelentős mértékben átvenné tehát a kereskedelmi bankok funkcióit. Egyesek szerint félő, hogy a lakosság és a vállalatok egy ponton rá is döbbennének, hogy tulajdonképpen nincs is szükség kereskedelmi bankrendszerre. Mások azonban ezt kifejezetten pozitív fejleménynek élnék meg. A szuverén pénzelmélet hívei szerint például kifejezetten kívánatos lenne egy olyan rendszer, melyben az állam nem csak végső támfalként álla a pénz mögött, mint most, amikor annak többségét a magánbankrendszer hozza létre.

Joseph Huber, a szuverén pénzelmélet egyik vezető teoretikusa szerint olyan ez, mintha az állam a lobbistáknak szervezné ki a törvénykezést. Talán a legplasztikusabb hasonlata az, amikor egyes államokban a szekuláris jogrendszer helyét szép lassan átveszi a radikális muszlim saríjja vallási törvénykezés. Arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben a jegybank függetlenségét azért hoztuk létre, hogy megóvjuk a kormányzat vagy egyéb parciális érdekek befolyásától a monetáris politikát, közben senki nem teszi szóvá, hogy milyen egészségtelenül intim viszonyban vannak a jegybankok a nagy magán kereskedelmi bankokkal!

A jelenlegi rendszerben a kereskedelmi bankrendszer jelentős mértékben felelős a kialakult eszközár buborékok finanszírozásáért ugyanúgy, mint a különböző komplex származtatott termékek és pénzpiaci alapok gigantikus burjánzásáért. Ahogy a híres amerikai közgazdász Hyman Minsky figyelmeztetett, a bankrendszer prociklikusan rásegít a gazdasági válságokra. Konjunktúra időszakában egyre optimistábban fújja a buborékot, hitelez, amikor pedig aztán az eszközár buborék kidurran, a bankrendszer hirtelen túlságosan pesszimista lesz, konzervatív, és még azoknak sem hitelez, akik megérdemelnék.

Ilyen módon tehát a válságot is mélyíti, összességében pedig felerősíti a gazdaság volatilitását. A szuverén pénzelmélet hívei szerint mindezt jelentősen tompítaná, ha az állam átvenné és ténylegesen működtetni a saját pénzrendszerét. A digitális jegybankpénz megteremtése egyértelműen ebbe az irányba mutat.

Pogátsa Zoltán: a digitális pénzek a bankrendszert is átformálhatják (Fotó: Bánkuti András)
Pogátsa Zoltán: a digitális pénzek a bankrendszert is átformálhatják (Fotó: Bánkuti András)

A szuverén pénz nem valami kommunista államosítást jelent. A magán kereskedelmi bankok továbbra is léteznének, csupán a pénzteremtő funkciójukat vonná magához a jegybank. Itt két lehetséges megoldás is létezik, amit nevezhetünk Friedmani és Keynesi olvasatnak. Milton Friedman monetarizmusa a hetvenes években azt javasolta, hogy az állam a kibocsátás növekedésével egy ütemben növelje a forgásban lévő pénzmennyiséget.

Meg is próbálkoztak ezzel különböző neoliberális kormányzatok (Reagan, Thatcher, stb.) de hamar kiderült hogy pont a magánbankok pénzteremtő képessége miatt az állam nem képes már a monetáris bázis kontrollálására. Szuverén pénz esetén ez lehetséges lenne azonban, főleg, ha a jegybank továbbra is el lenne tiltva a kormányzati kiadások kamatmentes monetáris finanszírozásától.

A másik irányzat viszont megengedné ez utóbbit, sőt, kifejezetten helyeselné. Ez az irányzat a Modern Monetáris Elmélet, amely kifejezetten (poszt-)keynesiánus alapokon abban látja a jó költségvetési politika lényegét, hogy azt a jegybank kamatmentesen finanszírozza. (Ezt az elméletet Pogátsa Zoltán korábbi írása részletesen körbejárta, amelyet itt olvashat el – szerk.) Szerintük a pénzmennyiség növelése elősegíti a gazdasági növekedést, mivel keresletet teremt. Friedman szerint nem, ő úgy látta a pénz semleges a reálgazdaság szempontjából.

A keynesiánus megoldás nem lenne más egyébként, mint visszatérés a jegybank kezdeti szerepéhez, amikor is az az állam bankja volt. A friedmani és a keynesiánus megoldás azonban abban megegyeznek, hogy az államnak vissza kell szereznie pénzteremtő szerepét ahhoz, hogy a monetáris bázist kontrollálni tudja. Immáron nem készpénz, hanem digitális pénz formájában. Ez lenne a korábban említett madzag tolása, ami így már sokkal inkább egy rúd lenne.

A geopolitikai dimenzió

Ne felejtsük el, hogy az egész kérdésnek van egy geopolitikai dimenziója is. Jelenleg a világ fizetési tranzakcióinak nagy része egy olyan rendszeren fut keresztül, amelyet az Egyesült Államokban koordinálnak és kontrollálnak. Az Egyesült Államok ezen privilégiumát rendszeresen felhasználja arra, hogy egyes országokra, illetve azon belül vállalatokra vagy egyénekre nyomást gyakoroljon.

A Kínai Népköztársaság már jó ideje dolgozik azon, hogy kikerülje ezt a rendszert. Az Oroszországgal folyó kereskedelmének nagy része már így folyik. A digitális jegybankpénz megfelelő platformot szolgáltathat arra is, hogy a nemzetközi fizetések az Egyesült Államok megkerülésével történjenek. Talán nem véletlen, hogy Kína szinte mindegyik jelentős nemzetközi szövetségese (Oroszország, Szaúd-Arábia, Venezuela, stb.) gőzerővel dolgozik a digitális jegybankpénzen.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos vámháború-mérlege: öngólt rúgott Trump?
Bod Péter Ákos | 2025. október 16. 05:44
Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár a kivetésüktől eltelt félév tapasztalatai alapján arra jutott, hogy az importvámok GDP-növekedésre nézve káros hatása leginkább az Egyesült Államokat sújtja, mert rá a védővámok közvetlenül kihatnak.
Benchmark Bod Péter Ákos a 3 százalékos hitelekről: beruházási problémára likviditási válasz?
Bod Péter Ákos | 2025. október 10. 05:50
Még nem érezzük a 3 százalékos kamattal elérhető lakáshitel valódi hatásait, de máris itt a következő támogatott konstrukció. Vajon élénkítheti a beruházási kedvet az újonnan bejelentett intézkedés? Vagy inkább csak a likviditási helyzet javítása várható tőle, főként a megszűnés határán billegő cégeknek számára? Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök írása.
Benchmark Bod Péter Ákos: Jönnek a hitelminősítések – és van ok az aggodalomra
Bod Péter Ákos | 2025. október 2. 05:46
A három nagy nemzetközi hitelminősítő – az EU korábbi erőteljes nyomására – elfogadta, hogy az országok („szuverének”) hitelkockázati besorolását megadott ütemterv szerint vizsgálja felül. Az idei naptár szerint a Standard and Poor's október 10-én, pénteken, a banki órák után teszi közzé a döntését, a Moody's november 28-án, a Fitch pedig – amely legutóbb júniusban nézett rá a magyar ratingre – december 5-én.
Benchmark Bod Péter Ákos: lesz beruházás EU-forrásokból?
Bod Péter Ákos | 2025. szeptember 26. 05:44
A magyar beruházási adatok rendkívül rosszul alakulnak, a 2022 nyári szint 70 százalékára esett vissza a volumen. A dinamika megtörésének több oka van, ezek között az egyik nyilvánvalóan az EU-forrásokhoz való hozzájutás megnehezülése, elakadása.
Benchmark Bod Péter Ákos: keresetek, adók – és az IMF tanácsa
Bod Péter Ákos | 2025. szeptember 18. 05:44
A nyolcórás munkaviszonyban foglalkoztatott magyarok felének a kézhez kapott jövedelme nem haladja meg a négyszázezer forintot, ráadásul a legkevesebbet keresők fizetése emelkedik a legkisebb mértékben. A valóságtól elrugaszkodó mértékű minimálbér-emelés ugyanakkor hiba lenne. Ami segíthetne, az a tudatos állami jövedelmi politika, például a személyi jövedelmek progresszív adóztatása. 
Benchmark Bod Péter Ákos: a rendszerváltozás óta talán sosem volt ilyen mély és tartós a visszaesés
Bod Péter Ákos | 2025. szeptember 5. 05:44
Ahhoz képest, hogy a kormányzat a „jó hírek” kampánya keretében 2025-öt (is) a lendületes növekedés éveként emlegette, a miniszterelnök pedig egyenesen repülőrajtot ígért tavaly év végén, és azt is mondta, hogy „nagyot nézünk majd az első negyedéves adatok láttán”, a valóság igencsak másként alakul. Ez már az év elején kiderült.
Benchmark Bod Péter Ákos: Bulgária az euróövezetben – természetesen
Bod Péter Ákos | 2025. augusztus 29. 05:44
A közgazdasági-pénzügyi logika és az uniós szabályrendszer értelmében magától értetődik, hogy Bulgária belép az euróövezetbe, 2026-tól felváltja a levát a közös európai fizetőeszköz. Ahhoz képest azonban, hogy az euróátvétel folyamata milyen régen megkezdődött Bulgáriában, elég késői az esemény, amely az EU-tagság 19. évében következik be. Hozzánk képest persze korán.  
Benchmark Tanulságos eset: mi történt Romániával, a bezzegországgal?
Bod Péter Ákos | 2025. augusztus 22. 05:49
Felzárkózási bajnokból váratlanul az EU egyik fekete báránya? Nem egészen ez a történet. A román gazdasági dinamika tény, de az is tudható, hogy a gyors fogyasztásnövekedéshez évekig ikerdeficit társult, az pedig tartósan nem folytatható kombináció. Választási évben viszont nem megy a stabilizálás, utána azonban nem kerülhető el a megszorító jellegű gazdaságpolitikai fordulat. Tanulságos eset mások számára is. Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök cikke.
Benchmark Bod Péter Ákos: Kárfelmérés és kárbecslés Trump vámemeléseinek három hónapja után
Bod Péter Ákos | 2025. július 18. 05:44
Az amerikai elnök januári beiktatása után eltelt időben nem lett Ukrajnában béke, a palesztin ügy sem oldódott meg – de ezen nem csodálkozhatunk. Ám a nagy amerikai vámemelés sem a megígért módon zajlott le. Legfeljebb az első felvonást láttuk, és nem tudni, műsor-e a műsor. Kétrészes kamaradarab vagy öt felvonásos királydráma? Mintha még nem lenne megírva a szövegkönyv. Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár írása.
Benchmark Bod Péter Ákos: A csodás újraindulás még arrébb van
Bod Péter Ákos | 2025. július 10. 05:44
A friss makrogazdasági adatok után sem sokat változott az összkép: beragadt az infláció, és beragadt a gazdasági teljesítmény – írja legfrissebb elemzésében lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG