Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Miközben a kriptopénzek részben éppen a hagyományos pénzügyi rendszertől való függetlenedés okán jöttek létre, egyre több jegybank lát bennük fantáziát. Ez már csak azért is meglepő, mert a központi bankoknak megvan a lehetőségük a pénzteremtésre, így elsőre nehezen érthető, hogy miért kívánnak erre a területre lépni. A jegybankok törekvésének többféle mozgatórugója lehet, melyeket Pogátsa Zoltán közgazdász igyekszik kétrészes írásában megvilágítani.

Az elmúlt egy-két évben egyre többször hallunk arról, hogy a világ legnagyobb jegybankjai digitális jegybanki pénz bevezetésén gondolkodnak. Nem csak az amerikai FED tervez ilyesmit, hanem még a névlegesen kommunista irányítás alatt álló Kínai Népi Bank (az ottani központi bank) is. Sőt, négy nagyobb városban már tesztelik is a rendszert, és a technológiai fellegvárként ismert Sencsenben már ATM-ekből is be lehet rakni pénzt digitális jegybanki számlára. A kínaiak célja, hogy a 2022-es Pekingi Téli Olimpia idején már országszerte működjön ez a rendszer. A kínai digitális jegybankpénz elérhető lenne a hagyományos bankok közvetítésével, illetve az ott nagyon elterjedt AliPay és WeChat online fizetési rendszereken keresztül is. Az Európai Központi Bank pedig már egy átfogó konzultációt is lefolytatott az ügyben. Sőt, a Bahamai Központi Bank már működtet is egy ilyen rendszert.

Kínában digitális jüanok osztogatásával is népszerűsítik az eszközt (Fotó: Depositphotos)Kínában digitális jüanok osztogatásával is népszerűsítik az eszközt (Fotó: Depositphotos)

De vajon miért gondolkodnak ebben a jegybankok? Ennek megértéséhez előbb röviden és egyszerűen jellemeznünk kell a jelenleg létező pénzügyi rendszert.

A létező pénzügyi rendszer

A jelenlegi pénzügyi rendszer nagyjából három fajta „pénzből” áll. Az egyik ezek közül a jegybankpénz, ami jelenleg nem kerül forgalomba, csupán a központi bank és a kereskedelmi bankok között cirkulál. A másik a kereskedelmi bankok által létrehozott bankpénz. Ezt a kereskedelmi bankok hozzák létre akkor, amikor hitelt nyújtanak. A hitelnyújtás aktusával számlapénzt teremtenek a hitelezett ügyfél számláján, vagy egy a bankon belüli ügyfélszámlán, vagy pedig az ügyfélnek egy másik banknál kezelt számláján. Ez a bank szempontjából egy követelés, kamattal. Az ügyfél szempontjából pedig egy tartozás.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Agyonadóztatott magyar bérek vagy adó-Kánaán? Az adóék rejtelmei
László Csaba | 2021. május 7. 10:00
Megjelent az OECD friss adóék-statisztikája, amit politikai kommunikáció szintjén mindenki úgy tud értelmezni, ahogy csak szeretné. Mindenesetre tanulságos ezeket a statisztikákat tanulmányozni, mert jól mutatják a magyar adórendszer élőmunkát terhelő közterheinek problémáit. László Csaba címzetes egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter cikke.
Benchmark Bod Péter Ákos: hova is konvergál Magyarország?
Bod Péter Ákos | 2021. május 6. 05:29
Kell az uniós pénz Magyarországnak, és a közösség nem is fukarkodik, hiszen óriási összeg érkezik a következő EU-s költségvetési ciklusban. Sőt, a válságot orvosolni szándékozó NextGeneration EU terv keretében is óriási összegek várnak elköltésre, egy része elől azonban Magyarország elugrani készül. Ennek okát igyekszik aktuális írásában Bod Péter Ákos feltárni.
Benchmark Mi lehet a magyarázata, hogy évi 35 milliárdot kidob a kormány az ablakon?
László Csaba | 2021. május 2. 15:04
Az elmúlt napok egyik híre, hogy a nagy EU-s mentőcsomagnak Magyarország nem kéri a hitel részét. A sajtó találgatja, hogy ennek mi lehet az oka. Reméljük, hogy rövid időn belül szakmailag is értelmezhető válaszokat fogunk kapni. Első hallásra nem csak meglepő, hanem a saját érdekeinkkel ellentétesnek is tűnik ez a döntés.
Benchmark Bod Péter Ákos: egyre több a kérdőjel, szaporodnak a gondok
Bod Péter Ákos | 2021. április 29. 05:34
A szemünk előtt zajlik a magyar államháztartás megcsúszása, egyre rizikósabb pályán. Gazdaságunk remélhetőleg gyorsan adaptálódik, a hiány és az adósságállomány vonatkozásában azonban mind több a lefelé mutató kockázat. Az uniós válságkezelő alap, amely olcsó hitelforrás, már a meghirdetésével stabilizálta a térségi viszonylatban erősen eladósodott magyar állam pénzügyi megítélését, viszont a kamatmentes forrásokról való lemondás, a mögöttes politikai számítás, valamint a gazdaságilag kétes orosz és kínai megahitelek felvétele még nyugodt pénzügyi, kereskedelmi és geopolitikai viszonyok között is komolyan növelné Magyarország kockázatosságát. Most azonban egyik vonatkozásban sem várható nyugalom.
Benchmark Megdöbbentően sokan morzsolódnak le a felsőoktatásban
Tóth Hajnalka - Trautmann László | 2021. április 27. 18:43
A gazdasági versenyképesség egyik kulcsa a jól képzett munkaerő. A felsőfokú végzettség irányába itthon is sokan indulnak el, ám a diplomáig vezető úton nem mindenki megy végig, sokan lemorzsolódnak menet közben. Tóth Hajnalka és és Trautmann László elemzéséből az aktuális folyamatok áttekintése mellett potenciális javaslatok is találhatók, amelyekkel javítható lenne a helyzet.
Benchmark Fejlettebbek voltunk, de ma háromszor gazdagabbak – mi a titka a finneknek?
Szegő Iván Miklós | 2021. április 25. 06:07
A finn és a magyar gazdaság fejlettsége 1913-ban gyakorlatilag azonos szintű volt – kis magyar előnnyel. 2019-ben az északiak viszont csaknem háromszor nagyobb fajlagos GDP-vel rendelkeztek nálunk. Mi a titkuk? Ezt vizsgálja cikksorozatunk.
Benchmark Államhatalmi centralizáció: így érezzük csupán vagy valóban zajlik?
Bod Péter Ákos | 2021. április 23. 05:14
Egyre több területre terjed ki a kormányzati hatalom-központosítás, ezzel a társadalom és a gazdaság életében való beavatkozás. Vajon valóban érvényesül ilyen folyamat, vagy csupán néhány vitatott ügy miatt érezzük így? Esetleg csak a korszellem érvényesül minálunk is? Az államháztartás szerkezeti változásaiból több kérdésre is választ kaphatunk.
Benchmark Bod Péter Ákos: elkerülhetetlen lesz idővel az átfogó adóreform
Bod Péter Ákos | 2021. április 15. 05:59
Fáj-e a megnövekvő adókulcs az amerikai cégeknek, közvetve az amerikai gazdaságnak? Lesz-e nemzetközi társasági adóminimum? Ha igen, bajba sodorja-e azokat az országokat, ahol adóparadicsomi körülményekkel vonzanak tőkét? Komoly súlyú ügynek látszanak ezek a kérdések - de mindez odébb van még. Ugyanakkor változásra szükség van, sőt idővel elkerülhetetlen is az átfogó reform.
Benchmark Maradandó sebhelyek vagy kereslet-fűtött szárnyalás: mi jön a járvány harmadik hulláma után?
Bod Péter Ákos | 2021. április 8. 05:47
A makrogazdasági számokban nincs nagy eltérés a prognózisok között: a tavalyi súlyos visszaesést idén a mély 2020-as bázishoz képest növekedés követi. Az infláció is erős lesz, függően egyebek mellett a kereslet gyors visszaerősödésétől. De valóban költekezni kezd a magyar? Vagy inkább óvatosabbá vált a krízis hatására? Itt a fogyasztói lélektan olyan ügyeiről van szó, amelyekről homlokegyenest eltérő nézetek léteznek. Bod Péter Ákos elemzése.
Benchmark Kell-e aggódni az államadósság miatt?
Pogátsa Zoltán | 2021. április 7. 05:19
Az elmúlt hónapokban fontos gazdaságpolitikai téma lett a meglóduló deficit és az ezzel párhuzamosan megugró államadósság kérdése. Pogátsa Zoltán elemzésében azt vizsgálja, mennyiben megalapozottak az aggodalmak az aktuális helyzetben, illetve egy ilyen mértékű gazdasági visszaesés esetén milyen mozgástere van a kormánynak?
hírlevél
depositphotos