<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Meddig tart még a háború, és mi vár Magyarországra? Jól helyezkedik a kormány? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Káncz Csabával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. december 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Miközben a kriptopénzek részben éppen a hagyományos pénzügyi rendszertől való függetlenedés okán jöttek létre, egyre több jegybank lát bennük fantáziát. Ez már csak azért is meglepő, mert a központi bankoknak megvan a lehetőségük a pénzteremtésre, így elsőre nehezen érthető, hogy miért kívánnak erre a területre lépni. A jegybankok törekvésének többféle mozgatórugója lehet, melyeket Pogátsa Zoltán közgazdász igyekszik kétrészes írásában megvilágítani.

Az elmúlt egy-két évben egyre többször hallunk arról, hogy a világ legnagyobb jegybankjai digitális jegybanki pénz bevezetésén gondolkodnak. Nem csak az amerikai FED tervez ilyesmit, hanem még a névlegesen kommunista irányítás alatt álló Kínai Népi Bank (az ottani központi bank) is. Sőt, négy nagyobb városban már tesztelik is a rendszert, és a technológiai fellegvárként ismert Sencsenben már ATM-ekből is be lehet rakni pénzt digitális jegybanki számlára. A kínaiak célja, hogy a 2022-es Pekingi Téli Olimpia idején már országszerte működjön ez a rendszer. A kínai digitális jegybankpénz elérhető lenne a hagyományos bankok közvetítésével, illetve az ott nagyon elterjedt AliPay és WeChat online fizetési rendszereken keresztül is. Az Európai Központi Bank pedig már egy átfogó konzultációt is lefolytatott az ügyben. Sőt, a Bahamai Központi Bank már működtet is egy ilyen rendszert.

Kínában digitális jüanok osztogatásával is népszerűsítik az eszközt (Fotó: Depositphotos)
Kínában digitális jüanok osztogatásával is népszerűsítik az eszközt (Fotó: Depositphotos)

De vajon miért gondolkodnak ebben a jegybankok? Ennek megértéséhez előbb röviden és egyszerűen jellemeznünk kell a jelenleg létező pénzügyi rendszert.

A létező pénzügyi rendszer

A jelenlegi pénzügyi rendszer nagyjából három fajta „pénzből” áll. Az egyik ezek közül a jegybankpénz, ami jelenleg nem kerül forgalomba, csupán a központi bank és a kereskedelmi bankok között cirkulál. A másik a kereskedelmi bankok által létrehozott bankpénz. Ezt a kereskedelmi bankok hozzák létre akkor, amikor hitelt nyújtanak. A hitelnyújtás aktusával számlapénzt teremtenek a hitelezett ügyfél számláján, vagy egy a bankon belüli ügyfélszámlán, vagy pedig az ügyfélnek egy másik banknál kezelt számláján. Ez a bank szempontjából egy követelés, kamattal. Az ügyfél szempontjából pedig egy tartozás. Ez a bankpénz, avagy számlapénz ma nem számít hivatalosan pénznek, jogilag csupán pénzhelyettesítő.

Tényleges pénzzé csupán akkor válik, ha az ügyfél készpénzként felveszi egy automatából vagy egy bankfiókból. Ez azonban ma már a gyakorlatban nagyon ritkán fordul elő. A gazdaság szereplői tipikusan inkább utalnak egymásnak, amikor fizetést teljesítenek. Ebből adódóan a harmadik típusú pénz, a készpénz ma már csak elenyésző arányban van jelen a gazdaságban, annak ellenére, hogy a hétköznapokban még mindig ez jut eszünkbe először, ha a pénz szóra asszociálunk. Hogy mennyire kevés tényleges készpénzt használunk, azt ki-ki maga is felmérheti, ha végiggondolja, hogy a teljes vagyonának mekkora részét tartja a mai napon éppen készpénzben. Ennek fényében nem meglepő, hogy az euró bevezetése idején bár több hónapot terveztek az átállásra, tartva annak logisztikai kihívásától, a valóságban gyakorlatilag pár napon belül szinte teljes egészészében átállt a sok százmilliós lakosságú zóna az euróra.

A készpénzmentes fizetés segítette az euró gyors bevezetését (Fotó: Depositphotos)
A készpénzmentes fizetés segítette az euró gyors bevezetését (Fotó: Depositphotos)

A vázolt hármasság egyébként azt is jelenti, hogy míg hivatalosan a jelenlegi pénzrendszer állami, addig a gazdaságban ténylegesen forgalomban lévő pénz túlnyomó többsége pénzhelyettesítő bankpénz. Az állam szerepe nagyrészt a mögöttes támogatás, a pénzügyi rendszer hitelének, biztonságának fenntartása, szükség esetén megsegítése. A monetáris politikát is csak közvetetten képes irányítani.

Érkezik a jegybanki digitális valuta

Ebbe a helyzetbe érkeznének a jegybank digitális valuták. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem csak a kereskedelmi bankok, hanem a vállalkozások és magánszemélyek is tarthatnák jegybankpénzben a megtakarításaikat a központi banknál.

Mi lenne ezeknek az előnye? Biztonságosabb lenne talán, hiszen a betétesnek nem kell tartania a kereskedelmi bank csődjétől. A pénzügyi rendszer szabályozottsága és a betétbiztosítási rendszer miatt a fejlettebb országokban a kereskedelmi bankok helyzete általában stabil. Ám a 2009-es globális pénzügyi válság, illetve az eurozóna krízise azért megingatta a hitet a pénzügyi intézményekben. Gondoljunk csak a Lehman Brothers csődjére, a teljes amerikai bankrendszer állami kimentésére, vagy a görög, olasz, spanyol, ír bankok törékeny helyzetére az eurózóna történetének mélypontján. A ciprusi bankok esetében konkrétan előfordult, hogy betétesek nem jutottak a pénzükhöz. De a dán bankok pénzmosási manőverei vagy a Deutsche Bank globális sötét ügyei sem erősíti a bizalmat.

Második előny, hogy az átutalások azonnaliak lesznek. Ez azonban ma már csak az EU-n kívül jelentene előnyt, az unión belül ugyanis már most kvázi instant a fizetés. Az ügyfél a digitális bankjegypénzzel törvényes fizetőeszközben tartaná a pénzét, bár valószínűleg 99 százaléknak fogalma sincs, hogy jelenleg nem abban tartja. Viszont ez elvileg azt is lehetővé tenné, hogy magánszemély közvetlenül, azaz jutalék nélkül vásároljon például állampapírokat. (Magyarországon a lakosság számára biztosított, hogy jutalékmentesen, közvetlenül a Magyar Államkincstártól vásároljon és ott vezessen számlát, ez azonban világszerte nem egy jellező megoldás - szerk.)

Hátránya is van persze, egyes javaslatok szerint a jegybank ugyanis nem fizetne kamatot, ez az előnye megmaradna a kereskedelmi betétnek. Más konstrukció szerint azonban mindkét esetben lenne kamat. Viszont a jegybankpénz esetében biztos nem terhelnék a tranzakciókat költségek, illetékek. Ez előny a vásárlóknak is, de például azoknak a kisboltoknak is, amelyek most húsba vágó tranzakciós költségeket kénytelenek fizetni a kártyás fizetésekkor.

A jegybanki digitális pénzek első számú célja valószínűleg a különböző kriptovaluták visszaszorítása, mint a mindenki által ismert bitcoin és társai, illetve a facebook által bejelentett nyílt forráskódú, blockchain alapú saját pénz, a diem (korábban libra), amit azonban egyelőre nem nagyon használ senki. A facebook pénz sorsa azért bizonytalan egyelőre, mert az valós pénzügyi eszközökre támaszkodna, ez viszont a tőzsdén kereskedett befektetési alapokhoz (Exchange Traded Fundokhoz - ETF) hasonlatos pénzügyi közvetítővé tenné a szervezetet, amire nincs jogosítványa. Ez egyben ellentmond a Facebook korábbi tervének is, amely szerint hitelt is nyújtana a Kínában használatos AliPay és WeChat rendszerekhez hasonlatosan. Az sem világos, hogy be kívánja-e magát jegyeztetni minden országban, ahol működni fog, vagy a nemzeti pénzügyi felügyeleteket megkerülve tervezi-e egy a kriptovalutákhoz hasonlatos párhuzamos magánpénz létrehozatalát a Facebook globális jelenlétére támaszkodva? Nagy valószínűséggel inkább az utóbbiról van szó.

Világpénzt szeretne a Facebook (Fotó: Pixabay)
Világpénzt szeretne a Facebook (Fotó: Pixabay)

A jegybankok törekvése azonban reménytelennek tűnik. A kriptovalutákat használok nagy része ugyanis libertariánus beállítottságú, azaz államellenes. Éppen azért használja ezeket, mert függetlenek, decentralizáltak, nem állam bocsátja ki őket. A felhasználók másik része pedig bűnöző, aki éppen az állami ellenőrzést kívánja megkerülni, amikor illegális fegyverekért vagy kábítószerért fizet. Őket is nehéz lesz egy államilag ellenőrzött pénz használatára rávenni. Az elvszerű bitcoin hívő még attól is idegenkedik, hogy a Facebook, mint nagyvállalat akar saját pénzt csinálni, számukra ez a konstrukció is túl koncentrált. Bár az is igaz, hogy megint mások szerint pont ez lesz a kapudrog, amely a világszerte elterjedt közösségi oldal felhasználót behúzza majd az alternatív valuták világába.

A digitális jegybankpénz megteremtése után a kereskedelmi bankok továbbra is fennmaradnának, hitelnyújtásra, vagy a megtakarítások kezelésére annak, aki ott kíván bankolni. Viszont aggályos, hogy egy kibontakozó bankcsőd esetében nem menekülnének-e a kereskedelmi bankok ügyfelei tömegesen a digitális jegybankpénzbe, felgyorsítva ezzel a kereskedelmi bankok összeomlását?

(Folytatjuk!)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Bod Péter Ákos: a magyar bérek alacsonyak és a jövedelmek is, ez a baj
Bod Péter Ákos | 2022. november 7. 05:38
Felhördülést váltott ki a napokban az a kijelentés, hogy a versenyképességünk alapja az olcsó bér, amelyet kiegészíthetünk azzal, hogy a kormány emellett az alacsony adószintet tartja fontosnak. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy ez az állítás megállja a helyét, netán éppen ennek ellenkezője igaz, és az alacsony bérek a leszakadást jelzik.
Benchmark Stagfláció magyar módra - így látja Bod Péter Ákos a kialakult helyzetet
Bod Péter Ákos | 2022. október 14. 05:42
Az infláció már most is fájóan magas, ám a forint gyengülése tovább lendíti felfele a mutatót. Egyelőre nem látszik, hogy mitől állna meg a magyar fizetőeszköz értékvesztése, így pedig a külső ár-környezet normalizálódása ellenére is nagy lesz az inflációs nyomás Magyarországon, véli Bod Péter Ákos aktuális írásában.
Benchmark Bod Péter Ákos: Tényleg itt a Nyugat alkonya? A világgazdasági viszonyokat is felrobbantja a háború?
Bod Péter Ákos | 2022. szeptember 16. 05:27
Sokan és sokféleképpen magyarázzák a háború kapcsán történteket, felemlegetve a Nyugat alkonyát és a Kelet előretörését. Kérdés persze, hogy megváltoznak-e a világgazdasági erőviszonyok a háborútól? Bod Péter Ákos szerint nem attól, és csak lassú változások jönnek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hamarosan tetőzik az infláció? Máshol talán, nálunk nem
Bod Péter Ákos | 2022. szeptember 1. 05:42
A pénzügyi piacokat megrengette az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének a jegybankárok kansasi szimpóziumán elmondott augusztus 26-i beszéde. Powell világossá tette, hogy a Fed szerint (is) túl magas amerikai infláció ellen további jegybanki lépéseket tesznek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hat százalékos növekedés vagy recesszió? Mi az igazság?
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 19. 05:19
A héten publikált kiugró növekedést jelző GDP adat kapcsán a kommentárok nem a bővülést méltatták, hanem a veszélyeket ecsetelték. Igen valószínű, hogy az év végén, a jövő év elején visszaesés jön. Bod Péter Ákos szerint a nagy kérdés, hogy átmeneti lesz a recesszió, vagy stagflációra készülhetünk.
Benchmark Bod Péter Ákos szerint a magyar modernizációs trendeknél van haladás, de lassú
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 12. 05:41
A hazai gazdaságpolitika az aktuális nehézségekkel van elfoglalva, miközben a hosszútávú fejlődés miatt óriási jelentősége lenne a gazdaság és társadalmi modernizációnak. Bod Péter Ákos, aktuális írásában azt elemzi, hogyan áll Magyarország ezen a téren.
Benchmark Bod Péter Ákos: Együtt élni a korrupcióval? Lehet, de sokba kerül
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 1. 05:42
Amíg ilyen súlyos a korrupció, addig nem jön az uniós pénz. Ez pedig a magyar embereknek okoz végső soron nehézséget. A gond az, hogy a korrupció más módokon is gazdasági problémákat okoz, ennek költségét is a magyar társadalom viseli, áll Bod Péter Ákos aktuális írásában.
Benchmark Bod Péter Ákos: Magyarország még sokáig inflációs pályán halad
Bod Péter Ákos | 2022. július 1. 05:28
Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni.
Benchmark Bod Péter Ákos: temessük-e a globalizációt?
Bod Péter Ákos | 2022. június 16. 05:31
Visszafordul-e a globalizáció? Ez napjaink egyik fontos gazdasági kérdése lett. Számos jel utal arra, hogy a korábbi folyamatok zsákutcába jutottak, de ezzel ellentétes számokat is láthatunk. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke aktuális írásában tisztázza merre is tart a globalizáció.
Benchmark Esnek a részvények és a kötvények: az ingatlanpiacért is eljönnek az eladók?
Nagy Bertalan | 2022. május 18. 05:43
Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanok esetében a legfontosabb a lokáció, az anyagok felhasználása vagy a jó fotók, ha el akarjuk adni. Egy adott ingatlan esetében biztos ezek is sokat számítanak, azonban az ingatlanpiac egészére vonatkozóan számos olyan külső tényező van még, amelyek jelentősen növelhetik vagy csökkenthetik az ingatlanunk értékét.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG