7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A napokban megjelent OECD ajánlások rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaságnak komoly szerkezeti problémái vannak. A szervezet által adott ajánlásokat ugyanakkor aligha fogja Magyarország megfogadni, véli aktuális írásában Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, egyetemi tanár.

A gazdasági sajtó most azzal van tele, hogy a forintvaluta 75 éves, és ha a jelenlegi MNB-elnökön múlna, szép kényelmesen eljutna a centenáriumig. Valamint azzal, hogy újabb csörtét vív a jegybankelnök és a pénzügyminiszter – az utóbbi nem szeretne „megszorítást”.

Egyik ügyben sincs semmi váratlan vagy különös. Az MNB felsővezetésének személyes és intézményi érdekében áll a saját valuta megtartása. Az európai folyamatokba beleágyazott magyar gazdaság objektív érdeke ugyan más, de nem ez az egyetlen ügy, amelyben a hatalmon levők és a társadalom nagy többségének érdeke eltér: itt van maga az EU-tagság ügye. Az emberek zömének véleménye is eltér attól, amit a többségre hivatkozó kormány hirdet;

a magyar társadalom nagyobb fele örülne, ha euró lenne nálunk.

Az átvételhez vezető útról és az átállási zökkenőkről nincs mindenki kellően tájékozódva, az azonban látható, hogy a forint ingadozó, tendenciaszerűen gyengülő külső értékű pénz, és inflációs természetű. Hát igen: ezzel nehéz reklámozni a nemzeti szuverenitást.

A másik újsághír-téma sem új, és nincs benne meglepő: a pénzügyminiszter nem akar a mostaninál kevésbé bőkezű költségvetést – választás előtt.

Az MNB most történetesen helytállóan állítja, hogy az egyébként is újra növekedésben levő gazdaságba felesleges nagymértékű állami kölcsönpénzt beleönteni, a kormány azonban nem akar „megszorítást”.

Ez a szó persze rég elvesztette eredeti jelentését. Most sem arról lenne szó, hogy a hatalmon levők a szebb jövő vagy a jelen súlyos teendői miatt nagy terheket helyeznek az emberek vállára - amint valóban volt ilyen bőven a magyar történelemben, az erőltetett iparosítás, háborús készülődés idején. Ma csupán annyi lenne az MNB és a Költségvetési Tanács által helyesnek gondolt kiigazításból fakadó „megszorítás”, hogy a 2022-re betervezett költségvetési hiányt jobb lenne megfelezni. A pénzügyminiszter viszont nem akarja visszafogni a költekezését: az államadóssággal foglalkozzon majd a következő kormány.

Varga és Matolcsy újra összeakaszkodott (MTI fotó)
Varga és Matolcsy újra összeakaszkodott (MTI fotó)

Ezek most a hullámverést okozó hazai ügyek. Hoztak az utóbbi napok más híreket, fejleményeket is kívülről is. Így Fitch Ratingnél is a maradt a magyar államadósság BBB besorolása, továbbra is két grádiccsal a bóvli szintje felett  Kijött az OECD újabb jelentése a magyar gazdaságról (Economic Survey of Hungary - 30 July 2021).
 
Két különböző szempont és hasonlítási keret. A nemzetközi hitelminősítő intézményeknél a szuverén adósság besorolásánál az a fő kérdés, hogy aki az adott ország hatóságai fizetési ígéretének fejében odaadja a pénzét, középtávon milyen csődkockázattal számoljon. Áttételesen persze az egész gazdaság, meg az annak keretéül szolgáló társadalom ott áll az egy mutatószámra redukált minősítés mögött. A magyar rating elmarad a cseh, szlovák és lengyel mögött, és megegyezik most Bulgária, Oroszország, Kazahsztán besorolásával.

Az OECD azonban más: bizonyos alapértékekben és intézményi rendben egyetértő országok szervezete, melynek titkársága, szakmai stábja rendszeresen elemzi a tagállamok gazdaságát és gazdaságpolitikáját, és tanácsokat ad a legjobb gyakorlat (’best practice’) átvételére. Az OECD-től kapott vélemény, értékelés nem teljesen külső, hiszen hazánk is tag, immár 25 éve.

Az országértékelés a lehetőséghez képest objektív, és nem fűződik hozzá pénzpiaci következmény.

Érdemes ezért megismerni, hogy milyennek látszik a magyar gazdaság és a kormányzat politikája mások szemével. Az értékelést nehezíti, hogy az OECD kritikája nagyon udvarias formában, finom javaslatokba csomagolva jelenik meg. A 2010 utáni „unortodox” fordulat nyomán a magyar viszonyokról olyan megfogalmazásokat olvashattunk, mint „a termelékenység javításához kiszámíthatóbbá kell tenni a vállalkozások működési környezetét, erősíteni kell a jogi intézmények gazdasági szereplők által érzékelt stabilitását és önállóságát … erősíteni kell a piaci versenyt; az energiaszektorban a szabályozott árak fokozatos liberalizálása szükséges” (OECD, 2014).

Fogalmazhattak volna persze keményebben a jogbiztonságot lerontó törvénykezési gyakorlat, a kiszemelt piaci szereplők kiszorítása, a baráti üzletemberek ügyleteinek „nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek” nyilvánítása, a közbeszerzési rendszer torzulásai kapcsán. Lehetett volna erősebben szólni a magyar versenykorlátozások („rezsicsökkentés”) gyakorlatáról.

Bár a gazdaságpolitikára nem hatott az óvatos kritika, azért a rákövetkező években az OECD dokumentumaiban megismétlődött a verseny szabadságának fontossága, az aggasztó tények alapján a sürgették a magyar munkaerő képzettségi és képességi szintjének javítását.

A 2019-es jelentés a gazdaság túlfűtöttségét érzékelve ajánlotta az MNB-nek az alapkamat emelését, a költségvetési fokozatos szigorítását és az államadósság mérséklését; ismételten javasolta a közmunka intézményének átalakítását.

A most kijött jelentés is becsomagolja a véleményét, ám az OECD-anyagokban ott vannak a fránya összehasonlító adatok, a PISA-jelentéstől a munkatermelékenységig. A szervezetnek tagja egyebek mellett Mexikó és Törökország is, a csoport zöme azonban fejlett piacgazdaság. A csoportátlag az a szint, amely felé haladnunk kellene – ez a magyar társadalom nagy többségének vágya, reménye, célja. A jövedelmi szintünk ma jócskán elmarad a csoportátlagtól, ezt jól tudjuk. De nem is a jövedelmi mutatók a leginkább érdekesek nekünk, hanem azok az indikátorok, amelyek a felzárkózás esélyére vonatkoznak. A fiatalok szövegértése, területi aránytalanságok vagy a korrupció elterjedtsége nem annyira következménye, mint inkább magyarázó mutatója az ország gazdasági fejlettségének.

Fussuk át, milyen megfigyelések, javaslatok olvashatók a legutóbbi jelentésben. A jegybanki kamatemelést támogatják azzal, hogy fel kellene készülni az államadósság növekedésének visszafogására. A magyar adórendszer továbbra is aránytalan, túl sok benne a torzító szektoradó, elégtelen a környezetterhelés megadóztatása. A gazdaság rugalmasságát rontja a bérlakásállomány csekély mértéke. Túl rövid az álláskeresési támogatás, az oktatási rendszer nem készít fel eléggé a modern gazdaságra. Rendkívül gyakran egy pályázó van nálunk a közbeszerzéses „versenytárgyaláson”, az OECD-nek is feltűnt az érzékelt korrupció magas indexszáma Magyarországon. Javasolják ezért a független korrupcióellenes szervezet létrehozását.

Amint az eddigi tanácsokat nem fogadták meg, a legújabb jelentésbe foglaltak sem valósulnak meg csupán attól, hogy pénzt nem is osztogató nemzetközi szervezet szakapparátusa ajánlja azokat.

A javaslatok többségével a kormányzattól független magyar elemzői, kutató közösség egyetért, azokat határozottabban képviseli is – a maga csekély nyilvánosságában. De ne áltassuk magunkat: a tanácsok nagy részének tényleg nincs esélye a megvalósulásra, mert nem áll a hatalmon levők érdekében. Versenygazdaság? Hát igen, az termelékenyebb, hatékonyabb, mint a hatalmi szóval kinevezett nyertesekből álló piaci struktúra. Ezt nyilván tudják a nyerteseket kinevezők is.

A sokféle mutató és trend elemzése helyett elég talán azt a vonatkozást tekintenünk az ügyeink illusztrációjaként, amely a gazdasági elemzés ősi idők óta a középpontban áll: a munka termelékenysége.

A termelékenység szintjét rengeteg tényező befolyásolja, maga is következménye egy sor szerkezeti ügynek. Így például annak, hogy mekkora az adott gazdaságban a külföldi tőketulajdonban levő cégek aránya, és azok mennyire termelékenyek, vagy ami még érdekesebb: hozzájuk képest mennyire termelékeny a hazai tulajdonú cégek szektora.

Az adatok elgondolkoztatók, és jelzik a nálunk mára kialakult gazdasági rendszer gyengéit. A változtatás nem lesz könnyű; a politikai szisztéma megváltozása nélkül nem megy. Lehetnek bármilyen jók a tanácsok, javaslatok, ha a döntési helyzetben levők nem fogadják be.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: Makacs infláció, bizalmatlan fogyasztó, pótcselekvő kormány
Bod Péter Ákos | 2025. március 13. 05:42
Mindenkit lesokkolt, hogy még a januári – már akkor is az Európai Unióban a legmagasabb – éves inflációnkat is überelni tudta a februári. Amire aztán nem is késett a kormány válasza, a kiskereskedelmi láncokra kivetett árrés-stop. Vajon ez képes lesz-e megfékezni a pénzromlást, vagy csak még feljebb taszítja azt, ahogyan történt a korábbi árstopokkal (élelmiszer, üzemanyag)? Erre is válaszol lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász a legfrissebb cikkében.
Benchmark Bod Péter Ákos: Elment két év, mire mentünk vele? És mi jöhet?
Bod Péter Ákos | 2025. március 7. 05:47
A KSH friss adatai szerint a magyar GDP 2024-ben 0,5-0,6 százalékkal nőtt, ám a gazdaság teljesítménye még mindig elmarad a két évvel ezelőtti szinttől. Az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, valamint a beruházások jelentős csökkenése továbbra is fékezi a növekedést. A kormány az élénkülést a fogyasztás bővülésétől és a külföldi beruházásoktól várja, de a gazdaság szerkezeti problémái és a külső kockázatok miatt a fellendülés továbbra is bizonytalan. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Beruházások – megvolt a mélypont?
Bod Péter Ákos | 2025. február 28. 05:43
A KSH közzétette a 2024-es év utolsó trimeszterének beruházási adatait: az előjel nem volt váratlan, de mégis kellemetlen hír, hogy az év vége nem hozott fordulatot. A beruházási volumen jó ideje csökken, mégis lehetett remélni, hogy az év során már elértük a gödör alját. A visszaesés mértéke pedig egyenesen aggasztó. Akkor is, ha tudjuk: a 2022-es tavaszi országgyűlési választás előtti nagy költségvetési kiköltekezés és a laza monetáris kondíciók fenntartása nemcsak a lakossági fogyasztásnak, hanem a beruházási aktivitásnak az élénkítését is célozta.
Benchmark Bod Péter Ákos: Növekedési potenciál, üzleti akciórádiusz – hol van jövője a magyar gazdaságnak?
Bod Péter Ákos | 2025. február 19. 05:41
Orbán Viktor legutóbbi kijelentése szerint Magyarország nem maradhat csak az Európai Unió keretrendszerében. Pedig inkább a fejlett maghoz való közel jutás a nemzeti érdek. Attól pedig markánsan különbözik a pártérdek, személyes érdekeltség vagy a NER-cégek különérdeke.
Benchmark Bod Péter Ákos: A vámháború első hete – és ami jöhet
Bod Péter Ákos | 2025. február 5. 05:46
Donald Trump elnökségének első két hete alatt meghozott, sokkoló vámintézkedések nem érhették volna váratlanul a gazdasági elemzőket, mégis komoly meglepetést okoztak. Az elnök „a vámok embereként” kampányolt, de a Mexikót és Kanadát sújtó büntetővámok és a nyílt területszerzési szándék váratlan fordulatként hatottak. Hogyan válhatott mindez valóra, és milyen rövid távú gazdasági következményekkel kell számolni az Egyesült Államok és partnerei számára? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Ha Németország szerkezeti baja csak pénz kérdése, akkor van megoldás
Bod Péter Ákos | 2025. január 31. 05:42
A közelgő februári német parlamenti választás kétségtelenül az év fontos eseménye lesz. Amelynek természetszerűen lényeges tényezője a gazdasági helyzet.
Benchmark Bod Péter Ákos: Tavaly a recesszió segített az infláción, a forintgyengülés nem – és az idén?
Bod Péter Ákos | 2025. január 17. 05:46
2024 decemberében a fogyasztói árak 4,6 százalékkal emelkedtek, ami meghaladta a várakozásokat, míg az éves infláció 3,7 százalék lett. Hogyan befolyásolta az infláció alakulását a bázishatás és a recesszió? Miért emelkedett a maginfláció, és mit mutatnak az egyes termékkörök – például a szolgáltatások, élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek – árváltozásai? Mit jelez mindez a 2025-ös kilátások szempontjából? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank körábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A világgazdaság 2024-ben – megint állva maradt Magyarország
Bod Péter Ákos | 2024. december 24. 06:12
A magyar gazdaság idei folyamatainak és a sokféle állami intervenciónak a rövid elemzése ott maradt abba, hogy a gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nyitott, sőt törékeny helyzetű Magyarország állapota és kilátása csakis nemzetközi kontextusban ítélhető meg.
Benchmark Bod Péter Ákos 2024-ről: amikor a gazdaság erőlködött, az állam erősködött
Bod Péter Ákos | 2024. december 20. 05:42
A papírforma szerint 2024-nek érezhetően jobb esztendőnek kellett volna lennie, legalább gazdasági vonatkozásban, mint amilyen a megelőző volt. Az ugyanis a példázatbéli állatorvosi ló módjára az összes közgazdasági bajt bemutatta: rekordmagas inflációt, a fizetési mérleg hatalmas deficitjét, a költségvetés újabb megcsúszását, a lakossági fogyasztás csökkenését – ennél már csak jobb jöhet.
Benchmark Bod Péter Ákos: Trump és más kockázatok – európai, magyar nézőpontból
Bod Péter Ákos | 2024. december 5. 05:42
Erős dollár, magas globális kamatszint, nagy külkereskedelemi átrendeződés az USA-val szemben a jelenleg külkereskedelmimérleg-többletes országok és kereskedelmi tömbök kárára. Ezek lehetnek a Trump-éra alatti gazdaságpolitika hatásai. Nagy globális (európai) exportkitettsége miatt a magyar gazdaság különösen a veszélyeztetett szereplők listáján van.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG