<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Meddig tart még a háború, és mi vár Magyarországra? Jól helyezkedik a kormány? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Káncz Csabával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. december 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A napokban megjelent OECD ajánlások rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaságnak komoly szerkezeti problémái vannak. A szervezet által adott ajánlásokat ugyanakkor aligha fogja Magyarország megfogadni, véli aktuális írásában Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, egyetemi tanár.

A gazdasági sajtó most azzal van tele, hogy a forintvaluta 75 éves, és ha a jelenlegi MNB-elnökön múlna, szép kényelmesen eljutna a centenáriumig. Valamint azzal, hogy újabb csörtét vív a jegybankelnök és a pénzügyminiszter – az utóbbi nem szeretne „megszorítást”.

Egyik ügyben sincs semmi váratlan vagy különös. Az MNB felsővezetésének személyes és intézményi érdekében áll a saját valuta megtartása. Az európai folyamatokba beleágyazott magyar gazdaság objektív érdeke ugyan más, de nem ez az egyetlen ügy, amelyben a hatalmon levők és a társadalom nagy többségének érdeke eltér: itt van maga az EU-tagság ügye. Az emberek zömének véleménye is eltér attól, amit a többségre hivatkozó kormány hirdet;

a magyar társadalom nagyobb fele örülne, ha euró lenne nálunk.

Az átvételhez vezető útról és az átállási zökkenőkről nincs mindenki kellően tájékozódva, az azonban látható, hogy a forint ingadozó, tendenciaszerűen gyengülő külső értékű pénz, és inflációs természetű. Hát igen: ezzel nehéz reklámozni a nemzeti szuverenitást.

A másik újsághír-téma sem új, és nincs benne meglepő: a pénzügyminiszter nem akar a mostaninál kevésbé bőkezű költségvetést – választás előtt.

Az MNB most történetesen helytállóan állítja, hogy az egyébként is újra növekedésben levő gazdaságba felesleges nagymértékű állami kölcsönpénzt beleönteni, a kormány azonban nem akar „megszorítást”.

Ez a szó persze rég elvesztette eredeti jelentését. Most sem arról lenne szó, hogy a hatalmon levők a szebb jövő vagy a jelen súlyos teendői miatt nagy terheket helyeznek az emberek vállára - amint valóban volt ilyen bőven a magyar történelemben, az erőltetett iparosítás, háborús készülődés idején. Ma csupán annyi lenne az MNB és a Költségvetési Tanács által helyesnek gondolt kiigazításból fakadó „megszorítás”, hogy a 2022-re betervezett költségvetési hiányt jobb lenne megfelezni. A pénzügyminiszter viszont nem akarja visszafogni a költekezését: az államadóssággal foglalkozzon majd a következő kormány.

Varga és Matolcsy újra összeakaszkodott (MTI fotó)Varga és Matolcsy újra összeakaszkodott (MTI fotó)

Ezek most a hullámverést okozó hazai ügyek. Hoztak az utóbbi napok más híreket, fejleményeket is kívülről is. Így Fitch Ratingnél is a maradt a magyar államadósság BBB besorolása, továbbra is két grádiccsal a bóvli szintje felett  Kijött az OECD újabb jelentése a magyar gazdaságról (Economic Survey of Hungary - 30 July 2021).
 
Két különböző szempont és hasonlítási keret. A nemzetközi hitelminősítő intézményeknél a szuverén adósság besorolásánál az a fő kérdés, hogy aki az adott ország hatóságai fizetési ígéretének fejében odaadja a pénzét, középtávon milyen csődkockázattal számoljon. Áttételesen persze az egész gazdaság, meg az annak keretéül szolgáló társadalom ott áll az egy mutatószámra redukált minősítés mögött. A magyar rating elmarad a cseh, szlovák és lengyel mögött, és megegyezik most Bulgária, Oroszország, Kazahsztán besorolásával.

Az OECD azonban más: bizonyos alapértékekben és intézményi rendben egyetértő országok szervezete, melynek titkársága, szakmai stábja rendszeresen elemzi a tagállamok gazdaságát és gazdaságpolitikáját, és tanácsokat ad a legjobb gyakorlat (’best practice’) átvételére. Az OECD-től kapott vélemény, értékelés nem teljesen külső, hiszen hazánk is tag, immár 25 éve.

Az országértékelés a lehetőséghez képest objektív, és nem fűződik hozzá pénzpiaci következmény.

Érdemes ezért megismerni, hogy milyennek látszik a magyar gazdaság és a kormányzat politikája mások szemével. Az értékelést nehezíti, hogy az OECD kritikája nagyon udvarias formában, finom javaslatokba csomagolva jelenik meg. A 2010 utáni „unortodox” fordulat nyomán a magyar viszonyokról olyan megfogalmazásokat olvashattunk, mint „a termelékenység javításához kiszámíthatóbbá kell tenni a vállalkozások működési környezetét, erősíteni kell a jogi intézmények gazdasági szereplők által érzékelt stabilitását és önállóságát … erősíteni kell a piaci versenyt; az energiaszektorban a szabályozott árak fokozatos liberalizálása szükséges” (OECD, 2014).

Fogalmazhattak volna persze keményebben a jogbiztonságot lerontó törvénykezési gyakorlat, a kiszemelt piaci szereplők kiszorítása, a baráti üzletemberek ügyleteinek „nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek” nyilvánítása, a közbeszerzési rendszer torzulásai kapcsán. Lehetett volna erősebben szólni a magyar versenykorlátozások („rezsicsökkentés”) gyakorlatáról.

Bár a gazdaságpolitikára nem hatott az óvatos kritika, azért a rákövetkező években az OECD dokumentumaiban megismétlődött a verseny szabadságának fontossága, az aggasztó tények alapján a sürgették a magyar munkaerő képzettségi és képességi szintjének javítását.

A 2019-es jelentés a gazdaság túlfűtöttségét érzékelve ajánlotta az MNB-nek az alapkamat emelését, a költségvetési fokozatos szigorítását és az államadósság mérséklését; ismételten javasolta a közmunka intézményének átalakítását.

A most kijött jelentés is becsomagolja a véleményét, ám az OECD-anyagokban ott vannak a fránya összehasonlító adatok, a PISA-jelentéstől a munkatermelékenységig. A szervezetnek tagja egyebek mellett Mexikó és Törökország is, a csoport zöme azonban fejlett piacgazdaság. A csoportátlag az a szint, amely felé haladnunk kellene – ez a magyar társadalom nagy többségének vágya, reménye, célja. A jövedelmi szintünk ma jócskán elmarad a csoportátlagtól, ezt jól tudjuk. De nem is a jövedelmi mutatók a leginkább érdekesek nekünk, hanem azok az indikátorok, amelyek a felzárkózás esélyére vonatkoznak. A fiatalok szövegértése, területi aránytalanságok vagy a korrupció elterjedtsége nem annyira következménye, mint inkább magyarázó mutatója az ország gazdasági fejlettségének.

Fussuk át, milyen megfigyelések, javaslatok olvashatók a legutóbbi jelentésben. A jegybanki kamatemelést támogatják azzal, hogy fel kellene készülni az államadósság növekedésének visszafogására. A magyar adórendszer továbbra is aránytalan, túl sok benne a torzító szektoradó, elégtelen a környezetterhelés megadóztatása. A gazdaság rugalmasságát rontja a bérlakásállomány csekély mértéke. Túl rövid az álláskeresési támogatás, az oktatási rendszer nem készít fel eléggé a modern gazdaságra. Rendkívül gyakran egy pályázó van nálunk a közbeszerzéses „versenytárgyaláson”, az OECD-nek is feltűnt az érzékelt korrupció magas indexszáma Magyarországon. Javasolják ezért a független korrupcióellenes szervezet létrehozását.

Amint az eddigi tanácsokat nem fogadták meg, a legújabb jelentésbe foglaltak sem valósulnak meg csupán attól, hogy pénzt nem is osztogató nemzetközi szervezet szakapparátusa ajánlja azokat.

A javaslatok többségével a kormányzattól független magyar elemzői, kutató közösség egyetért, azokat határozottabban képviseli is – a maga csekély nyilvánosságában. De ne áltassuk magunkat: a tanácsok nagy részének tényleg nincs esélye a megvalósulásra, mert nem áll a hatalmon levők érdekében. Versenygazdaság? Hát igen, az termelékenyebb, hatékonyabb, mint a hatalmi szóval kinevezett nyertesekből álló piaci struktúra. Ezt nyilván tudják a nyerteseket kinevezők is.

A sokféle mutató és trend elemzése helyett elég talán azt a vonatkozást tekintenünk az ügyeink illusztrációjaként, amely a gazdasági elemzés ősi idők óta a középpontban áll: a munka termelékenysége.

A termelékenység szintjét rengeteg tényező befolyásolja, maga is következménye egy sor szerkezeti ügynek. Így például annak, hogy mekkora az adott gazdaságban a külföldi tőketulajdonban levő cégek aránya, és azok mennyire termelékenyek, vagy ami még érdekesebb: hozzájuk képest mennyire termelékeny a hazai tulajdonú cégek szektora.

Az adatok elgondolkoztatók, és jelzik a nálunk mára kialakult gazdasági rendszer gyengéit. A változtatás nem lesz könnyű; a politikai szisztéma megváltozása nélkül nem megy. Lehetnek bármilyen jók a tanácsok, javaslatok, ha a döntési helyzetben levők nem fogadják be.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Bod Péter Ákos: a magyar bérek alacsonyak és a jövedelmek is, ez a baj
Bod Péter Ákos | 2022. november 7. 05:38
Felhördülést váltott ki a napokban az a kijelentés, hogy a versenyképességünk alapja az olcsó bér, amelyet kiegészíthetünk azzal, hogy a kormány emellett az alacsony adószintet tartja fontosnak. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy ez az állítás megállja a helyét, netán éppen ennek ellenkezője igaz, és az alacsony bérek a leszakadást jelzik.
Benchmark Stagfláció magyar módra - így látja Bod Péter Ákos a kialakult helyzetet
Bod Péter Ákos | 2022. október 14. 05:42
Az infláció már most is fájóan magas, ám a forint gyengülése tovább lendíti felfele a mutatót. Egyelőre nem látszik, hogy mitől állna meg a magyar fizetőeszköz értékvesztése, így pedig a külső ár-környezet normalizálódása ellenére is nagy lesz az inflációs nyomás Magyarországon, véli Bod Péter Ákos aktuális írásában.
Benchmark Bod Péter Ákos: Tényleg itt a Nyugat alkonya? A világgazdasági viszonyokat is felrobbantja a háború?
Bod Péter Ákos | 2022. szeptember 16. 05:27
Sokan és sokféleképpen magyarázzák a háború kapcsán történteket, felemlegetve a Nyugat alkonyát és a Kelet előretörését. Kérdés persze, hogy megváltoznak-e a világgazdasági erőviszonyok a háborútól? Bod Péter Ákos szerint nem attól, és csak lassú változások jönnek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hamarosan tetőzik az infláció? Máshol talán, nálunk nem
Bod Péter Ákos | 2022. szeptember 1. 05:42
A pénzügyi piacokat megrengette az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének a jegybankárok kansasi szimpóziumán elmondott augusztus 26-i beszéde. Powell világossá tette, hogy a Fed szerint (is) túl magas amerikai infláció ellen további jegybanki lépéseket tesznek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hat százalékos növekedés vagy recesszió? Mi az igazság?
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 19. 05:19
A héten publikált kiugró növekedést jelző GDP adat kapcsán a kommentárok nem a bővülést méltatták, hanem a veszélyeket ecsetelték. Igen valószínű, hogy az év végén, a jövő év elején visszaesés jön. Bod Péter Ákos szerint a nagy kérdés, hogy átmeneti lesz a recesszió, vagy stagflációra készülhetünk.
Benchmark Bod Péter Ákos szerint a magyar modernizációs trendeknél van haladás, de lassú
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 12. 05:41
A hazai gazdaságpolitika az aktuális nehézségekkel van elfoglalva, miközben a hosszútávú fejlődés miatt óriási jelentősége lenne a gazdaság és társadalmi modernizációnak. Bod Péter Ákos, aktuális írásában azt elemzi, hogyan áll Magyarország ezen a téren.
Benchmark Bod Péter Ákos: Együtt élni a korrupcióval? Lehet, de sokba kerül
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 1. 05:42
Amíg ilyen súlyos a korrupció, addig nem jön az uniós pénz. Ez pedig a magyar embereknek okoz végső soron nehézséget. A gond az, hogy a korrupció más módokon is gazdasági problémákat okoz, ennek költségét is a magyar társadalom viseli, áll Bod Péter Ákos aktuális írásában.
Benchmark Bod Péter Ákos: Magyarország még sokáig inflációs pályán halad
Bod Péter Ákos | 2022. július 1. 05:28
Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni.
Benchmark Bod Péter Ákos: temessük-e a globalizációt?
Bod Péter Ákos | 2022. június 16. 05:31
Visszafordul-e a globalizáció? Ez napjaink egyik fontos gazdasági kérdése lett. Számos jel utal arra, hogy a korábbi folyamatok zsákutcába jutottak, de ezzel ellentétes számokat is láthatunk. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke aktuális írásában tisztázza merre is tart a globalizáció.
Benchmark Esnek a részvények és a kötvények: az ingatlanpiacért is eljönnek az eladók?
Nagy Bertalan | 2022. május 18. 05:43
Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanok esetében a legfontosabb a lokáció, az anyagok felhasználása vagy a jó fotók, ha el akarjuk adni. Egy adott ingatlan esetében biztos ezek is sokat számítanak, azonban az ingatlanpiac egészére vonatkozóan számos olyan külső tényező van még, amelyek jelentősen növelhetik vagy csökkenthetik az ingatlanunk értékét.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG