Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
8p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az idén nem jött olyan egyszeri brutális fordulat sem a világban, sem a hazai gazdaságban, amely joggal tenné zárójelbe az eredeti, irreálisan magasra emelt állami tervadatot. 

Az első három negyedév gazdasági teljesítményéről közzétett KSH-adatok szerint a gazdasági teljesítmény idén 0,7 százalékkal haladja meg a 2023. január-szeptemberi értéket. Előzetes adatokról van szó, ezt érdemes mindig hozzátenni a rövid időtávot átfogó elemzéseknél; a statisztikai szolgálat akár elég jelentősen is változtathat az adatvéglegesítés során. 

Az ilyen csekély teljesítménytöbblet bizonyos mérsékelt dinamikára utalna egy átlagos európai ország esetében. Csakhogy ez nem az euroóövezet valamelyik fejlett országának az adata, hanem a miénk. Így viszont valóban meghökkentők a számok. Az okokat, körülményeket tekintve vannak eltérések a szakmai kommentárokban, de abban egybecsengenek, hogy a magyar gazdaság eddigi idei teljesítménye minden várakozás alatt maradt: ritka nagy a szakadék a szakértői várakozások és a KSH-előzetes között.

További negatívum, hogy a kormányzati tervezés ismét, visszatérően, pocséknak bizonyult. Emlékezzünk, hogy a hivatalos dokumentumokba beállított növekedési szám eleinte 4 százalékos volt, sőt még az év elején, a gyenge kezdetre utaló első jelek ellenére is nagy felpattanást emlegették a hivatalos megszólalásokban, akár a 4-et is meghaladó növekedési lehetőségekről is szóltak minisztériumi tisztségviselők, miközben a szakmai közösség leginkább a 2 és 3 százalék közötti sávot valószínűsítette. Aztán kijött az első negyedéves adat, és látszott a lendület hiánya, továbbá kezdtek megszületni a költségvetési kiigazítási intézkedések. Mindinkább a távolba kerültek bizonyos lényeges uniós pénzek. 

Ezek nyomán az elemzői adatok is a kettő százalék köré süllyedtek, a kormányzati megszólalások pedig 2,5 százalékra mérséklődtek. Majd a hivatalos szövegekben is megjelent a 2 százalék vagy az alatti GDP-terv, hogy azután a friss GDP-adat előtti pillanatig már csak másfél százalékos növekedésről szóljanak a kormányzati emberek. 

Négyről másfélre lemenni a várt növekedési előrejelzéssel? Hiszen az idén nem jött olyan egyszeri brutális fordulat sem a világban, sem a hazai gazdaságban, amely joggal tenné zárójelbe az eredeti, irreálisan magasra emelt állami tervadatot. 

Ez meghökkentően téves tervezés. Pontatlannak nem nevezhető, mert annál súlyosabb az ügy. Ráadásul nem először: messzebb nem is kell mennünk, mint az előző esztendő, hiszen a 2023-ra szóló eredeti költségvetési tervben szintén 4 százalék volt beállítva – és lett belőle negatív szám, visszaesés. 

Azért pedig különösen kellemetlen az adat, mivel ezen közben az európai gazdasági tér egésze szerényen növekszik. Az amerikai gazdaság pedig csaknem három százalékos ütemben bővül az idén. A magyar ez évi adat, de legfőképpen a harmadik negyedéves komoly ütemesés így még különösebb fényt kap. Az első kilenc havi adat ugyanis éppen azt nem mutatja meg, ami a meghökkenést hozta: a megelőző negyedév 100 alatti (azaz csökkenést jelző) GDP-indexe után jött ki az újabb zsugorodást jelző adat: az egymást követő két negyedéves szint-csökkenés pedig kimeríti a recesszió fogalmát. 

Az immár adatokban is megmutatkozó realitások ismeretében egyre abszurdabb az a különös számjáték, amelybe a miniszterelnök kezdett bele, amikor – a maga feje alapján vagy a számára készített felkészítők hatására – a megelőző hetekben előbb 3-5, majd a szakmai meghökkenéseket látva, azokra rátromfolva 3-6 százalékos GDP-növekedést vizionált. 

A legutóbbi kormányszóvivői közlések szerint „jövőre és azt követően 3-6 százalékos lesz a növekedés”. Ilyen nagy növekedési olló rövid távon elég komolytalanul hangzik. A szóvivő legutóbbi közlése szerint a 2025-ös költségvetést 3,4 százalékos GDP-növekedéssel tervezik meg.

Gulyás miniszter magyarázata szerint növekedési fordulat lesz tehát, ha nem is 2024-ben, ahogy a tervek szólnak, hanem 2025-ben, és azt leginkább az okozza majd, hogy a BYD és a BMW gyárai is megkezdik a működésüket. Magyarázatnak azonban ez nem elég. A magyar gazdaságnak az ipar csupán egyetlen ágazata, és azon belül is a járműipar egy alágazat; ennek hozzáadott értéke nem igazán nagy. Ha tehát valóban hirtelen belépnének az említett és akár még egyéb hasonló jellegű nagy termelőkapacitások, azok növelnék a feldolgozóipari kivitelt (és persze a behozatalt is), valamint az ipari termelési statisztikát, csakhogy a bruttó hazai terméket, és főként az itteniek („rezidensek”) jövedelmét csak a magyar dolgozóknak kifizetett munkabérek nagyságával emelik meg. 

A mostani recesszió gond, de vajon gondjaink elmúlnak-e jövőre? Végre tényleg megjön a „felpattanás”?  Félretéve most a 2025-ös év várható gazdasági karakterének jellemzését, célszerű rápillantani az utóbbi néhány válságteli esztendő alatti magyar gazdaság teljesítményre, a KSH jelentése szerint. 

Rápillantásra látható, hogy a gazdasági teljesítmény szintjét milyen intenzitással törte meg a Covid 2020-ban, és annak az évnek a bázisán miként jött létre valóban egyfajta felpattanás; majd 2021 végétől miként fut fel ismét a mutató az országgyűlési választásokat megelőző néhány hónapban, hogy azután a mesterséges túlfűtést rövid recesszió kövesse 2023 első felében. 

És most, ismét két negyedévet tekintve előállt a zsugorodás, holott idén ez ideig extrém külső hatás nem érte a gazdaságunkat. Olyan belső megpróbáltatást sem kellett átélnünk, mint amilyen volt a megelőző évben az európai uniós rekorder infláció. A költségvetési konszolidációs feladatot viszont tovább nem lehetett halogatni: a deficit arányának mérséklése még nem megoldás a büdzsé gondjaira, de a megoldásnak része – az pedig a választott módszerektől függő módon ütemcsökkentő, recessziós hatású.

Mondhatnánk: papírforma. Az inflációs sokk megemésztése idején a gazdaság motorja nem tud húzni, így a 2023 elején fellépő recesszió természetes ügy – még akkor is rendben lévő dolog, ha tudható, hogy abban az évben nem mindegyeik EU-tagállam zárt negatív növekedési mutatóval. És most ismét lehetne arra hivatkozni, hogy a külső körülmények és a hazai költségvetési konszolidációs intézkedések nyomán alakult úgy, hogy az első negyedéves növekedést most két negyedéves zsugorodás követette.  Csakhogy a magyar költségvetési konszolidáció nem történt meg: az állami bevételeket növelő idei intézkedések meghozatala és egy sor beruházás leállítása, megkurtítása együttesen sem lett elég az érdemi és fenntartható költségvetési stabilizáláshoz. Az inflációs veszély sem múlt el. Ami javult, az a külső fizetési mérleg – annak egyensúly-javulása nem ritka recessziós időkben.

Vajon a recessziós gondjaink elmúlnak jövőre?
Vajon a recessziós gondjaink elmúlnak jövőre?
Fotó: Depositphotos

Eközben 2024 őszén, már csak másfél esztendővel az újabb voksolás előtt, erős a politikai szándék a választói hangulatot javító intézkedések kiötölésére. A büdzsé mozgástere már előre elfogyott, így az élénkítést, a jókedv-teremtést egyre inkább a nem-állami szereplők terhére szeretné valósulva látni a kormány: majd a pénzes cégek emelnek béreket, ám egyben féken tartják az áraikat. Ha tudják. 

Ez azonban lényegében ugyanaz a régi képlet, amelyet akkor követett a kormányzat, amikor nem volt elég saját szabad felhasználású forrása a gazdaság élénkítéséhez, a választói hangulat javításához. Csakhogy most nincs többlet költségvetési költés és kedvezően alacsony kamatozású jegybanki hitelforrás. Erőteljes uniós támogatási pénzek beérkezése sem várható, amely pedig többletdinamikát vinne a gazdaságunkba. 

Felpörgés, elrugaszkodás, új növekedési szakasz – ezek legfeljebb új szavak az utóbbi évek dilemmáira: ebben a gazdasági szerkezetben, ilyen humántőke-állomány, ilyen szabályozó intézményrend és szabályozói gyakorlat mellett a gazdasági szereplők nem képesek a jelenlegi mértéket érdemben meghaladó gazdasági teljesítményre. Akkor pedig minden gyorsítási kísérlet inflációs, árfolyamgyengítő hatással jár.

Árfolyam

Ezt az összefüggést érzékelik a pénztulajdonosok, megtakarítók, üzletemberek és laikusok – akiknek az ügyletei nyomán könnyen gyengülésnek indul a forintárfolyam. Az pedig dehogy fejt ki exportösztönző hatást, viszont nagyban növeli az inflációs nyomást, holott eközben nem is növekszik érdemben a gazdaság. Ez az igazi gond, nem pedig az, ha átmenetileg beáll a recesszió. 

A Benchmark rovat cikkei itt olvashatók el.

Címkék: Benchmark GDP

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: a rendszerváltozás óta talán sosem volt ilyen mély és tartós a visszaesés
Bod Péter Ákos | 2025. szeptember 5. 05:44
Ahhoz képest, hogy a kormányzat a „jó hírek” kampánya keretében 2025-öt (is) a lendületes növekedés éveként emlegette, a miniszterelnök pedig egyenesen repülőrajtot ígért tavaly év végén, és azt is mondta, hogy „nagyot nézünk majd az első negyedéves adatok láttán”, a valóság igencsak másként alakul. Ez már az év elején kiderült.
Benchmark Bod Péter Ákos: Bulgária az euróövezetben – természetesen
Bod Péter Ákos | 2025. augusztus 29. 05:44
A közgazdasági-pénzügyi logika és az uniós szabályrendszer értelmében magától értetődik, hogy Bulgária belép az euróövezetbe, 2026-tól felváltja a levát a közös európai fizetőeszköz. Ahhoz képest azonban, hogy az euróátvétel folyamata milyen régen megkezdődött Bulgáriában, elég késői az esemény, amely az EU-tagság 19. évében következik be. Hozzánk képest persze korán.  
Benchmark Tanulságos eset: mi történt Romániával, a bezzegországgal?
Bod Péter Ákos | 2025. augusztus 22. 05:49
Felzárkózási bajnokból váratlanul az EU egyik fekete báránya? Nem egészen ez a történet. A román gazdasági dinamika tény, de az is tudható, hogy a gyors fogyasztásnövekedéshez évekig ikerdeficit társult, az pedig tartósan nem folytatható kombináció. Választási évben viszont nem megy a stabilizálás, utána azonban nem kerülhető el a megszorító jellegű gazdaságpolitikai fordulat. Tanulságos eset mások számára is. Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök cikke.
Benchmark Bod Péter Ákos: Kárfelmérés és kárbecslés Trump vámemeléseinek három hónapja után
Bod Péter Ákos | 2025. július 18. 05:44
Az amerikai elnök januári beiktatása után eltelt időben nem lett Ukrajnában béke, a palesztin ügy sem oldódott meg – de ezen nem csodálkozhatunk. Ám a nagy amerikai vámemelés sem a megígért módon zajlott le. Legfeljebb az első felvonást láttuk, és nem tudni, műsor-e a műsor. Kétrészes kamaradarab vagy öt felvonásos királydráma? Mintha még nem lenne megírva a szövegkönyv. Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár írása.
Benchmark Bod Péter Ákos: A csodás újraindulás még arrébb van
Bod Péter Ákos | 2025. július 10. 05:44
A friss makrogazdasági adatok után sem sokat változott az összkép: beragadt az infláció, és beragadt a gazdasági teljesítmény – írja legfrissebb elemzésében lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.
Benchmark Bod Péter Ákos: Nem kell hivatalos pénz, ha van piaci kölcsön (drágán)
Bod Péter Ákos | 2025. június 25. 05:42
A magyar államháztartás évtizedek óta mindig deficites, 2020 után azonban különösen nagy az éves hiány. Mindez pedig felveti a finanszírozhatóság kérdését, különösen úgy, hogy a magyar állam kockázati megítélése egy vagy maximum kettő lépcsővel van csak feljebb a bóvli-kategóriánál.
Benchmark Bod Péter Ákos: Trump kupeckedési eljárásában egyre láthatóbb a minta
Bod Péter Ákos | 2025. május 30. 05:44
Lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök legújabb cikkében arra keresi a választ, hogy miként reagálhat a világban zajló változásokra Európa. Bod Péter Ákos szerint Európa jól teszi, ha lehetőleg mérsékli kitettségét Amerikával szemben, de a Kínával való kapcsolatokban is javasolt a nagyfokú óvatosság, kockázatmérséklés.
Benchmark Bod Péter Ákos: Trump feszíti a húrt, ha elpattan, drága lesz
Bod Péter Ákos | 2025. május 16. 05:44
A legfrissebb amerikai inflációs adatok és a kínai vámtételek csökkentéséről szóló hírek átmeneti megnyugvást hoztak a pénzpiacokon, fellendítve a tőzsdei árfolyamokat is. A Fed azonban továbbra is kivár, miközben nő a politikai nyomás. Vajon meddig tartható ez az egyensúly? – teszi fel a kérdést Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, a Klasszis Média állandó szerzője.
Benchmark Bod Péter Ákos: Németország visszatér az európai porondra – milyen erőnlétben?
Bod Péter Ákos | 2025. április 25. 05:42
Vajon mit kezd a Németország előtt álló feladatokkal a május elején felálló új kormány? Ez Magyarország számára – amelynek legfőbb exportpiaca az Európai Unió legerősebb gazdasága – is fontos kérdés. A koalíciós tárgyalások viszonylag gyors lebonyolítása nyomán immár látszódnak az új irányok – írja legfrissebb cikkében a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.
Benchmark Bod Péter Ákos: Európai gazdasági és védelmi szuverenitás – esélyek a magyar gazdaságnak?
Bod Péter Ákos | 2025. április 18. 05:53
Trump győzelme, majd a vártnál, előrejelzettnél is protekcionistább, az elképzeltnél is drasztikusabb karakterű ügyintézése már a 2025. április 2-án meghirdetett vámakciója előtt kezdett megjelenni a reálfolyamatokban. Hatása bizonyos mértékben belejátszott az európai ipar, és benne a magyar feldolgozóipar év eleji gyengélkedésébe, különösen a járműgyártást érintő prognosztizálható változások miatt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG