8p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Két hét alatt robbant be a köztudatba a GameStop vállalat a példátlannak tűnő tőzsdei teljesítményével – a kommentárok sokszor egy új világ kezdetéről, a kisbefektetők forradalmáról beszélnek. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk, mi történt a részvénnyel az elmúlt hónapokban, kérdésessé válik, valójában ki kit győzött le a short-buborék kidurranásakor. Barlai Róbert tőkepiaci szakember jegyzete.

Egy férfi telefonál egy GameStop üzlet bejáratánál Illinois-ban, Gurnee-ben 2019-ben. Ekkor még biztos nem gondolta, hogy 2021 januárjában 1600 százalékot ugrik a cég részvényeinek árfolyama... Fotó: EPA / Tannen Maury
Egy férfi telefonál egy GameStop üzlet bejáratánál Illinois-ban, Gurnee-ben 2019-ben. Ekkor még biztos nem gondolta, hogy 2021 januárjában 1600 százalékot ugrik a cég részvényeinek árfolyama... Fotó: EPA / Tannen Maury

Alig két hete a világ nagy része semmit sem tudott a GameStop Corp. létezéséről, az elmúlt napokban azonban volt alkalmunk megismerni a társaság nevét. A világ gazdasági és bulvársajtója tele van a cég nevével és a tőzsdei történetével. A legtöbb kommentátor befektetési forradalomról, egy új világról beszél, ahol a kisemberek és befektetők ereje összeadódva kiüti a nagy és profi játékosokat. Egyfajta revans-érzés és mánia söpör végig a piacon a kisbefektetők között – mintha 2008 történései miatt akarnának bosszút állni.

A magyar sajtóban is sok cikk jelent meg a témában, sokkal higgadtabb és elemzőbb stílusban. Cikkemben nem kívánom ezért részletesen bemutatni eme „short squeeze” történetét, ellenben szeretném néhány kérdéssel tisztázni, hogy milyen forradalomról érdemes itt beszélni – van-e itt egyáltalán bármilyen forradalom?

Benchmark. Ezen a néven a jövőben rendszeresen jelennek majd meg anyagok a Privátbankár.hu és az Mfor.hu oldalán. A jegyzetsorozatban neves szerzőket kértünk föl arra, hogy oldalainkon közöljenek hiteles, iránymutató, igazodási pontnak, viszonyítási alapnak - azaz benchmarknak - szánt írásokat aktuális közéleti, politikai, gazdasági témákban. Ezek valójában már nem is választhatók szét, hiszen minden, ami politika, az egyben gazdaság és közélet is a XXI. században.

Elöljáróban annyit, hogy mióta a piac fogalma létezik, buborékok időről időre születnek. Ez az emberi döntéseknek és a pszichének az egyenes következménye. Beszélhetünk „long” és „short” buborékokról.

A piacok történetének első ismert nagy long buborékja a tulipánhagyma-mánia volt Hollandiában az 1636-37-es években. A csúcson 1 darab hagyma kb. 500 liter bor vagy egy akkor átlagos ház árával volt egyenértékű.

Az elmúlt idők egyik legnagyobb „short” buborékja a Volkswagen részvény története 2008-ban. Ma már nehéz elképzelni, de akkora gazdasági visszaesés és tőzsdei pánik volt 2008-2009-ben, hogy a Volkswagen AG esetében a csőd bekövetkeztét is lehetségesnek tartották az elemzők és a piaci szereplők. Miközben mindenhol estek a részvényárak, egy technikai bejelentés következtében (amely arról szólt, hogy a Porsche növelte részesedését a VW AG-ban) az akkora már jelentős short pozíciókat tartók kénytelen voltak a fundamentális várakozásaiktól elszakadva vételekbe kezdeni, ami egy olyan spirált indított be, ami akkor a világ egyik legnagyobb autógyártójának a részvényárát többszörösére emelte.

Ennek a short buboréknak a kipukkadását egy „trigger” okozta. A Porsche bejelentését követően a piaci szereplők megijedtek a „free float”, a piaci likviditást adó közkézhányad arányának drasztikus lecsökkenésétől. A Porsche már meglévő 30 százalékos részesedése mellé vásárolt 44 százalékot cash részvények és opciók formájában, ezzel 75 százalékos tulajdonosa lett a VW AG-nak. Az addig kb. 45 százalékos „free float” lecsökkent 1 százalékra. Mindez nem szólt volna ekkorát, ha nem egy egyirányba túlpozícionált piacra érkezik egy ellentétes irányba mutató jelentős hír. A részvény ára rövid idő alatt 5-6 szorosára emelkedett.

2008 második felében nagyon rossz hangulat uralkodott a tőzsdéken. A DAX indexben lévő részvények átlagos short-állománya 5 százalék körül volt. A VW-buborék robbanása előtt a VW-ben a kint lévő részvények 13 százalékára rúgott a short-állomány, ugyanakkor a Porsche felvásárlása miatt a piacon elérhető szabad részvény mennyiség 1 százalékra zsugorodott. Az eredményt látjuk az árfolyamgrafikonon…

Szándékosan nem részletezem a Gamestop üzleti modelljét, működését, kilátásait - a short buborék kidurranásában nem igazán játszottak szerepet a fundamentumok. A GameStop részvény ára 2014 óta esik kisebb-nagyobb megszakításokkal – ráadásul ez a közel 7 év árfolyamesés egybeesik egy általános részvénypiaci ralival. A gyenge vállalati fundamentumok egy félelemérzet nélküli short-állomány felépülését segítették. Különösen érdekes, hogy ebben az időszakban a makrogazdasági adatok és az általános részvénypiaci hangulat javulásával egy időben a részvény ára trendszerűen csökkent folyamatosan.

Negatív korreláció épült fel a piac egészével, sőt a szektor többi cégével szemben is. Miközben a 2020-as évben hatalmas és általános részvényvolatilitás jellemezte a piacot, a GameStop 4-6 dollár között oldalazott már az év közepéig. 2015-ben még 40 dollár fölött volt átlagosan az árfolyam; nagy valószínűség szerint a GameStop-ban hosszú éveken át folyamatosan épült fel egy short-állomány. Ez volt a nyerő „trade”: akár csak önmagában shortolni a részvényt, akár valamivel szemben shortolni. (Ilyenkor a shortolásból bejövő pénzen egy másik részvényt vesz a befektető, így az összetett pozíciónak kisebb lehet a piaci kockázata, nagyobb lehet a nyereségcélja.)

Idén januárra a kintlévő teljes részvény állomány 114 százalékára rúgó short-állomány épült fel. A 114 százaléknak két okból van jelentősége. Egyrészt megmagyarázza, hogy a buborék durranásakor miért ilyen elemi erővel mozog a részvény ára a másik irányba, és miért ekkora mértékben (15-szörösére emelkedett a részvény ára pár nap leforgása alatt). Másrészt - és erről nem igazán esik szó a híradásokban - a hosszú évek félelem nélküli shortolása közben a cég által kibocsátott részvénymennyiség duplája került „long” kezekbe. Azaz ennyien meg is vették ezeket az elshortolt részvényeket úgy, hogy a piacon kint lévő valós részvények mennyisége ennek csak fele volt. (Még akkor is igaz ez, ha derivatívákon keresztül bonyolódtak a tranzakciók.)

Részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, de feltételezhető, hogy néhány nagy, intézményi ügyfél már régóta figyelte ennek a short-állománynak a felépülését és a shortoló játékosok ellenében, már a long oldalon spekuláltak. Annál is inkább, mert short pozíciót csak úgy lehet nyitni, hogy valaki a long oldalon beáll vevőként a tranzakcióba. Szóval a másik oldalon hatalmas long állomány is felépült a részvényben, jóval azelőtt, hogy a forradalmi reddites vagy más közösségimédiás csoportok „rátaláltak” a részvényre.

Az alábbi ábrán egy 8 havi árfolyamalakulás látható:

Szépen látszik, hogy a nyári 4-5 dolláros szintről a papír elkezd emelkedni, és 2020 végére már 20 dollár fölé emelkedik az árfolyam, megtörve ezzel egy 6 éves eső trendet.

Jelentős vétel mutatkozott tehát a papírban már jóval azelőtt, hogy kisbefektetői körök, a közösségi médiában „megtalálták” a papírt.

A chartokat és a több milliárd dollár értékben jelen lévő long oldali befektetőket látva nekem erős a gyanúm, hogy nagy és okos intézményi játékosok is gyülekeztek a short squeeze-re, illetve már jóval azelőtt benne lehettek a piacban, hogy a dühös forradalmárok megérkeztek.

Mindezek fényében a kisbefektetői forradalom csak egy jól hangzó fedősztori, ami részben valóban igaz, de inkább csak fedezi a mozgás mögött álló intézményi játékosok történetét.

Nem akarom a közösségi média erejét relativizálni, csökkenteni, hiszen elemi erővel írják át mindennapjainkat. Mégis, szinte elképzelhetetlen nekem, hogy a kisbefektetői tömegek egy véletlennek köszönhetően találtak rá a papírra - pontosan akkor, amikor robbanásra kész volt a helyzet. Bízzunk abban, hogy a nyomozás fényt derít majd a teljes történetre.

Az, hogy ki kit vert meg saját pályáján, és ezen az egész történeten ki vagy kik nyertek igazán, csak sokára fog kiderülni. Az biztos ugyanakkor, hogy kisbefektetők tízezrei csatlakoztak egy pilótajáték-szerű részvény vevői köréhez olyan árakon, ami fundamentálisan és hosszú távon nem lesz tartható és borítékolhatóan sokat fognak rajta bukni.

Véleményem szerint annyiban valóban új és forradalmi helyzettel állunk szemben, hogy a brókeri, közvetítői intézményrendszeren kívül épült fel olyan információ, kampány és tömeg, ami részben hozzájárult ennek a buboréknak a kipukkadásához. Egy új csatorna jelent meg a befektetések közvetítésére (közösségi média), ráadásul ennek a csatornának nincs érdemi „gazdája”, akit perbe lehetne fogni piacbefolyásolásért. Nem lesz könnyű dolga a hatóságoknak, hiszen meg kell húzni a szólásszabadság és a piac befolyásolásra alkalmas információk terjedése között a választóvonalat.

Azt naiv feltételezésnek érzem, hogy néhány száz vagy ezer dolláros egyéni befektető tömege és dühe söpörte volna ki a „pénzéhes” és profi hedge fundokat.

Inkább azt tartom valószínűnek, hogy a tömegek erejét és a sajtóvisszhangot ügyesen használták ki/fel szintén intézményi és profi szereplők, akik már jóval azelőtt a short squeeze sztorin dolgoztak, hogy a kisbefektetők tömege megérkezett volna.

A történet itt nem ér, nem ért véget. Ha a GameStop részvényei jelentősen visszaesnek, kisbefektetők tömege fogja igazát és pénzét keresni, ami jelentős kérdéseket vet fel a néhány száz dolláros tőkével rendelkező ügyfeleknek kereskedési lehetőségeket és tőkeáttételt biztosító platformokkal szemben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: A nagy jegybankok óvatossága és a forintkamatok sorsa
Bod Péter Ákos | 2024. április 12. 05:43
A jegybankok világszerte komoly feladványt kaptak: mikor és milyen mértékű kamatcsökkentés lenne a megfelelő? Ha azonban a meghatározó jegybankok minden javuló jel ellenére óvatosak, a vártnál később lépnek és talán kisebb mértékben enyhítenek a kondíciókon, akkor a magyar jegybank sem engedhet a sürgetésnek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Szubjektív jólét – van-e gazdasági jelentősége?
Bod Péter Ákos | 2024. március 29. 05:42
Látszólag nincs egyértelmű összefüggés a bruttó hazai termék (GDP) és az emberi boldogság mértékének európai helyzete között. De csak látszólag. Valójában a boldogság-lista élén is az anyagilag tehetős nemzetek állnak. Mint ahogy Magyarország középmezőnybeli helyezése sem lehet meglepő és sajnos, ahogy a GDP-k összevetésében, itt is már előttünk vannak a románok. Azaz boldogabbak.
Benchmark Bod Péter Ákos: A tengerszállítás biztonsága, költsége – és a magyar ipar szerkezeti rizikói
Bod Péter Ákos | 2024. március 21. 05:43
A Szuezi-csatornát elkerülő hajók késői beérkezése bizonyára komoly mértékben visszafogta az ipari kibocsátást, és csak reménykedni lehet, hogy a gyengécske tavalyi év és a szintén halovány évkezdet után e két fő ágazat erőre kap. Az egész magyar gazdasági teljesítményre kihat az, ami a kulcsiparágakkal történik.
Benchmark Bod Péter Ákos: az IMF közepesen optimista világgazdasági kilátásait nem rontják le a zavaros kínai hírek
Bod Péter Ákos | 2024. február 1. 05:41
A kínai államadósság nemzetközi összevetésben nem óriási, de a nem-állami szektoroké igencsak: arányában jóval meghaladja az amerikai magánszektor eladósodási rátáját a GDP százalékában. Ezért is különösen izgalmas, hogy az Evergrande kínai és külföldi hitelezőinek, a kötvény-tulajdonosoknak vajon mennyi jut a felszámolási folyamat végén. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Infláció le, növekedés fel 2024-ben? Vagy tovább sodródik a magyar gazdaság?
Bod Péter Ákos | 2023. december 27. 05:42
Bármelyik nagy makrogazdasági mutatót tekintjük, sok a lefele mutató kockázat. Jövőre sokkal valószínűbb az éves átlagos 7, mint a kormány által előrejelzett 4-5 százalékos fogyasztóiár-index. Ráadásul a magyar kormány által kinyitott külpolitikai frontok nagy száma miatt egyáltalán nem lehet adottnak venni azt, hogy a jelenlegi (így sem csekély) uniós pénzáramot meghaladó összegek jönnek 2024-ben.
Benchmark Bod Péter Ákos: a kellemetlen adatok üzenete, hogy a recesszióból sokfelé vezet út
Bod Péter Ákos | 2023. december 8. 05:42
A gazdasági helyzet értelmezését nagyban nehezíti, hogy rengeteg kétely övezi a nemzetgazdasági adatok megbízhatóságát. A 2023 októberéről érkező adatok lassulást, elakadást jeleznek, akkor vajon mire alapoz az optimista kormánypropaganda?
Benchmark Bod Péter Ákos: a fizetési mérleg javult - de nem javult meg
Bod Péter Ákos | 2023. október 27. 05:39
Már a múlté a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya, másnéven az ikerdeficit – hangzik el Nagy Márton érvelése. Ám egyelőre ott tartunk, hogy a költségvetés erősen deficites, a forgalmi típusú adók valahogy nem nőnek a tervezett mértékben, holott a tervezettnél jóval nagyobb infláció az áfa és szja csatornáin elvileg még enyhítik is a pénzügyminiszter aggodalmait. 
Benchmark Bod Péter Ákos: követjük a dezinflációs trendet - és azután?
Bod Péter Ákos | 2023. október 11. 05:57
Bár a magas tavalyi bázisszint miatt decemberben 7 vagy 8 százalékra mehet le az éves pénzromlás, a nemzetközi szervezetek – jelesül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – már azt prognosztizálják, hogy az eddig gondolt és a magyar hatóságok által említett inflációs pályánál magasabb árszintemelkedés várható 2024-re.
Benchmark Bod Péter Ákos: A „fejlődő Európa” – ahogy az EBRD látja a térséget és benne Magyarországot
Bod Péter Ákos | 2023. október 5. 05:47
Vajon a magyar gazdaságnak, és általában is egy rendszerváltó országnak, hol a helye a világ gazdasági-üzleti térképén? A teljesítményt kikhez, mihez kell mérni? Ezen kérdések megválaszolásához is érdemes figyelemmel kísérni az EBRD elemzéseit: a tágan vett kelet-európai térséget hitelezőként jól ismerik, fizikai jelenlétük miatt a belső viszonyokról is vannak első kézből származó ismereteik, így gazdasági prognózisaik is figyelemre méltók kelet-közép-európai vonatkozásban is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Monetáris váltás előjele vagy csupán szakmai felismerés?
Bod Péter Ákos | 2023. augusztus 2. 05:49
A forint árfolyamának hirtelen és erőteljes változásai rendszeresen tudatosítják a magyar gazdasági szereplőkben az önálló valuta meglétéből fakadó komoly kockázatokat. Mind gyakrabban előkerül a kérdés: hogyan tovább? A jó és egyszerű válasz az euróövezethez való csatlakozás lenne. Arra azonban nemhogy céldátum nincs, de gyenge szándék sem látszik a kormányzati körökben. Újabb jelek alapján mégis érdemes megint rápillantani a helyzetre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG