<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Az elmúlt napok egyik híre, hogy a nagy EU-s mentőcsomagnak Magyarország nem kéri a hitel részét. A sajtó találgatja, hogy ennek mi lehet az oka. Reméljük, hogy rövid időn belül szakmailag is értelmezhető válaszokat fogunk kapni. Első hallásra nem csak meglepő, hanem a saját érdekeinkkel ellentétesnek is tűnik ez a döntés.

Az első gyors magyarázat lehet, hogy az egész mentőcsomag szabályozása, adminisztrációja olyan tempóban zajlik, hogy felelősen még nem lehet az egész csomagra vonatkozó összes javaslatunkat jó szívvel, kellően kiérlelve az EU-nak benyújtani. A jelenlegi döntés ezért inkább csak időnyerésnek tekinthető és a későbbiekben Magyarország igénybe veszi majd a hitel lehetőséget is. Kicsit hadd csépeljem el a „nincs itt semmi látnivaló, lehet tovább haladni” népszerű kifejezését.
Amennyiben viszont ezt egy végleges döntésnek szánja a kormány, akkor azért érdekes és zsebbe vágó kérdések is felmerülhetnek.

Tavaly ősszel a nagy magyar-lengyel vétó vita során elhangzott a miniszterelnöktől, hogy bármi lesz az ügy kimenetele, Magyarország akkor is megvalósít minden fejlesztést , ha ehhez egyetlen fillér EU forrás sem érkezik és mindent nekünk kell saját erőből megfinanszírozni.

Tekintettel arra, hogy a magyar költségvetés trendszerűen deficites ezért nyugodtan kijelenthető, hogy ezen fejlesztések fedezetét mindenképpen valamilyen hitel vagy kötvénykibocsátás fogja biztosítani,

csak az a kérdés, hogy ki, milyen pénzügyi és egyéb feltételaekkel finanszírozza meg ezeket a fejlesztéseket.

Az EU-s forrású hiteleket 3 és 30 év közötti lejáratokra fogja az EU felvenni és azonos kondíciókkal a tagországoknak továbbadni. Tekintettel arra, hogy az EU a legjobb AAA hitelminősítéssel rendelkezik, ezért a létező legolcsóbban tud forráshoz jutni. Az összeg nagyságrendje az árfolyamoktól is függően 9-10 milliárd Euró között mozog, ami +-3500 milliárd forintnak felel meg.

Ha 15 éves átlagos lejáratot feltételezünk és csak 100 bázispont felárt a magyar forrásbevonáshoz képest, akkor évente 35 milliárd forint 15 év alatt 475 milliárd forint többlet kamat kiadása keletkezik ezen a finanszírozáson a magyar adófizetőknek.

Az is nyugodtan kijelenthető, hogy a lejárati szerkezet is kedvezőbb lehet az EU-s finanszírozású forrásoknál, mint ha közvetlenül kell a nemzetközi pénzpiacokra kimennünk. Pénzügyi értelemben még ezen konzervatív feltételezésekkel élve is sokba van nekünk, ha lemondunk erről a hitel lehetőségről.

Orbán Viktor miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének találkozója (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)Orbán Viktor miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének találkozója (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Nézzük mi lehet a mérleg másik serpenyőjében. A gondot az okozhatja, ha az EU nagyon más fejlesztésekhez hajlandó csak az egyetértését adni, mint amire a magyar kormány kérné a pénzt. Az eddig nyilvánosságra került információk alapján még nem lehet tudni, hogy a magyar kormány mely területeket akarja finanszírozni a vissza nem térítendő támogatásokból és mit hitelből ezért csak találgatni lehet, hogy mivel lehet probléma. Csak pár példa a most a színfalak mögött vitára bocsájtott javaslatok közül.

  • Orvosi béremelések refinanszírozása. Régen időszerű lépés volt, de finanszírozási szempontból nehezen érthető, hogy egy évente visszatérő tartós kötelezettséget miként gondol a kormány egy egyszeri forrásból finanszírozni. Nem csodálkoznék, ha ezen az EU is meglepődne és ők sem azért, mert az orvos béremelést szükségességét vitatnák.
  • Dél-Budai Centrum Kórház. Az elmúlt évek egyik nagy látványos ígéret fejlesztése anélkül, hogy bármi megfogható eredménye lenne. Már abban sincs szakmai konszenzus, hogy a mai budapesti kórház centrikus egészségügyben tényleg kell-e ez a szuper kórház 300 milliárd forintért, ahelyett, hogy a meglévő többi kapacitást tennénk rendbe ebből az összegből. Csak zárójelben jegyzem meg ismerve a hasonló nagy beruházások lélektanát, hogy a végén biztosan többe lesz nekünk ez az új kórház és nem is lesz kész határidőre. Egy kisebb összegbe bárkivel fogadnék ebben a kérdésben.
  • Felsőoktatási fejlesztések. Valószínűleg a magyar felsőoktatás jelentős részének kiszervezése az államtól sem egy ideális időpont a tervezett hatalmas pénzköltés EU-s finanszírozására.

Miután a tárgyalási részletek nem ismeretesek és tárgyalástechnikai okokból ez most még akár indokolt is lehet, de idővel remélhetőleg csak kiderül, hogy milyen típusú elvi kifogásai lehetnek Brüsszelnek.

Egy másik szempontként merülhet fel, hogy a pénzköltési módszerek pl. közbeszerzési eljárások, korrupció elkerülésének garanciális szabályai nem elégítik ki az EU bürokraták kényes ízlését.

Ma még nem tudható, hogy erről van-e szó, de a hitelezők már csak ilyenek. Szeretnek feltételeket szabni, amivel egyrészt a hitellel szándékozott célok szabályos elérését igyekeznek biztosítani, illetve a visszafizetés esélyét szeretnék javítani. Nem gondolnám, hogy a Paks II., a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a kínai óriás egyetem esetleges majdani hitelszerződése ne tartalmazna szintén hasonló feltételeket. Tekintettel arra, hogy ezeket szigorú hétpecsétes titokként kezelik, ezért sajnos összehasonlításra nincs lehetőség. Az EU hiteleknél nagy esélyt adok neki, hogy megismerhetőek lesznek a feltételek. Az EU-s fejlesztések támogathatóságának feltétel rendszere pedig, ha kétségkívül rendkívül bonyolult is, de szintén nyilvános a közvélemény számára.

Véleményem szerint miután Magyarországon közmegegyezés van abban, hogy a korrupció, az állami pénzköltés területén komoly problémák vannak ezért én, mint egyszerű állampolgár egy pillanatra sem sértődnék meg, ha az EU vagy az oroszok, kínaiak az általuk hitelezett fejlesztéseknél minél több garanciát építenének be a közbeszerzési szabálytalanságok, a korrupció elkerülésére. Az oroszok és a kínaiak esetében a nagy titkolózás mondjuk bennem nem erősíti a bizodalmat ebben a tekintetben.

Sajnos a cikk vége felé ki kell ábrándítsam a kedves Olvasót. Nem látok a Karmelita kolostor döntéshozóinak fejébe, nem látom a valós okokat, de a fent felsorolt lehetséges indokok közül nekem egy sem tűnik elégségesnek, hogy ezért évi legalább 35 milliárd forintot kidobjunk az adófizetők ablakán.

       László Csaba
címzetes egyetemi tanár
  volt pénzügyminiszter

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Bod Péter Ákos: közepes jövedelem, növekvő gondok az emberi tőkével
Bod Péter Ákos | 2021. június 16. 18:44
Miközben néhány kelet-európai országnak sikerült a rendszerváltást és az Európai Uniós csatlakozást követően látványosan közelíteni a nyugati fejlettséghez, Magyarország legfeljebb a periféria országaival van versenyben, és a V4-ektől is kezd lemaradni. Ráadásul ahelyett, hogy a Nyugat lenne a minta, Magyarország vezetői a kevésbé fejlett országokat állítják példaként. Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint a közepes fejlettség sajátos kihívásai elől semmiképpen nem bújhatunk el. Kérdés, hogy képesek leszünk-e innovációra és magasabb termelékenységre?
Benchmark Miért ne féljünk az infláció megugrásától?
Pogátsa Zoltán | 2021. június 14. 05:32
Az elmúlt hetekben már nem csak a gazdasági szaksajtó, hanem a mainstream média is elkezdett foglalkozni az "elszálló inflációval". Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi docens elemzésében azt vizsgálja, indokolt-e a a pénzromlással való riogatás. Emellett írásából az is kiderül, kik a nyertesei és vesztesei a növekvő inflációnak.
Benchmark NHP Stop!
Bod Péter Ákos | 2021. június 10. 05:26
A korábban megjelölt határidőnek megfelelően lezárul a Magyar Nemzeti Bank által hirdetett Növekedési Hitelprogram legutóbbi szakasza, amely az NHP Hajrá nevet viselte. Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, elemzi a lehetséges következményeket.
Benchmark Az átlagembereknek is fontos lenne megérteni a gazdasági gravitációt
Bod Péter Ákos | 2021. május 27. 15:28
A kormányzati ellenőrzés alatt álló médiatermékeknél bevett gyakorlat a "brüsszelezés", miközben Kína vagy Oroszország megkérdőjelezhető tetteit sajátos nézőpontok alapján értékelik. Hasonlóképpen furcsa, hogy miközben óriási támogatásokkal csábítja a kormány a multinacionális cégeket, ha profitot érnek el, az már "gyanús". Az ilyen típusú kommunikációnak lehet közvetlen gazdasági hatása is, véli írásunk szerzője, Bod Péter Ákos. Közben viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tőkebefektetéseknek megvan a logikája, amelyet felesleges megerőszakolni.
Benchmark Fordul a világ - lassan értelmes gazdaságpolitikát kellene folytatni
Bod Péter Ákos | 2021. május 20. 05:21
A GDP és az infláció alakulását elemezve Bod Péter Ákos heti írásában arra jutott, hogy a megváltozott viszonyok új kihívások elé állítják a gazdasági élet minden szereplőjét. A fogyasztókat, a vállalatokat és az államot is. A kormány gazdaságpolitikája mintha beragadt volna egy korábbi szerepbe, amin ideje lenne sürgősen változtatni.
Benchmark Bod Péter Ákos: az adók rendezése feladhatja majd a leckét a magyar kormánynak
Bod Péter Ákos | 2021. május 13. 15:18
A napokban a magyar sajtóban is téma volt az uniós minimálbér, amely ugyan rosszul esne a kormánynak, ám a kötelező bevezetése aligha fog megvalósulni. Ugyanakkor az adóztatás kapcsán vannak fenyegető jelek.
Benchmark Agyonadóztatott magyar bérek vagy adó-Kánaán? Az adóék rejtelmei
László Csaba | 2021. május 7. 10:00
Megjelent az OECD friss adóék-statisztikája, amit politikai kommunikáció szintjén mindenki úgy tud értelmezni, ahogy csak szeretné. Mindenesetre tanulságos ezeket a statisztikákat tanulmányozni, mert jól mutatják a magyar adórendszer élőmunkát terhelő közterheinek problémáit. László Csaba címzetes egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter cikke.
Benchmark Bod Péter Ákos: hova is konvergál Magyarország?
Bod Péter Ákos | 2021. május 6. 05:29
Kell az uniós pénz Magyarországnak, és a közösség nem is fukarkodik, hiszen óriási összeg érkezik a következő EU-s költségvetési ciklusban. Sőt, a válságot orvosolni szándékozó NextGeneration EU terv keretében is óriási összegek várnak elköltésre, egy része elől azonban Magyarország elugrani készül. Ennek okát igyekszik aktuális írásában Bod Péter Ákos feltárni.
Benchmark Bod Péter Ákos: egyre több a kérdőjel, szaporodnak a gondok
Bod Péter Ákos | 2021. április 29. 05:34
A szemünk előtt zajlik a magyar államháztartás megcsúszása, egyre rizikósabb pályán. Gazdaságunk remélhetőleg gyorsan adaptálódik, a hiány és az adósságállomány vonatkozásában azonban mind több a lefelé mutató kockázat. Az uniós válságkezelő alap, amely olcsó hitelforrás, már a meghirdetésével stabilizálta a térségi viszonylatban erősen eladósodott magyar állam pénzügyi megítélését, viszont a kamatmentes forrásokról való lemondás, a mögöttes politikai számítás, valamint a gazdaságilag kétes orosz és kínai megahitelek felvétele még nyugodt pénzügyi, kereskedelmi és geopolitikai viszonyok között is komolyan növelné Magyarország kockázatosságát. Most azonban egyik vonatkozásban sem várható nyugalom.
Benchmark Megdöbbentően sokan morzsolódnak le a felsőoktatásban
Tóth Hajnalka - Trautmann László | 2021. április 27. 18:43
A gazdasági versenyképesség egyik kulcsa a jól képzett munkaerő. A felsőfokú végzettség irányába itthon is sokan indulnak el, ám a diplomáig vezető úton nem mindenki megy végig, sokan lemorzsolódnak menet közben. Tóth Hajnalka és és Trautmann László elemzéséből az aktuális folyamatok áttekintése mellett potenciális javaslatok is találhatók, amelyekkel javítható lenne a helyzet.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos