Az Orbán Viktor által pénteken bejelentett, a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadóját (szja) eltörlő intézkedés részletei még nem ismertek. A miniszterelnök azt mondta, hogy valószínűleg az átlagkeresetig (bár azt nem tisztázta, hogy a fiatalok átlagkeresetéig vagy a nemzetgazdasági átlagkeresetig) lenne érvényes a 0 százalékos szja. Ezt az jelentené, hogy a fiatalok esetében valójában már nem egykulcsos, hanem kétkulcsos szja-rendszer jönne létre.
A miniszterelnök szerint az intézkedés költsége 130-150 milliárd forint lenne, ami az összes szja-bevétel nagyjából 5 százaléka. Az intézkedés nagyjából 300 ezer munkavállalót érinthet: 2019-ben 325 ezer 15 és 24 év közötti fiatal volt gazdaságilag aktív, közülük 288 ezren dolgoztak, 37 ezren pedig munkanélküliek voltak.
Az intézkedés célja kettős: egyrészt az adócsökkentéstől általában a gazdasági aktivitás növekedését várják, másrészt egy speficikusan a fiataloknak adott adócsökkentés a fiatalok gazdasági aktivitását erősítheti. A fiatalok gazdasági aktivitásának erősítése (egy általános adócsökkentéshez képest) azért lehet kiemelt cél, mert a fiatalokat, például a tapasztalatlanságuk miatt, diszkriminálják a munkaerőpiacon, ezért sokkal nagyobb arányban munkanélküliek, mint az általános munkanélküliségi ráta. Ezen túlmenően pedig a fiatalok magasabb fogalkoztatásának az érintetteken túlmútató pozitív hatásai is vannak, hiszen tapasztalatot szerezve hosszabb távon a munkaerőpiacon maradva extra gazdasági aktivitást generálnak. Fordítva nézve a dolgot: a fiatalok munkanélkülisége hosszabb távú, az érintetteken túlmutató károkat okoz a gazdaságnak.
Benchmark. Ezen a néven a jövőben rendszeresen jelennek majd meg anyagok a Privátbankár.hu és az Mfor.hu oldalán. A jegyzetsorozatban neves szerzőket kértünk föl arra, hogy oldalainkon közöljenek hiteles, iránymutató, igazodási pontnak, viszonyítási alapnak - azaz benchmarknak - szánt írásokat aktuális közéleti, politikai, gazdasági témákban. Ezek valójában már nem is választhatók szét, hiszen minden, ami politika, az egyben gazdaság és közélet is a XXI. században.
Hasonló intézkedést vezettek be Lengyelországban és Horvátországban az elmúlt években. Ezeknek a hatásairól még keveset tudni, azonban van korábbi külföldi és magyar példa is. Svédországban 2007-től kezdődően csökkentették a 25 év alattiak után fizetendő adókat, ami 2-3 százalékponttal emelte a fiatalok foglalkoztatottságát és növelte a gazdasági aktivitást. Magyarországon a 2013-as Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében vezettek be hasonló intézkedést, jelentős járulékkedvezményt adva a 25 év alatti munkavállalók után.
Akkor 28,5 százalékról 14 százalékra csökkentették a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes összegét a 25 év alatti (és az 55 év feletti) munkavállalók esetében és 0 százalékra a 25 év alatti pályakezdők esetében (a foglalkoztatás első két évében). Ugyanakkor maximum bruttó 100 ezer forint jövedelemig voltak érvényesíthetőek a kedvezmények, vagyis havonta maximum 14 ezer 500 forintot jelentettek egy 25 év alatti, nem pályakezdő munkavállaló esetében. Erről az intézkedésről Svraka András, a Pénzügyminisztérium kutatója írt egy részletes tanulmányt. Arra jutott, hogy a fiatal munkavállalók körében 2,6 százalékponttal emelkedett a foglalkoztatottság. A reform önfinanszírozási arányát 40 százalék körülire becsülte, vagyis ennyit hozott vissza azonnal megemelkedett adóbevételek formájában az intézkedés. Összességében a foglalkoztatás növelését költséghatékony módon érhette el a program, amit 2019-ben szüntettek meg.
A miniszterelnök által bejelentett adóelengedés hatásai nem biztos, hogy ugyanolyanok lesznek, mint a 2013-as reform után becsült hatások. Az első nyitott kérdés, hogy megéri-e a teljes adóelengedés a korábbi sokkal korlátozottabb intézkedéshez képest. Míg akkor egy munkavállaló után maximum 14 ezer 500 forint volt a kedvezmény, most 300 ezer forint bruttó fizetésnél 199 ezer 500 forintról 45 ezer forint szja elengedésével 244 ezer 500 forintra nőne a nettó fizetés. Ha a nemzetgazdasági átlagbérig kiterjesztik a kedvezmény felső határát, akkor egy 400 ezer forint bruttót kereső dolgozónak 266 ezer forintról 326 ezer forintra nőne a nettója. Ez hatalmas fizetésemelkedés, amit egy 25 éves megkapna, de egy 26 éves már nem.
A második nyitott kérdés az intézkedés célzottsága. A kormány sok más intézkedéséhez hasonlóan itt is felmerül, hogy mennyire jól célozza a legnehezebb munkaerőpiaci helyzetben lévő munkavállalókat, például azokat, akik tartósan jelentősen az átlagbér alatt keresnek, és akiknek a foglalkoztatása az egykulcsos adó miatt relatíve nagyon költséges. Vagyis felmerül a kérdés, mennyire jó alternatíva az akár a viszonylag magas keresetű fiatalokat is elérő adókedvezmény egy szélesebb életkori csoportokat elérő, de általában az alacsony keresetű munkavállalók helyzetét javító intézkedéshez, például egy bérkiegészítő adójóváíráshoz képest, ha a cél a foglalkoztatottság és a gazdasági aktivitás növelése.
Nem lesz zökkenőmentes az átmenet. 
