A következő években sem várható ugrásszerű növekedés az új kiskereskedelmi egységek fejlesztése terén, pozitív trend azonban a szektorban, hogy mind több első generációs bevásárlóközpont újul meg, alakul át akár koncepcióját tekintve. A tapasztalatok szerint egy jó koncepcióval végrehajtott át-, illetve újrapozícionálás révén jelentős eredmény érhető el a bevásárlóközpontok vásárlóinak, és ezáltal végső soron a bérlők aktivizálása terén.
„Az egységek felújítással, vagy éppen a kényelmi szint emelésével történő át-, illetve újrapozícionálása mögötti motiváció világos: egy jó koncepcióval végrehajtott átalakítás révén jelentős eredmény érhető el a bevásárlóközpontok vásárlóinak, és ezáltal végső soron a bérlők aktivizálása terén” – foglalja össze Tóth Balázs, az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója.
A fővárosban indult be a folyamat
A trend különösen Budapesten markáns, jelzi ezt, hogy az elmúlt időszakban számos fővárosi bevásárlóközpontban is történtek változások. A Mammut műszaki felújítása évek óta folyamatosan tart, az utóbbi időben pedig már látványos formát is öltött új szökőkút és egyéb designelemek formájában. A MOM Park sikeresen pozícionálja magát újra, a legnagyobb változás a bérlői mix átalakításában érhető tetten. A bevásárlóközpont környékének tehetősebb vásárlóerejére építve felsőbb kategóriájú márkákat vonzott az épületbe, valamint a gasztro vonalat is erősítette a prémium szegmensben.
Budapest egyik legrégebben épült plazája, a Pólus Center is nagyobb léptékű felújításon esett át, összesen mintegy 1,1 milliárd forint értékben. Az átalakítás oka az volt, hogy az átadás óta eltelt 17 évben a bevásárlóközpontok nagyon sokat fejlődtek, a tulajdonosok pedig mindenképpen lépést akartak tartani a technikai modernizációval. A bevásárlóközpont műszaki és esztétikai felújításán kívül az alaprajzi kialakítást is igyekeztek a mai igényekre szabni. A Pólus Center társasházi formában működik, a több nagyobb tulajdonos mellett kisebb bérlők is társtulajdonosok, így a felújítási döntés együtt született.
Utóbbi, vagyis az osztott közös tulajdon szokott egyébként az át-, illetve újrapozícionálási folyamat legfőbb gátja lenni, hiszen a tulajdonosok érdekeit nem mindig sikerül közös nevezőre hozni. Furulyás Ferenc, a Jones Lang LaSalle ingatlan-tanácsadó ügyvezető igazgatója szerint ez a helyzet különösen az első generációs üzletházaknál szokott előállni, ezek ugyanis jellemzően nem a fejlesztő, vagy az befektető kezében vannak, hanem társasházi formában a bolttulajdonosok közös tulajdonában. Ezzel szemben a második generációs plazáknál az ingatlan egy céltársaság (SPV) tulajdonában van, így egy esetleges átalakítási döntésnél kevesebb tulajdonosi egyeztetés szükséges, valamint egy kedvező ajánlat esetén az adásvételt is sokkal könnyebb nyélbe ütni.
A nagyobb és költségesebb átalakítások mellett minden bevásárlóközpontnak elemi érdeke, hogy valamivel egyedivé tegye magát, az egyediséget pedig a szolgáltatásokkal színvonalának emelésével, vagy nem megszokott szolgáltatások nyújtásával lehet elérni. Ilyenek lehetnek többek között az olyan kényelmi szolgáltatások, mint például a gyerekfoglalkoztató és játszóház, a ruha- és csomagmegőrzők, az elektromos kocsik számára kialakított töltőpontok, valamint a mozgáskorlátozottak könnyebb közlekedését segítő kialakítások is. Ezek természetesen az üzemeltetés során extra költséget jelentenek, de a tapasztalatok szerint a vásárlók hálásak, így hosszabb távon mindenképpen megtérül a befektetés – hívja fel a figyelmet Tóth Balázs.
Az átalakításokkal nagy sikerek érhetőek el, ráadásul az adottságok kifejezetten jók, a budapesti kiskereskedelmi ingatlanpiac kivételes helyzetben van, ugyanis 15-20 évvel ezelőtt még kitűnő elhelyezkedésű, belvárosi lokációkon lehetett fejleszteni. „Ezek az egységek még európai mércével is különlegesnek számítanak, ugyanis Nyugat-Európában jellemzően a külső kerületekbe koncentrálódnak a hasonló, nagymérvű kereskedelmi fejlesztések” – mondja Furulyás Ferenc.
Ami az új fejlesztéseket illeti, tavaly nem nőtt számottevően a magyarországi bevásárlóközpontok állománya, két új kereskedelmi egységet adtak át, amelyek mintegy 14 ezer négyzetméterrel növelték a bérelhető területek nagyságát. Az idei évre ennél biztosan nagyobb növekedés várható, hiszen csak a budapesti Árkád 2 átadásával további 20 ezer négyzetméterrel bővült az állomány. Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. és a Jones Lang LaSalle becslése szerint a modern bevásárlóközpontok budapesti állománya ezzel meghaladja a 770 ezer négyzetmétert.
A Nemzeti Választási Iroda befejezte az összesítést. 
