A CBRE globális ingatlan-tanácsadó felmérése szerint a világ 180 legjelentősebb városában folyó bevásárlóközpont-fejlesztések nagy volumenűek és elérik a 29,6 millió négyzetmétert, ami a franciaországi, az egyesült királysági és a németországi bevásárlóközpontok összesített területével egyenlő. Mindemellett 7,8 millió négyzetméternyi területet adtak át 2011-ben.
A legtöbb új pláza Kínában épül
A fejlesztők a feltörekvő országokban, pl. Kínában, Törökországban és Indiában sokkal aktívabbak, mint az érett nyugat-európai vagy amerikai piacokon. A növekvő kínai, török és indiai középosztály bővülő kereslete fellendítette a fejlesztéseket, míg Nyugat-Európa és Amerika kereskedőit a helyi piac arra kényszeríti, hogy a határokon átlépve bővítsék üzleteiket. 2011-ben a vizsgált piacok 35 százalékában (63 városban) nyíltak új bevásárlóközpontok, közülük 50 a feltörekvő gazdaságokban. Ezzel szemben Nyugat-Európában csak öt városban adtak át új plázát.
A bevásárlóközpont-fejlesztésekben a kínai városok dominálnak: az épülő központok fele Kínában található, míg Ázsia összesen 70 százalékos részesedéssel bír. Kínán kívül a legaktívabb város Abu-Dhabi, Hanoi, Kuala Lumpur, Új-Delhi és Sao Paolo. Latin-Amerikában Brazília vezeti a fejlesztések listáját, de épülnek bevásárlóközpontok Mexikóban, Argentínában és Panamában is. Afrikában csak a Dél-Afrikai Köztársaságban van fejlett bevásárlóközpont-piac, ám Afrika is változóban van, mivel új ingatlanok épülnek Marokkóban.
Európán belül Törökországban és Oroszországban dübörög a piac
A túl sok terület az egyik oka annak, hogy a fejlesztési aktivitás alacsony Nyugat-Európában, ennek ellenére számos piacon hiány van minőségi ingatlanból. A terület, típus és elhelyezkedés szerint a kereskedők által modernnek tartott területből kicsi a kínálat, ezért a jövőbeni fejlesztési célok között továbbra is jelen lesz a jelenlegi – akár a főutcákon, akár a bevásárlóközpontokban található – területek átépítése. Új központok építése a gazdasági helyzet javulásával várható.
Az Egyesült Államokban a felújítás és a bővítés évek óta felülmúlja az új ingatlanok fejlesztését. A kereskedők és a boltosok egyre inkább a legnagyobb és legjobb bevásárlóközpontokba igyekeznek, így csak a legjobb 150 központ vonz új befektetőket. A befektetések fele a bevásárlóközpontok legjobb 10 százalékába irányul. Más érett piacokhoz hasonlóan a fejlesztési aktivitás az amerikai piacon is a gazdasági fellendüléssel emelkedhet, de várhatóan nem a válság előtti szintekre.
Itthon plázastop
Míg a világ nagy részén teljes gőzerővel építik a plázákat, addig a magyar kormány 2012. január 1-jétől 2014. december 31-ig terjedő időszakra építési tilalmat rendelt el a 300 négyzetmétert meghaladó kereskedelmi ingatlanokra. Vagyis külön engedély nélkül az adott időszakban nem épülhetnek új áruházak, bevásárlóközpontok. A plázastop alól felmentést egyedül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) képviselőiből álló plázastopbizottság adhat. A plázabizottságot öt fő alkotja, eddig 41 felmentési kérelem érkezett a bizottsághoz, melyből 29-et tárgyaltak meg, 12 esetben a kérelmet elutasították, 15 esetben támogatták és kettőnél további információkat kértek. Részletek>>
Szakmai szervezetek korábbi véleménye szerint a plázastop miatt tovább fokozódik az építőipar hanyatlása. Az építőipari lejtmenet folytatódását a KSH legfrissebb adatai is megerősítik, melyek szerint áprilisban az építőipari termelés volumene 4,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a plázastop nem segíti a növekedést. A szakértő véleménye szerint egy normális piacgazdaságban talán nem tárcaközi bizottságnak kellene pecsétet nyomnia egy 300 négyzetmétert meghaladó kereskedelmi egység fejlesztésére, a döntést a helyi vállalkozókra kellene bízni.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
