Néhány napja a külföldiek ingatlanszerzését engedélyező hatóságok adatszolgáltatásából arra derült fény, hogy 2010-ben 998, 2011-ben pedig 1069 ingatlan tulajdonjogát szerezte meg 1019, illetve 1120 külföldi állampolgár. Arról azonban nincs statisztika, hogy mennyi adta el, pedig ez adna teljes képet.
A válság előtt, főleg 2004-2006 környékén jelentős számban vásároltak ingatlant nyugat-európaiak, köztük szép számban például az írek hazánkban – mondta Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. Egy jó befektetésnek tűnő VII. kerületi, 80 m2-es polgári lakás ára abban az időben 21,5 millió forint körül volt kapható és ki is lehetett adni cégnek, vagy irodának.
A válságot követően azonban a többség próbálta kimenekíteni vagyonát, ám a 2009-es drasztikus áresés következtében legtöbbjük 15-20%-os veszteséggel tehette mindezt. A fenti mintalakás ekkor 18,5 millió forintot ért csak és külföldi vevők hiányában magyar vásárlók kezébe került. A két ár közötti különbség az országban maradt, vagyis mondhatjuk, hogy hazánk profitált a külföldi vásárlókból, legalábbis reálértéken.
2009-től napjainkig már mérsékeltebb áresés volt megfigyelhető, így a VII. kerületi lakásunk 18 millió forint körül lehet – számol a Duna House elemzője. Ezen a - befektetési szempontból kedvező - árszinten jelent meg egy újabb külföldi vásárlói hullám.
Mint ahogy a közigazgatási tárca által publikált dokumentumból is kiderült 2012-ben a legnagyobb számban (445-en) orosz állampolgárok szereztek magyarországi ingatlant, őket követik a kínai (150) és az ukrán (128) állampolgárok.
Ezek az adatok valóban emelkedést mutatnak az előző évhez képest, ám ez nem azt jelenti, hogy ezzel együtt nőtt volna a külföldiek által tulajdonolt ingatlanok száma. Ha ezt vesszük alapul, akkor szinte bizonyos, hogy a válságot követően a tulajdonlási szám drasztikusan csökkent, és bár az ingatlanszerzés lassú növekedést mutat, a külföldiek ingatlantulajdona messze nem éri el a válság előtti szinteket.
Igaz, volt honnét erősödni. 
