Az Otthon Centrum szerint, amíg Budán és a pesti peremkerületekben ez az országos átlagnál tíz nappal kevesebb – mindössze 55 nap –, addig a pesti belső kerületekben, különösen a XIII. kerületben, két és fél hónap. Az ok az árakban keresendő, ugyanis a belvárosi kerületekben az értékesített panellakások átlagára idén elérte a 24,5 millió forintot, addig a peremkerületekben mindössze 20 milliót fizettek egy lakásért.
Vidéken más
A vidéki városok esetében a város méretével arányosan csökken az értékesítési idő. Az 5-25 ezer fős városokban például átlagosan több mint 100 nap, de az 25-50 ezer fős városokban is 88 nap kellett egy panel eladásához. Ugyanakkor a legalább 50 ezer fős városokban már átlagosan 60-62 nap, azaz két hónap alatt elkeltek a lakások. Mindez érthető, hiszen az ingatlanpiaci forgalom a nagyobb városokban mindig élénkebb, másrészről a kisebb városokban a többi lakáskategória is megfizethetőbb, amellett, hogy a kisebb településekre költözők jellemzően inkább a kertes házakat keresik.
Az értékesítést jelentősen rövidíti, ha az épület korábban részt vett a panelprogramban. Ezen lakások esetében az értékesítési idő két héttel rövidebb és országos átlagban csak 53 nap, szemben a panelprogramban részt még nem vevő lakások 69 napos értékesítési idejével, ami átlagosan bő két héttel hosszabb idő. Az értékesítési idő abban az esetben is rövidebb egy héttel, ha a lakás nem a földszinten, illetve nem a tizedik emeleten (azaz jellemzően a zárószinten) helyezkedik el. A jobb állapotú, illetve egyedi mérőórával felszerelt lakások esetében az értékesítési idő 5-7 nappal szintén rövidebb. Mindebből következően Budapesten, panelprogramos, jó állapotú, felújított lakás akár egy-másfél hónap alatt vevőre találhat – mondta Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Mi a helyzet a téglalakásokkal?
Idén az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások 98 nap alatt keltek el. Ez az érték Budán és a belső pesti kerületekben 100 nap, míg a pesti peremkerületekben csak 77 nap. Ezt az anomáliát a Budapesten belüli jelentős árkülönbség okozza. Amíg a Budai kerületekben 39 milliót és Belvárosban (VI. VII. XIII. kerület) 31 milliót fizettek egy téglalakásért, addig a peremkerületekben átlagosan csak 22 milliót, amely érezhetően helyzetbe hozta a főváros e városrészeit.
Az agglomerációban lévő téglalakások értékesítési ideje a fővárosi peremkerületekhez képest magasabb és átlagosan 98 nap. A vidéki városok esetében a település mérete jelentős hatással van az értékesítési időkre. Az 50 ezer főnél kisebb települések esetében az értékesítési idő átlagosan 110-120 nap, a nagyobb városokban 81 nap. A régióközpontokban ismételten kicsivel 100 nap fölé emelkedett ez az érték az Otthon Centrum 2018-as értékesítési adatai alapján.
A családi házak értékesítési ideje jellemzően a téglalakások értékének a duplája. Ez az idén sem alakult másként. 209 nap ugyan bő két héttel több, mint a tavaly mért átlagérték, de ezt leginkább az magyarázza, hogy a piaci környezet, a növekvő árak hatására olyan lakásokat is sikerült eladni, amelyek eddig nem keltek el. Ennek ellenére néhány helyen az értékesítési idő csökkenése tapasztalható. Például a budai kerületekben és az agglomerációban, ahol az értékesítési idő két héttel csökkent a tavalyi értékhez képest és jelenleg 175 nap. Vidéken pedig a régióközpontokban hasonló csökkenés mérték mellett 188 nap az értékesítési idő. Az ország több részén átlagosan több mint 200 nap. A külső pesti kerületekben 205 nap, míg az 5000 főnél kisebb településeken 210, a nagyobb településeken pedig általában 220-250 napba is beletelt egy családi ház értékesítése.
Az eladók is sokat tehetnek a gyorsabb értékesítés érdekében. Gyakran találkozni túlárazott ingatlannal, amely különösen családi házak esetében jelentősen meghosszabbítja az eladáshoz szükséges időt. Az elhelyezkedésen túl fontos a lakás állapota is, egy-egy felújítás ugyanis jelentősen növeli az ingatlan értékét – mondta Soóki-Tóth Gábor.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
