|
| MTI Fotó: Mohai Balázs |
Nem véletlen, hogy az itt dolgozó külföldiek imádnak Budapesten élni. Míg ugyanis az Economist rangsorában a magyar főváros a világ 34. legélhetőbb városa, addig a megélhetési költségek tekintetében a 82., derült ki az Expatistan.com nemzetközi adatokat feldolgozó rangsora szerint. Vagyis Budapesten ár-érték arányban nagyon kellemes az élet. E szerint a mérce szerint Bécs ugyan a világ legélhetőbb városa, de egyben igen drága is: a megélhetési költségek rangsorában a 31. Ezzel szemben Prága, Pozsony és Varsó helyezései a két különböző listán sokkal közelebb állnak egymáshoz. Ott tehát az életminőség és a megélhetési költségek között szorosabb az összefüggés.
A lakásvásárlók elsöprő többsége azonban természetesen nem az itt dolgozó külföldiek (az úgynevezett expatok), hanem a magyarok közül kerül ki – ha nem is csak fővárosiakból. Ők a lakásárakat a saját jövedelmükhöz viszonyítják, és leginkább az érdekli őket, hogy saját erejükből, megtakarításaikból ‒ hitel segítségével vagy anélkül ‒ milyen lakást engedhetnek meg maguknak.
Hány hónapi nettó fizetés kell egy lakás megvásárlásához?
Minden fővárosban jelentős különbség van a belső városrészek és a külsőbb területek lakásárai között. E tekintetben, a helyi lakosság pénztárcájához mérve a régió legdrágább városa Belgrád, mert ott az országos átlagjövedelemből 5,7 hónapnyi teljes bevételt kell költeni egy belvárosi lakás négyzetméterére. A következő a sorban Prága, ahol 4,2 hónapot kell dolgozni egy belvárosi lakás négyzetméteréért. Ugyanehhez Budapesten 3,7, míg Bécsben mindössze háromhónapnyi helyi nettó átlagjövedelem szükséges.
A régió fővárosai közül Belgrád és Prága külsőbb kerületeiben a legdrágább a lakás négyzetmétere: itt egy átlagjövedelmet kereső embernek 2,7-3 hónapot kell dolgoznia érte. A többi fővárosban nagyjából azonosak az arányok: 1,7-2,2 hónapnyi teljes egészében megtakarított nettó jövedelemre van szükség egy négyzetméternyi lakás megvásárlásához. A legjobb helyzetben a szófiaiak vannak 1,5 havi jövedelem/átlagos lakás négyzetméterár aránnyal. Budapest éppen a középmezőnybe tartozik: itt 1,8 hónapnyi átlagjövedelemre van szükség egy külsőbb városrészben található lakás négyzetméteréhez.
Nagyon sok időbe fog telni
Ha havi 200 ezer forintos átlag nettóval számolunk, ez azt jelenti, hogy 75 hónapnyi fizetést kellene teljes egészében megtakarítani, ez összeszámolva valamivel több mint 11 évet jelent, ám ez még nem reális. Ha valaki a fizetése felét félre tudja tenni, akkor közel 22 évet gyűjtenie, mire teljes egészében saját lakása lesz.
Az azért viszonylag ritka, hogy a belső és a külső városrészek lakásárai között akkora különbség alakuljon ki, mint Budapesten. Persze abban, hogy a belváros ilyen drága, komoly szerepet játszik, hogy itt az átlagos négyzetméterár immár elérte a 800 ezer forintot, a vásárlók harmada pedig külföldi befektető.
Minden nemzetközi összehasonlítás és számzsonglőrködés mellett elmondható, hogy a fővárosi lakáspiac nem hozta még be a pénzügyi válság előtti évek árszintjét, ha a vásárlóerőhöz viszonyítjuk – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Számítása szerint a válság éveiben, 2007 és 2013 között a lakásárak összességében nominálisan 15 százalékkal csökkentek a fővárosban, miközben ugyanitt az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete egészében véve 47 százalékkal növekedett.
Vagyis növekvő jövedelmükből a csökkenő lakásárak mellett többet engedhettek meg maguknak. 2013-tól aztán lassan, majd 2014-től egyre gyorsuló iramban kezdtek emelkedni az árak: 2013 és 2018 eddig eltelt időszakáig összességében 105 százalékkal. Ebben a periódusban a nettó átlagkeresetek összességében viszont csak 38 százalékkal növekedtek. Vagyis a jövedelmek növekedése messze elmaradt a lakásárak növekedése mögött, így jellemzően csak kisebb lakásra futja.
Természetesen az átlagok sok mindent elfednek. Az egykulcsos személyi jövedelemadó hatásaként a jól kereső rétegek nettó jövedelme számottevően emelkedett, ők hitelképesek is, így a drágább ingatlanokat is meg tudják fizetni – teszi hozzá Valkó Dávid, aki arra számít, hogy a fővárosi lakásárak folytatják felzárkózásukat az európai szinthez, az azonban korántsem szükségszerű, hogy az eddigi dinamikus növekedési ütem minden határon túl kitartson.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 664,25 pontos, 0,49 százalékos emelkedéssel, 136 308,24 ponton zárt szerdán.
