Nem az infláció elszabadulásával kezdődött, de tavaly egy újabb ugrással már egészen riasztó méretet öltött a lakásépítések drágulása Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett adatai szerint
2022-ben több mint ötödével nőttek a kivitelezési árak.
A munkaerőköltség 16 százalékkal, az anyagköltség 24 százalékkal emelkedett.
A fajlagos (négyzetméterre számolt) lakásépítési költség országosan 23 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez azt jelenti, hogy egy négyzetméternyi új lakás építése 2021-ben átlagosan 430 ezer forintba került, 2022-ben pedig már 531 ezer forintba – áfa nélkül. A tavaly csúcsra járó inflációnál ez az adat még nem is lenne riasztóbb, csakhogy itt nem 2022-ben kezdődött a nagy áremelkedés. A statisztikai adatokat összevető Ingatlannet.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy
az elmúlt négy évet tekintve több mint duplájára (118 százalékkal) drágult a lakásépítés Magyarországon.
A számok azt mutatják, hogy míg 2018-ban egy új családi ház építése négyzetméterenként átlagosan 240 ezer forintba került, 2022-ben már 537 ezerbe. A többszintes, többlakásos épületben kialakított lakások fajlagos építési költsége 111 százalékkal, 528 ezer forintra emelkedett négy év alatt, a meglévő épületek bővítésével épített lakásoké pedig 113 százalékkal, 437 ezer forintra a KSH statisztikája alapján – hívja fel a figyelmet a portál.
Mint kifejtik, egy 40 négyzetméternél kisebb alapterületű lakás fajlagos építési költsége a 2021-ben becsült 409 ezerről 2022-re 518 ezerre emelkedett, míg a 40 és 79 négyzetméter közöttié 416 ezerről 514 ezerre. A 200 négyzetméternél nagyobb lakóingatlanoknál százezer forint az éves drágulás, itt 582 ezer forintra nőtt a kivitelezési költség tavaly.
A családi házaknál
a fővárosban és Pest vármegyében mértek 100 ezer forint körüli (20 százalékot meghaladó) költségnövekedést
négyzetméterenként egy év alatt: Budapesten 602 ezer, Pest vármegyében 526 ezer forintra. Még az Észak-Alföld régióban (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben) nőtt százezer forinttal a fajlagos építési költség, 554 ezer forintra. A többi régióban ennél néhány ezer forinttal kisebb volt a drágulás – áll az Ingatlannet.hu elemzésében.
Az új többszintes, többlakásos lakásoknál több mint 100 ezer forinttal nőtt a fajlagos költség egy év alatt, a legnagyobb mértékben (33 százalékkal) Pest vármegyében, 358 ezerről 477 ezer forintra. A meglévő épületek bővítésével kialakított új lakásoknál pedig Budapesten és a Dél-Alföld régióban (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyékben) drágult harmadával az építés egy év alatt: az előbbinél a fajlagos költség 478 ezerre, az utóbbinál 466 ezer forintra – sorolja a szaklap.
Az elmúlt években folyamatosan csökkent a vezetékes gázzal ellátott új lakások részaránya a felépült lakóingatlanok közt, de még mindig meghatározónak mondható. Míg 2019-ben és 2020-ban 80 százalék körüli volt a részesedésük, addig a 2021-ben felépült 19,9 ezer lakásnak 71 százaléka, a 2022-es 20,5 ezernek pedig 64 százaléka volt vezetékes gázzal ellátott – derül ki az Ingatlannet.hu összegzéséből. Azt is kiemelik, hogy eközben a közműves csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya változatlanul 97 százalék. A fürdőszobával ellátottaké aránya pedig 98 százalék körüli.
A tavaly átadott 20,5 ezer új lakás 91 százaléka gázzal vagy villannyal fűtött. A távfűtést használó lakások száma jelentősen nőtt tavaly, az előző évi 634-ről 1142 lakásra. (A megelőző években évente 100-800 között alakult a számuk.) A felépült egyedi kazános vagy termálfűtéses lakások száma 6930 volt tavaly – zárul a szakportál elemzése.
Lapunk Mennyit ér az ingatlanom? című rovatának cikkeit ide kattintva olvashatja.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
