Ismét előkerült a közös euróövezeti kötvények kérdése. Ennek lényege az lenne, hogy az európai mentőmechanizmusok és a mentőcsomagok számára a pénzt egyebek mellett ilyen kötvények piacra dobásával lehetne előteremteni. A kibocsátó az euróövezet lenne, tehát gyakorlatilag minden ország mögötte állna, amelyik eurót használ. A közös kötvények ötletét korábban széles körben bírálták piaci szereplők. Több hitelminősítő például egyértelművé tette, hogy a kötvények besorolása nem lehet jobb, mint a kibocsátás mögött álló országok közül a leggyengébbnek a besorolása.
Csütörtökön az Európai Bizottság képviselőit kérdezi a Parlament arról, hogy milyen visszajelzések érkeztek eddig az eurókötvények bevezetéséről szóló zöld könyvvel kapcsolatban. A gazdasági szakbizottság állásfoglalása szerint az eurókötvények középtávon gondoskodhatnak az eurózóna stabilitásáról, rövidtávon azonban nem jelentenek megoldást. Miközben a képviselők továbbra is támogatják a stabilitási kötvények bevezetését, arra is felhívják a figyelmet, hogy azonnali válságkezelő intézkedésekre is szükség van.
A Parlament ezért azt kéri a Bizottságtól, hogy minél hamarabb tegyen ilyen javaslatokat. A Parlament szerint az ESM-szerződés ratifikációja, a Német Gazdasági Szakértők Tanácsa által javasolt Európai Adósságtörlesztési Alap létrehozása és az állampapír kibocsátás közös kezelése segíthetne a jelenlegi válság megoldásában. A képviselők szerint olyan megoldásokra van szükség, amelyek az eladósodottság mértékétől és a hitelképességtől függetlenül minden ország számára vonzóak, és növelik a versenyképességet. Az adósságállomány csökkentésére kikényszeríthető hitelprogramokat javasol az EP. A képviselők szerint a közös kötvénykibocsátás feltétele a szigorúbb pénzügyi koordináció, ami javítaná a gazdasági irányítást és elősegítené a gazdasági növekedést is.
Megjelent egy új korcsoport, a "szuperszázasoké", amelybe azok tartoznak, aki 110 év felettiek. 
