A monetáris politika szigorítására azért van szükség, mert az infláció valószínűleg tartósan magas marad. Nagel szerint például a németországi infláció jövőre 7 százalék felett lesz. A kamatemelési mozgásteret viszont behatárolja, hogy a 19 országot tömörítő euróövezet recesszióval néz szembe, különösen legnagyobb nemzetgazdasága, Németország - jegyezte meg a Bundesbank elnöke, melyről az MTI tudósít.
"A GDP (Németországban) jelentősen csökkenhet 2022 utolsó negyedévében és 2023 első negyedévében" - mondta Nagel, hozzátéve, hogy ez recessziót jelentene, vagyis a gazdasági teljesítmény jelentős, széles körű és hosszabb ideig tartó csökkenését.
Az EKB az idén már kétszer emelte a kamatlábakat, de a jelenlegi 0,75 százalékos betéti kamatláb még mindig messze van attól, amit sokan megfelelőnek tartanának a 10 százalék körüli inflációs környezetben, különösen úgy, hogy az áremelkedés mértéke a jelek szerint még évekig a 2 százalékos jegybanki cél felett marad.
"További kamatemelésekre lesz szükség ahhoz, hogy az inflációs ráta középtávon visszatérjen a 2 százalékos szintre - az október végi monetáris politikai ülés ehhez nem lesz elég" - mondta Nagel egy washingtoni beszédében.
A piacok jelenleg 75 bázispontos emelést áraznak be az október 27-i kamatdöntő ülésre, ami megegyezne a szeptemberi emeléssel. A monetáris tanács tagjai közül nyilvánosan nem is cáfolta talán még senki az ilyen értelmű piaci felvetéseket.
"A monetáris politikai lépésekkel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az eurórendszer közel 5 ezer milliárd eurót kitevő eszközállományának csökkentését is" - tette hozzá Nagel.
Az EKB nem adott meg ütemtervet mérlegének a csökkentésére és jelek szerint csak 2023-ban készül a mennyiségi szigorítás útjára lépni, azzal az indokkal, hogy a kamatemelések nagy részét az eszközállomány leépítésének megkezdése előtt kell végrehajtani.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
