Németországban idén szeptember végén tartanak szövetségi parlamenti választásokat.
Egy korszak vége
Egy nagy korszak már biztosan lezárul:
Angela Merkel ugyanis nem indul ismét harcba a kancellári posztért.
A német politika elmúlt 15-20 évét meghatározó, 66 éves politikus a Kereszténydemokrata Unió (CDU) éléről már 2018 végén leköszönt, és lassan visszavonul a nagypolitikától.
Eközben a CDU/CSU (Keresztényszociális Unió) pártszövetség egyre mélyebb válságba csúszik. Míg 2005-ben még a voksok 35,2, 2009-ben 33,8, 2013-ban 41,5, 2017-ben pedig 32,9 százalékát begyűjtve nyerte meg a választásokat, és mindannyiszor képes volt kormányt alakítani, most könnyen lehet, hogy 16 év után ellenzékbe szorul.
A CDU/CSU támogatottsága ugyanis 25 százalék környékére süllyedt, azaz gyakorlatilag ugyanakkora, mint az új „trendi” párté, a Zöldeké.
A jobboldali pártszövetségnek tehát az sem jött be, hogy április közepén a CDU új elnökét, Armin Laschetet állította kancellárjelöltnek a nála jóval népszerűbb Markus Söderrel, a CSU vezérével szemben.
Ami a részleteket illleti, a Bild legújabb felmérése szerint a CDU/CSU 25,5, a Zöldek 23 százalékát szereznék meg a voksoknak, ha most tartanák a választásokat. A szociáldemokraták (SPD) 16, a liberálisok (FDP) 12,5 százalékra számíthatnak, míg a politikai paletta szélein álló két párt, az Alternatíva Németországért (AfD) és a Baloldal 11, illetve 6,5 százalékot kaparinthat meg.
Ha a kancellárjelölteket nézzük,
a Zöldek jelöltje, Annalena Baerbock 28 százalékos népszerűségi mutatójával toronymagasan vezet Armin Laschet (18 százalék) és Olaf Scholz (SPD, 13 százalék) előtt.
Baerbock már jelezte, hogy adott esetben
hajlandó kormánykoalícióra lépni a baloldali pártokkal. Ha pedig a szociáldemokraták mellett a liberálisokat venné be a csapatba, akkor jelen állás szerint többsége is lenne.
Elfogyott a türelem
A CDU/CSU azonban nem adja fel: szeretné megfordítani a széljárást és természetesen meg akarja nyerni a választásokat – ennek mikéntjéről beszélt Friedrich Merz, a CDU egyik meghatározó személyisége a Welt am Sonntagnak adott interjúban.
Merz szerint nem az AfD a fő ellenfelük. Ugyanakkor a CDU/CSU-t ismét olyan
széles pártszövetséggé kell tenni, amelyben a liberális, valamint az értékek megőrzését szem előtt tartó konzervatív szavazók is otthon érzik magukat.
A CDU konzervatív szárnyához tartozó politikus ezzel alighanem azokra a kritikákra is válaszolt, miszerint a párt eltávolodott a klasszikus konzervatív irányvonaltól, és túlságosan középre pozícionálja magát.
Szerinte Armin Laschet, aki Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke is, mindig figyelt arra, hogy tartományi kormányában integrálja és reprezentálja a CDU „áramlatait” különböző személyek révén, szövetségi és pártszinten viszont évek óta hiány van ilyen szempontból.
A (választói) bázis egy része már kezdi elveszíteni a türelmét
– fogalmazott.
Beszélt arról is, hogy a
pártszövetség képe tartalmilag jelenleg nem elég világos
– utalva arra, hogy a választók nem tudják, hogy mit képvisel pontosan a CDU/CSU.
Szerinte a választáshoz közeledve olyan témákra kell koncentrálni, ami az embereket foglalkoztatja.
A kancellárjelöltség eldőlt, a többin dolgozunk. Lassan megfordulnak a közvélemény-kutatások eredményei. Felfelé fogunk menni
– mondja bizakodva.
Miről szól majd a kampány?
Merz szerint a választási kampányban sok téma előkerül majd, nem csak a klímapolitika. Elismerte ugyanakkor, hogy ezen a téren a mostani kormány alatt is szükség lehet még néhány alapelv elfogadására.
Úgy véli, hogy a Coviddal kapcsolatos egészségpolitikai témákon már túl lesznek szeptemberre, helyette a gazdasági és pénzügypolitikai kérdések kerülnek majd előtérbe.
A választók többsége Németországban választ vár ezekre a pártoktól, amiket meg kell adnunk nekik, függetlenül a jelenlegi kormánytól
– jelentette ki.
Elismerte, hogy a Zöldek Annalena Baerbock személyében új arcot kínálnak a választóknak, ami vonzó lehet. A CDU/CSU ugyanakkor tapasztalt jelölttel száll harcba Armin Laschet személyében, aki tartományi választásokat nyert, valamint Németországban és Európában is viselt már politikai felelősséget.
Arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszik majd Laschet választási csapatában, Merz azt mondta: a csapat még nem állt fel, de ez legkésőbb nyárig meg fog történni.
Merz egyébként már kétszer pályázott a CDU elnöki posztjára, mindkét alkalommal eljutott az utolsó körig, de végül kis különbséggel kikapott: másodjára éppen Laschet győzte le.
Tovább a merkeli úton
Laschet az elmúlt években is aktív volt, és komoly politikai tapasztalatokkal rendelkezik: 2012 óta a CDU egyik alelnöke, 2017 óta pedig a legnagyobb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke.
Pragmatikus politikus, háta mögött egy sikeres választással. Folytatná a merkeli irányvonalat
– mondta róla Kiss J. László lapunknak korábban.
A Németország-szakértő szerint a magyar-német kapcsolatokban ő sem jelentene radikális váltást, mivel mindegyik vezető CDU-politikus fontos régióként kezeli Közép- és Kelet-Európát, nem utolsósorban a gazdasági érdekeltségek miatt.
Laschet azt azért jelezte, hogy bizonyos feltételek betartását elvárja a magyar kormányfőtől.
Úgy gondolom, hogy a magyarokra és a lengyelekre is szükségünk van az Európai Unióban. Nem szeretném, ha a szélsőjobb irányába sodródnának. Az Európai Néppártnak ugyanakkor világos feltételei vannak, amelyek betartását meg is követeljük majd Orbán Viktortól
– jelentette ki január közepén.
Bár a feltételekre nem tért ki, a magyar kormány kritikusai általában egyes jogállami és demokratikus normák be nem tartását kérik számon Magyarországtól.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
