Bosznia-Hercegovina a legsúlyosabb politikai válságát éli át 1995, a véres jugoszláv polgárháború lezárulta óta. Akkor a bosnyákok, a szerbek és a horvátok estek egymás torkának, 100 ezer halottat hagyva hátra. De mi történik jelenleg?
Dodik rohamra indul
Nos, amikor a polgárháború véget ért, a békemegállapodás az etnikai szerbek számára egy különleges enklávét biztosított – hogy a civakodó etnikumokat távol tartsa egymástól. Ez mindig is egy zavaros és törékeny megállapodásnak számított, de most a szerb enklávé vezetője, Milorad Dodik teljes leválással fenyeget egy olyan új törvény miatt, amely betiltja a szerbek genocídiumának tagadását.
Dodik egyik kimondott célja annak elérése, hogy a nemzetközi közösség főképviselője ne avatkozhasson bele Bosznia–Hercegovina ügyeibe, sőt magát a posztot is megszüntetné. A boszniai szerb vezetőnél akkor telt be a pohár, mikor a július 31-én távozott volt főképviselő, Valentin Inzko olyan kötelező érvényű rendelkezést hozott, melynek értelmében a srebrenicai népirtás és más emberiesség elleni bűnök tagadása a jövőben börtönnel sújtható.
A srebrenicai népirtás során szerb katonák mintegy 8700 bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A szerbek a mai napig tagadják, hogy népirtás történt volna, így a volt főképviselő rendelkezését sem fogadták el, sőt a boszniai szerb vezető kijelentette, a jövőben a mindenkori főképviselő minden rendelkezését illegitimnek tekinti.
Dodik hosszú évek óta igyekszik bomlasztani a bosnyák állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében. Rendszeresen találkozik Vlagyimir Putyin elnökkel is és 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette, hogy „egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani”. Moszkva a boszniai Szerb Köztársaságot egy hídfőállásának tekinti a hagyományosan geopolitikai tűzfészeknek tekinthető Balkánon.
Dodik négy éve került az USA szankciós listájára a daytoni béke végrehajtásának akadályozása miatt.
Bosznia felbomlása pillanatok alatt erőszakos cselekményekhez vezethet, nem véletlen, hogy az USA és az EU teljesen elutasítják ennek lehetőségét. De Dodik megingathatatlan és már novemberben kizárólag szerbek által vezetett intézményeket akar látni.
Amikor megkérdezték, hogy miként tervezi ennek kivitelezését, a szerb enklávé vezetője – aki nemrég egy provokatív hadgyakorlatot tartott – így válaszolt: „Ahogyan a szlovének csinálták”. Ez egy alig leplezett utalás Jugoszlávia felbomlására, amely éveken keresztül tartó vérengzéshez vezetett.
Dodik nem tudná kivitelezni terveit külső politikai támogatás nélkül. Aleksandar Vucic szerb elnök és Aleksander Vulin szerb belügyminiszter ugyanis már egy ideje alig leplezetten újramelegítik Milosevic egykori elnök tragikus politikai hagyatékát és a Nyugat-Balkán összes szerb etnikumú polgárát politikailag és intézményileg egyesíteni akarják.
A bizalmas jelentés
A nemzetközi közösség boszniai főképviselője szerint az országot közvetlenül fenyegeti a széthullás veszélye, és "nagyon reális" a konfliktus visszatérésének lehetősége.
Christian Schmidt bosznia-hercegovinai főképviselő az ENSZ-hez intézett bizalmas jelentésében azt írta, ha a szerb szeparatisták beváltják fenyegetésüket, és újjáalakítják saját hadseregüket, kettészakítva a szövetségi fegyveres erőket, akkor növelni kell a nemzetközi békefenntartók számát, hogy elejét vegyék egy új háború felé vezető folyamatnak - írja a The Guardian brit lap.
Az ENSZ-nek írt jelentésben Schmidt úgy fogalmaz: Bosznia a háború utáni időszak legnagyobb egzisztenciális fenyegetésével néz szembe.
Dodik, mint a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja, az MTI szerint október közepén arról beszélt, hogy kivonulnak a szövetségi intézményekből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is.
Közölte továbbá, hogy a szövetségi hadsereget a laktanyák bekerítésével a Boszniai Szerb Köztársaságból való kivonulásra fogják kényszeríteni, és ha a Nyugat katonai beavatkozással próbálkozik, akkor vannak "barátai", akik megígérték, hogy támogatják a szerb ügyet. Ezzel feltehetően Szerbiára és Oroszországra utal - írja a The Guardian.
Eközben az EUFOR-misszió mandátuma, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsától kapott, novemberben lejár, és egyesek attól félnek, hogy Oroszország meg fogja vétózni a meghosszabbítását.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Mindössze 1-2 forint a különbség. 
