<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Miközben az EU sodródik, az USA pedig Kínára koncentrál, Moszkva és Belgrád elérkezettnek tekinthetik az időt Bosznia politikai színpadának újrarendezésére. A nemzetközi közösség boszniai főképviselője szerint az országot közvetlenül fenyegeti a széthullás veszélye, és "nagyon reális" a konfliktus visszatérésének lehetősége. Káncz Csaba jegyzete.

 

Bosznia-Hercegovina a legsúlyosabb politikai válságát éli át 1995, a véres jugoszláv polgárháború lezárulta óta. Akkor a bosnyákok, a szerbek és a horvátok estek egymás torkának, 100 ezer halottat hagyva hátra. De mi történik jelenleg?

Boszniai rendfenntartó - éleződik a konfliktus (Illusztráció: Depositphotos)Boszniai rendfenntartó - éleződik a konfliktus (Illusztráció: Depositphotos)

Dodik rohamra indul

Nos, amikor a polgárháború véget ért, a békemegállapodás az etnikai szerbek számára egy különleges enklávét biztosított – hogy a civakodó etnikumokat távol tartsa egymástól. Ez mindig is egy zavaros és törékeny megállapodásnak számított, de most a szerb enklávé vezetője, Milorad Dodik teljes leválással fenyeget egy olyan új törvény miatt, amely betiltja a szerbek genocídiumának tagadását.

Dodik egyik kimondott célja annak elérése, hogy a nemzetközi közösség főképviselője ne avatkozhasson bele Bosznia–Hercegovina ügyeibe, sőt magát a posztot is megszüntetné. A boszniai szerb vezetőnél akkor telt be a pohár, mikor a július 31-én távozott volt főképviselő, Valentin Inzko olyan kötelező érvényű rendelkezést hozott, melynek értelmében a srebrenicai népirtás és más emberiesség elleni bűnök tagadása a jövőben börtönnel sújtható.

A srebrenicai népirtás során szerb katonák mintegy 8700 bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A szerbek a mai napig tagadják, hogy népirtás történt volna, így a volt főképviselő rendelkezését sem fogadták el, sőt a boszniai szerb vezető kijelentette, a jövőben a mindenkori főképviselő minden rendelkezését illegitimnek tekinti.

Dodik hosszú évek óta igyekszik bomlasztani a bosnyák állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében. Rendszeresen találkozik Vlagyimir Putyin elnökkel is és 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette, hogy „egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani”. Moszkva a boszniai Szerb Köztársaságot egy hídfőállásának tekinti a hagyományosan geopolitikai tűzfészeknek tekinthető Balkánon.

Dodik négy éve került az USA szankciós listájára a daytoni béke végrehajtásának akadályozása miatt.

Bosznia felbomlása pillanatok alatt erőszakos cselekményekhez vezethet, nem véletlen, hogy az USA és az EU teljesen elutasítják ennek lehetőségét. De Dodik megingathatatlan és már novemberben kizárólag szerbek által vezetett intézményeket akar látni.

Amikor megkérdezték, hogy miként tervezi ennek kivitelezését, a szerb enklávé vezetője – aki nemrég egy provokatív hadgyakorlatot tartott – így válaszolt: „Ahogyan a szlovének csinálták”. Ez egy alig leplezett utalás Jugoszlávia felbomlására, amely éveken keresztül tartó vérengzéshez vezetett.

Dodik nem tudná kivitelezni terveit külső politikai támogatás nélkül.  Aleksandar Vucic szerb elnök és Aleksander Vulin szerb belügyminiszter ugyanis már egy ideje alig leplezetten újramelegítik Milosevic egykori elnök tragikus politikai hagyatékát és a Nyugat-Balkán összes szerb etnikumú polgárát politikailag és intézményileg egyesíteni akarják.

A bizalmas jelentés

A nemzetközi közösség boszniai főképviselője szerint az országot közvetlenül fenyegeti a széthullás veszélye, és "nagyon reális" a konfliktus visszatérésének lehetősége.

Christian Schmidt bosznia-hercegovinai főképviselő az ENSZ-hez intézett bizalmas jelentésében azt írta, ha a szerb szeparatisták beváltják fenyegetésüket, és újjáalakítják saját hadseregüket, kettészakítva a szövetségi fegyveres erőket, akkor növelni kell a nemzetközi békefenntartók számát, hogy elejét vegyék egy új háború felé vezető folyamatnak - írja a The Guardian brit lap.

Az ENSZ-nek írt jelentésben Schmidt úgy fogalmaz: Bosznia a háború utáni időszak legnagyobb egzisztenciális fenyegetésével néz szembe.

Dodik, mint a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja, az MTI szerint október közepén arról beszélt, hogy kivonulnak a szövetségi intézményekből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is.

Közölte továbbá, hogy a szövetségi hadsereget a laktanyák bekerítésével a Boszniai Szerb Köztársaságból való kivonulásra fogják kényszeríteni, és ha a Nyugat katonai beavatkozással próbálkozik, akkor vannak "barátai", akik megígérték, hogy támogatják a szerb ügyet. Ezzel feltehetően Szerbiára és Oroszországra utal - írja a The Guardian.

Eközben az EUFOR-misszió mandátuma, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsától kapott, novemberben lejár, és egyesek attól félnek, hogy Oroszország meg fogja vétózni a meghosszabbítását.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Ki adta a legtöbb nehézfegyvert Ukrajnának? A válasz meglepő
Litván Dániel | 2022. október 3. 19:13
Nem az Egyesült Államok és nem is a NATO, hanem Oroszország volt olyan előzékeny, hogy kisegítette a hiányt szenvedő ukránokat. A zsákmányolt orosz fegyverek nélkül a harkivi és a limani győzelem sem jöhetett volna össze az ukránoknak.
Makro / Külgazdaság A vádkikényszerítés lehetősége az első lépés az uniós pénzek lehívása felé
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 17:40
Az uniós pénzek lehívása érdekében az Országgyűlés elfogadta a Büntetőeljárási törvény módosítását, de a kormány az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját kéri, melyről kedden dönt a Ház. A javaslatcsomag többi eleméről ugyancsak kedden szavaznak a honatyák.
Makro / Külgazdaság Nem, továbbra sem lesz szankció a gázra
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 16:40
Az Európai Unió újabb szankciós csomagra készül, amely annak ellenére, hogy a magyar kormány ezekből itthon belpolitikai gumicsontot alkotott, továbbra sem érinti azokat a területeket, amely miatt magyar vétó fenyegetne. Többek között erről beszélt kollégánk, Király Béla a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
Makro / Külgazdaság A brit miniszterelnök kétségbeesetten küzd a túléléséért
Káncz Csaba | 2022. október 3. 15:28
A Munkáspárt esélyei a 12 éve uralkodó toryk leváltására jobbak, mint bármikor. A baloldali párt vezére szürke és unalmas személyiség, de most remélheti, hogy a britek éppen erre vágynak a Boris Johnson vezette politikai show és Liz Truss szellemvasútja után. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Sokat bukott az első fél évben a horvát villamosenergia-cég
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 15:07
Költségei a tavalyi év azonos időszakához képest 89, míg bevételei csak 32 százalékkal nőttek.
Makro / Külgazdaság Csökkent Kína külső adóssága
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 14:04
Egy negyedév alatt 3 százalékkal csökkent a távol-keleti nagyhatalom külső adóssága. Ezzel párhuzamosan 1 százalékpontot csökkent a közép- és hosszú lejáratú kötelezettségek teljes adóssághoz viszonyított aránya is.
Makro / Külgazdaság A nap képe: így védik a norvég fúrótornyokat a robbantások után
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 12:06
Egy héttel ezelőtt ismeretlenek felrobbantották az Északi Áramlatot. Azóta több állam is bejelentette, hogy fokozza energetikai infrastruktúrájának védelmét.
Makro / Külgazdaság Újra rossz világ jön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 09:41
Szerdától a 95-ös oktánszámú benzinért bruttó 25, míg a gázolajért 18 forinttal kell többet fizetnie annak, akit nem véd a kormányzati ársapka.
Makro / Külgazdaság Megint egy gyenge adat borzolhatja az Orbán-kormány kedélyeit
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 09:00
A külkereskedelmi egyenleg nagyobb mértékben romlott, mint ahogy azt a KSH becsülte.
Makro / Külgazdaság Vészjósló értesülés: útnak indult az orosz nukleáris tengeralattjáró
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 08:41
Állítólag a NATO hírszerzési jelentést küldött a tagországoknak, figyelmeztetve, hogy a K-329 Belgorod orosz nukleáris tengeralattjáró „eltűnt a bázisáról”.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG