|
| Fiatal olaszok |
„Most Olaszország lesz Európa legnagyobb kockázata”, „Olaszországi nyaralásom megmutatta, miért vall kudarcot az az ország”, „Az olasz népszavazás az euró halálát hozhatja”, „Most meg a Quitaly fenyeget?” (Quitaly: Olaszország távozása az EU-ból), „Összeomlás-veszély Olaszországban: Sokkal többről van szó, mint a bankokról”.
Csak néhány cím az utóbbi napokból, hetekből, amelyek a közelgő olaszországi népszavazás miatti veszélyeket taglalják. Úgy tűnik, bár a Brexit felett gyorsan napirendre tértek a tőkepiacok, az olasz problémával már nyakunkon is a következő válság.
Ömlik ki a tőke
Horror-ősz várható Olaszországban – írja a német Die Welt, és Európa legnagyobb kockázatának nevezi az országot. Az olasz nemzeti bank, a Banca d’Italia legújabb jelentésében 327 milliárd eurós, rekordnagyságú olasz kötelezettséget (Target-2 Saldo) mutatott ki az Eurózónával szemben, ami magasabb, mint az úgynevezett Euróválság 2012 augusztusi csúcspontján.
Ez lényegében azt jelenti, hogy folyik ki a tőke az országból, és az EKB kötvényvásárlási programja (QE) révén keletkező milliárdok nem maradnak Olaszországban, külföldre kerülnek. Így nem járulnak hozzá az ország gazdasági növekedéséhez sem, amire pedig nagy szükség lenne.
Görögországhoz képest is lemaradva?
A Deutsche Bank egyik tanulmánya szerint Olaszország az egyetlen olyan ország az Euróövezetben, ahol az egy főre jutó gazdasági teljesítmény 1999 óta csökkent. Még Görögországban és Portugáliában is észlelhető némi plusz. Az olasz munkanélküliség ugyan csak 11,4 százalék, ám az ifjúság körében 39,2 százaléknak nincsen munkája.
Eközben az ország politikai rendszere egy nagy rejtély. Közeleg a népszavazás, ahol Matteo Renzi elnök elvileg csak a politikai rendszerről (a szenátusról) szavaztat, ám saját politikai jövője is ettől függ, és a közvélemény-kutatások éppen ellenfeleinek enyhe többségét vetítik előre. Sokan, mint a Deutsche Bank közgazdászai vagy a Fitch, nem a német vagy francia választásokat, hanem az olasz népszavazást tekintik a jelenlegi legnagyobb kockázatnak Európában.
Nem lehet leértékelni
A Morgen Stanley elemzői amiatt aggódnak, hogy Renzi csúfosan megbukik, és akkor a populisták (Movimento 5 Stelle, M5S) jutnak kormányra. Ez, ha az EU-ból való kiválást nem is, a reformok megakadását jelentené, az amúgy is iszonyú magas államadósság pedig tovább növekedhet.
Az Eurózóna problémája az, hogy nagyon különböző gazdaságú államok vannak benne, amelyek egy részének deviza-leértékelésre lenne szüksége versenyképessége javításához. Míg 1971-től az euró bevezetéséig a líra 80 százalékkal értékelődött le a német márkához képest, erre már nincs mód.
Angolul sem beszélnek
A Morgan Stanley szerint Görögországban 27, Olaszországban 15 százalékkal túlértékelt az euró. A befektetési bank szerint a piacok alábecsülik az olasz részvények, államkötvények kockázatát, igaz, a kötvényeket egyelőre az EKB vásárlásai mindenképpen szinten tartják.
A német N24.de szerzője a helyszínen azt állapította meg, hogy a diszkont élelmiszer-láncok árai mintegy ötödével magasabbak, mint Németországban, de a benzin is drágább. Még az olasz sonka és a Campari is drágább. Szerinte ez az elavult gazdasági struktúrára, a rossz hatékonyságra vezethető vissza. Olaszország költi a legkevesebbet oktatásra Európában, alig beszélnek azt emberek angolul (lásd keretes cikkünket is). Eközben az euró bevezetése óta 40 százalékkal nőttek a bérköltségek, sok gyár emiatt bezárt, az ipari termelés a 80-as évek szintjére süllyedt vissza.
Összeomlottak a bankrészvények
Részben az ipar összeomlása az oka, hogy az olasz bankok igen nehéz helyzetben vannak. A rossz hitelek értékét 360 milliárd euróra becsülik az itáliai bankrendszerben, a 2008-as szint négyszeresére. De az is szerepet játszhatott, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint 2009 óta tartalékok gyűjtése helyett nyereségük nagy részét kifizették osztalékként.
A nyáron már újabb bankválságról beszéltek, az olasz bankrészvények erősen elértéktelenedtek, a Brexit utáni napokban elvesztették értékük harmadát. Az FTSE Italia All Share Financials index július elején 8300 pont volt, miközben tavaly év végén még 17 ezer. (Most 9940 pont.) Sőt az egész európai bankszektor is sok éves mélypontra került a tőzsdén.
Rossz bankoknál rossz államkötvények
A kedélyek akkor nyugodtak meg valamelyest a nyáron, amikor tervet készítettek egyes olasz bankok megmentésére. (Monte dei Paschi, Unicredit.) A probléma megoldása azonban sokak szerint csak állami pénzekből lenne lehetséges. Ráadásul az olasz bankok 400 milliárd eurónyi olasz államkötvényt tartanak, ami a túl magas államadósság miatt eléggé kockázatos befektetés. Az olasz állam és a bankok erősen egymásra vannak utalva.
Újabb bonyodalom, hogy 187 milliárd euró értékben vásároltak banki kötvényeket az olasz kisbefektetők is, négy kisebb pénzintézet csődje tavaly már mintegy 100 ezer embernek okozott károkat – írta a Zerohedge.com.
Óriási államadósság
Az aggodalmak a tőzsdei árakba is beépültek: a Stooq.com adatai szerint az idén szeptember 14-ig az olasz tőzsdeindex 23, a spanyol 8, a görög 12, a portugál 14 százalékkal esett.
Az olasz államadósság Európában kiugróan magas, a GDP 132 százaléka, 2200 milliárd euró, csak Görögországban ennél rosszabb a helyzet. Renzi korábban 1,8 százalékos költségvetési hiányban egyezett meg az EU-val, ezt most szeretné újratárgyalni és 2,4 százalékot kiharcolni - írta a Finanzen.net. Ebből szociális támogatásokat, nyugdíjakat és állami alkalmazottak bérét emelné és infrastruktúrára költene.
Kétkamarás csődtömeg
Olaszországban kétkamarás parlament van, ahol a felsőház (szenátus) és az alsóház (képviselőház) hasonló jogosítványokkal rendelkezik. Emiatt szinte lehetetlen az országban komolyabb reformokat végrehajtani. Ezen akarnak most az októberben vagy novemberben esedékes népszavazáson változtatni, de Renzi azt is megígérte, hogy ha veszít, akkor lemond.
(Korábbi cikkünk a témában itt.)
|
Európa beteg embere Az olasz oktatástól írt Vakmajom, az Alapblog szerzője. „Különösen rémisztő az olasz adatsorban, hogy olyan gyatra, mint a görög. Olaszország tartós lecsúszásban van (…) Itáliában van a legkevesebb diplomás a 30-as korosztályban az egész EU-ban (…) sok szakma céhszerűen le van zárva az új belépők elől, illetve ágazati béralkuk vannak (tkp. hatósági árak a bérekre)” – írja. „Az elmúlt 25 évben 60%-kal nőttek a bérek úgy, hogy nem nőtt érdemben a GDP (…) mennek is el a képzett fiatalok (…) az olasz gazdaság három év recesszió után sem tud érdemben nőni.” |
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
