Hogyan értelmezhetők Putyin katonai lépései Ukrajnával szemben?

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Az elmúlt hetek nagyarányú orosz csapatösszevonásai üzenetként szolgáltak a NATO számára: Putyin elnök nem fogadja el Ukrajna jelenlegi, Nyugat-orientált státuszát.  Ennek kapcsán érdemes emlékeztetni Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes április 13-i megszólalására, aki felszólította az Egyesült Államokat, hogy „tartsa magát távol a Krímtől”.

A Nyugat hamis értelmezése 

Jelenleg nem érzékelhető előrehaladás a Minszki Egyezmény megvalósításában – márpedig amíg a békeegyezmény függőben van, addig a katonai eszkaláció reális forgatókönyvnek számít.  Valóban, a Nyugat jelenlegi általános értelmezésével szemben a Kreml a gyakorlatozással egy jövőbeni katonai konfliktusra készülhetett föl.

2014 óta Moszkva komolyabb katonai erőt állomásoztat az ukrajnai határon, mint előtte.  2017 óta pedig újra felállították a Déli Katonai Körzet rosztovi régiójában a 8. Hadsereget, ahogyan a 20. Hadsereget a Nyugati Katonai Körzet voronyezsi régiójába vezényelték.  Szerhej Sojgu védelmi miniszter pedig egy hónapja jelentette be, hogy az 56. Légideszant Támadó Ezred ezentúl a Krím-félszigeten, Fedoszijában fog állomásozni.

Az orosz katonai mozgásokat nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy az amerikai katonai doktrína nagyhatalmi versengésre állt át.  Moszkva természetesen nem hagyja figyelmen kívül a friss francia bejelentést sem, miszerint 2023-tól nagyobb kiterjedésű katonai konfliktusokra – “Hypothesis of Major Engagement” – gyakorlatozik hadosztály szinten.

Az ukrán határ közelében kerül megrendezésre szeptember 10-16 között, öt helyszínen az idei, Zapad-21 hadgyakorlat is.  Márpedig ezeknek a hadgyakorlatoknak hosszabb távú kihatása is van.   Megemelik a készültségi szintet, lerövidítik a bevetés időkeretét és növelik a bizonytalanságot az ellenfél táborában.

A fekete-tengeri kérdés

Sojgu április 22-i beszédében – amelyben bejelentette a csapatkivonást a határ közeléből – egy szót sem szólt a haditengerészet egységeiről és hadieszközeiről.  Ezzel is jelezte, hogy a megerősített haditengerészeti partraszálló egységek a Fekete-tengeren a helyükön maradnak.  A Kreml mindezeken túl április 24 és október 31 között a Krím környezetében több területet lezártnak nyilvánított külföldi hadihajók számára.  Ide tartoznak a félsziget déli partjának vizei és a Kercsi-szoros – vagyis valójában az Azovi-tenger orosz blokádját megerősítették.  Ilyen körülmények között elhamarkodott beszélni érdemi orosz visszavonulásról az ukrán határ közelében. 

Ahogyan egy prominens orosz katonai elemző, Vladimir Mukin kifejtette a prominens napilap, a Nyezaviszimaja Gazeta hasábjain, Oroszország egyet hátralépett a szárazföldön, de lépett a tengeren egy másikat előre, amely utóbbi minden bizonnyal nagyobb horderejűnek tekinthető.  Mukin szerint ez a haditengerészeti erő „most első alkalommal” jelentős partraszállási kapacitással rendelkezik. 

A Fekete-tengeri Flotta hagyományos állományába tartozik a 30. felszíni hadihajós hadosztály, a 247. tengeralattjáró zászlóalj, a 68. partvédelmi hadihajós dandár, a 41. rakétás hadihajó dandár, valamint a 84. novorosszijszki partvédelmi dandár. Összesen 41 hadihajó és két tengeralattjáró alkotja a Fekete-tengeri Flotta hadihajó-állományát, az egységek legnagyobb része azonban kisméretű, korvett osztályú és ennél kisebb hajókból (aknaszedők, rakétás naszádok, őr-hajók stb.), valamint partra szállító egységekből tevődik össze.

Nagy hatótávolságú, nyílt tengeri harci műveletekre alkalmas hajó csak hat van, ezek mindegyike a 30. hadosztály 11. tengeralattjáró-elhárítódandárjába tartozik. A legnagyobb közülük az 1976-ban épült Moszkva nevű rakétás cirkáló, amely részt vett a Grúzia elleni 2008-as műveletekben is.

Ezekhez csatlakozott az utóbbi hetekben a Kaszpi-tengeri flottillájának tekintélyes része, tizenöt hadihajó. A 15 hajóból három tüzérségi támogató-hajó, és 8 partra szállító hajó. Ez utóbbiakat kifejezetten támadó hadműveletekben alkalmazzák, feladatuk: tűztámogatással az ellenséges partra tenni a tengerészgyalogosokat.

A Kreml újfajta hangütését tapasztalhatta meg a világ az elmúlt órákban a Fekete-tenger vonatkozásában.  Az amerikai USCGC Hamilton járőrhajó kedden lépett be a Fekete-tengerre.  Az oroszok pedig válaszképpen azonnal bejelentették, hogy a Moszkva nevű rakétás cirkáló éleslövészetet tart abban a térségben, ahova tart a járőrhajó.

A Krím felfegyverzése

2014 óta Moszkva sokat fektetett a Krímben az úgynevezett hozzáférést akadályozó (Anti-Access/Area Denial – A2/AD) rendszerekbe.  Felújította a helyi légelhárító és főként a drón-elhárító képességeit.  Azon év végén a Fekete-tengeri Flotta megkapta az első nagy hatótávolságú (több, mint 5000 kilométer) elektronikus zavaró rendszerét.  A Murmanszk-BN rendszert a NATO és az USA magas-frekvenciájú katonai műhold kommunikációjának zavarására fejlesztették ki.

Mivel Ukrajna az utóbbi időszakban török gyártmányú Bayraktar TB2 drónokat szerzett be, ezért az orosz gyakorlatok ezek hatástalanítására koncentráltak.  Ukrán szakértők szerint az orosz hadihajók – különösen a Project 11356Р/М fregattok - képviselik a gerincét az drón-ellenes műveleteknek.