<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A héten megkezdte a meghallgatásokat az Európai Bíróság a jogállamisági mechanizmusról, amelynek ügyében tavasszal nyújtott be keresetet a magyar és a lengyel kormány. Ha jóváhagyja a mechanizmust, a jövőben uniós forrásokat vonhatnak meg azoktól a tagországoktól, amelyek megsértenek bizonyos jogállamisági kritériumokat. Brüsszel a Helyreállítási Alap forrásainak jegelésével már figyelmeztette a magyar kormányt, a mechanizmus esetleges bevetésével pedig újabb gyomrost vihet be neki – néhány hónappal a választások előtt.        

Magyarország érdekeit megvédtük, a partraszállás sikerült

– így kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök a jogállamisági mechanizmusról – és ezzel összefüggésben az uniós Helyreállítási Alapról, valamint a 2021-2027 közötti uniós költségvetésről – elért megállapodást a tavaly decemberi EU-csúcson.

Mindenki úgy tett, mintha nyert volna 

Mint emlékezetes, a magyar és a lengyel kormány sokáig a mechanizmus miatt blokkolta a Helyreállítási Alap és a költségvetés elfogadását. Végül azonban sikerült olyan kompromisszumot tető alá hozni, amit mind Budapest és Varsó, mind a szigort követelő tagállamok győzelemként adhattak el otthon.

Örökös harcban: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (balra) és Orbán Viktor a 2019 márciusi EU-csúcson Brüsszelben. EPA/Andrzej LangeÖrökös harcban: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (balra) és Orbán Viktor a 2019 márciusi EU-csúcson Brüsszelben. EPA/Andrzej Lange

A jogállamisági mechanizmus, amelyre az Európai Tanács után tavaly decemberben az Európai Parlament (EP) is rábólintott, idén januárban már életbe is lépett. Gyakorlati alkalmazását azonban

az Európai Bizottság nem kezdi meg addig (legalábbis ezt kérték a testülettől uniós vezetők), amíg az Európai Bíróság is jóvá nem hagyja

– a magyar és a lengyel kormány ugyanis idén márciusban megtámadta a mechanizmust a bíróságon. (A két kormány tehát mégsem elégedett annyira a kompromisszummal, mint azt az EU-csúcs után hangoztatták.)

Az Európai Bíróság ezen a héten megkezdte a meghallgatásokat. Amennyiben még idén jóváhagyja az eljárást, akkor azt Brüsszel azonnal bevetheti a problémásnak ítélt tagállamok ellen

– tehát már a jövő tavaszi választások előtt célkeresztbe kerülhet az Orbán-kormány.

De mi az a jogállamisági mechanizmus?

De miért akkora durranás a jogállamisági mechanizmus, valamint miért tart tőle a magyar és lengyel kormány annyira, hogy csak a rendelkezésre álló, az uniós elfogadástól számított mintegy 3 hónapos határidő végén nyújtotta be keresetét a bíróságon, ezzel is késleltetve az életbe lépését?

A mechanizmus lényege, hogy jogállamisági feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését. Magyarul:

ha egy tagállam nem tart be bizonyos normákat, akkor addig nem kap (vagy az előírtnál kevesebbet kap) az uniós pénzekből, amíg nem orvosolja a problémákat

– ez egyébként egy olyan követelés, amelyet a nyugati országok már régóta szeretnének érvényesíteni a szerintük problémás keleti tagállamokkal szemben.

Az, hogy pontosan milyen feltételekről van szó, továbbra is vita tárgya. Az egyik, tágabb értelmezés szerint

az Európai Bizottság politikai vagy jogállamisági kritériumok alapján is megindíthatja az eljárást, majd szankcionálhat

– tehát akkor is, ha például az igazságszolgáltatás függetlensége sérül –, amennyiben a jogsértések érintik vagy érinthetik az uniós pénzek menedzselését.

A másik értelmezés szerint ennél jóval szűkebb a mechanizmus hatásköre:

az kizárja a tisztán politikai feltételeket és kiskapukat biztosít a szankcionálási folyamat idejének kitolására.

E szerint csak az unió pénzügyi érdekeinek sérülése esetén indulhat eljárás.

Reális lehetőség a szankció 

Az eltérő értelmezések fő oka, hogy a szabályozásról két dokumentum is született. Az egyik az EP és az akkori német uniós elnökség által 2020 őszén kitárgyalt szabályozás – ez tágabb keretet ad a szankcionálásra –, a másik pedig a német elnökség, valamint a magyar és a lengyel kormány között kitárgyalt, az Európai Tanács által elfogadott nyilatkozat – ez szűkíti a mechanizmus hatáskörét.

hirdetés

Az már csak hab a tortán, hogy az Európai Bizottság is készít majd egy harmadik dokumentumot a mechanizmussal kapcsolatban, előbb azonban megvárja az Európai Bíróság ítéletét.              

Az igazi próba az első olyan konkrét eset lesz, amikor valamelyik tagállamnál – Magyarországnál, Lengyelországnál vagy másnál – kiszúrnak egy jogállami problémát, ami kapcsolatba hozható az uniós pénzekkel, és az első szankciót kiróják. Majd meglátjuk

- mondta a Privátbankár.hu-nak korábban Balázs Péter volt uniós biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel melyik értelmezést részesíti majd előnyben.

Az nyilvánvalónak tűnik, hogy egy ilyen eljárás kellemetlenül érintené az Orbán-kormányt a választási kampányban.

Pénzt aligha vonnak meg a választásokig, de a szankció kilátásba helyezése reális lehetőség

- válaszolta kérdésünkre korábban Gyévai Zoltán uniós szakértő, a brüsszeli Bruxinfo hírportál alapítója.

Megvolt az első összecsapás

Ami az Európai Bíróság hétfői meghallgatását illeti, azon a magyar és a lengyel kormány jogászai azt hangoztatták, hogy a mechanizmus valójában nem az uniós büdzsé védelmét, hanem a politikai büntetést, szankciók kivetését szolgálja.

Ez egy politikai eljárás politikai céllal

mondta Fehér Miklós Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a Politico tudósítása szerint.

A két kormány képviselői szerint a jogállamisági feltételek nincsenek megfelelően definiálva, a mechanizmus pedig összességében nem átlátható a tagállamok számára.

Az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az EP és tíz tagállam – köztük Németország, Franciaország, Hollandia, Dánia és Írország – jogászai ugyanakkor megvédték a mechanizmust.

A jogállamiság megsértése egy tagállamban egyértelműen kockázatot jelent az EU-költségvetés végrehajtása szempontjából

-mondta Lukács Tamás, az EP egyik jogásza. A brüsszeli portál szerint hónapokba telhet, amíg az Európai Bíróság dönt az ügyben.    

A jogállamisági mechanizmus esetleges bevetése

újabb frontot nyitna a Brüsszel és Budapest, valamint Brüsszel és Varsó közötti, már számos hadszíntéren zajló háborúban.

Az Európai Bizottság jelenleg mindkét tagállam esetében "jegeli" a Helyreállítási Alapból származó pénzeket, miközben a tagállamok több mint fele már megkapta az első utalásokat.

A lengyel alkotmánybíróság pedig múlt héten óriási felzúdulást keltett uniós szinten azáltal, hogy kimondta: az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal.    

        

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Növekvő profitot remélnek jövőre a nagy autógyártók
Privátbankár.hu | 2021. december 6. 08:04
A világ autóipari vezetői a szektor nyereségének növekedését várják a következő években – derül ki a KPMG Global Automotive Executive Survey éves felmérésből. Bár a szakemberek zöme szerint az iparág képes kezelni a következő nagy technológiai átalakulást, a megkérdezettek több mint fele aggódik az ellátási láncok és a munkaerőhiány miatt. 
Makro / Külgazdaság Nem akármilyen hét áll előttünk: sok mindenről lehull a lepel
Privátbankár.hu | 2021. december 5. 16:34
Több statisztika is megjelenik a jövő héten, közöttük a Privátbankár.hu friss Árkosár-felmérése, a novemberi infláció, az ipar októberi kibocsátása, a szálláshelyek októberi forgalma, a külkereskedelem októberi teljesítménye.
Makro / Külgazdaság Lerohanja-e Putyin Ukrajnát?
Káncz Csaba | 2021. december 5. 15:19
A keddi Biden-Putyin megbeszélésen Ukrajna mellett megvitatásra kerül Afganisztán, Irán, Líbia és Szíria kérdésköre is. Kielemezzük, hogy milyen tényezők befolyásolják most Putyin döntését Ukrajnával kapcsolatban. De mit gondol az orosz elemzők többsége? Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Mégis mire költi a pénzünket a kormány? Hiánypótló kiadvány készült
Privátbankár.hu | 2021. december 5. 12:51
A kormány nem készít átfogó szemléltető anyagot a lakosság számára arról, mire, miből és mennyit költenek. Ezt a hiányt igyekezett pótolni a K-Monitor a közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezetként. 
Makro / Külgazdaság Videó: Orbán Viktor bedobott egy húszezrest a perselybe
Privátbankár.hu | 2021. december 5. 11:24
Facebook-videóból derül ki, hogy a miniszterelnök is kilátogatott az adventi vásárra a Bazilikához a hétvégén. Adakozott és mézskalácsot is díszített.
Makro / Külgazdaság Amerikai kémrepülő miatt riasztották az izraeli járatot - felszálttak az orosz vadászgépek
Privátbankár.hu | 2021. december 5. 08:43
Az oroszok azt állítják: két esetben is amerikai kémrepülők miatt kellett polgári gépeknek irányt változtatniuk.
Makro / Külgazdaság Egymilliárd eurós biznisz: miért francia vadászgépeket vett Horvátország?
Wagner Péter | 2021. december 5. 05:59
Emmanuel Macron francia elnök és Andrej Plenković horvát miniszterelnök múlt héten megállapodást írt alá 12 darab Dassault Rafale multifunkciós vadászgép vásárlásáról. Az üzlet a hosszú évek óta tartó horvát beszerzési erőfeszítésekre (és kudarcokra) tesz pontot, cserébe Zágráb egy potens repülővel oldotta meg az elkövetkező 20-30 év légierejének feladatait.
Makro / Külgazdaság Nálunk titok, Amerikában nyilvános - ennyit visznek haza a sztárszínészek
Elek Lenke | 2021. december 4. 17:21
Magyarországon egyelőre titok övezi, hogy melyik színész mennyit kap egy filmért, és hogy mekkora a vagyona. Az amerikaiak azonban szeretik mindezt tudni, és nyilvánosságra is hozzák a sztárok jövedelmét, olykor a gázsi nagyságát is. Az egyes magazinok listái között eltérések lehetnek. A helyezések egyben bizonyos fokú szakmai rangot is jelentenek.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor épp Varsóban védi meg Európát a többi konzervatív vezetővel
Privátbankár.hu | 2021. december 4. 16:43
Konferenciáznak, ott van Marine Le Pen és Mateusz Morawiecki, de Matteo Salvini nem jött el.
Makro / Külgazdaság 18 omikronos utast találtak a holland hatóságok a Dél-afrikai Köztársaságból Hollandiába érkezett járatokon
Privátbankár.hu | 2021. december 4. 13:56
A repülőgépek még múlt héten landoltak, így a tünetmentes fertőzöttek ma már el is hagyhatják a karantént.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló