Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Európával ellentétben Ázsiában nincsen egy NATO-hoz hasonló, átfogó biztonságpolitikai szövetség. Holott a kontinensen a mai napig nyílt geopolitikai sebek tátonganak – Oroszország és Japán között a második világháború vége (1945) óta, a két Korea között pedig a Koreai Háború lezárása (1953) óta nincsen békeszerződés. Márpedig a világunkba beköszöntött második hidegháború korában a parázsló ázsiai feszültségek pillanatok alatt lobbannak be újonnan.
Mun Dzsein dél-koreai elnök szerdán érkezett az Egyesült Államokba 5 napos hivatalos látogatásra és ma találkozik Joe Biden elnökkel. A megtárgyalandó témák között van a COVID-19 vakcina együttműködés, Észak-Korea, szövetségi kérdések és kétoldalú gazdasági partnerség. A találkozó a Fehér Házban várhatóan megadja a kétoldalú kapcsolatok alaphangját Mun hátralévő elnökségi idejére, amely 2022 májusában jár le.
A kínai kérdés
A japán miniszterelnök a múlt hónapban találkozott Bidennel és a két vezető 1969 óta először közös közleményt fogadott el Tajvanra vonatkozóan. Mun elnök idáig nem fog elmenni, túl nagy a félelem Kína gazdasági retorzióitól. Tavaly a teljes dél-koreai export csaknem 26 százaléka irányult Kínába és csak 14,5 százaléka az USA-ba.
Négy éve komoly feszültséget váltott ki Kína és Dél-Korea között, hogy az Egyesült Államok THAAD (Terminal High Altitude Defense, azaz nagy magasságú, végső fázisú ballisztikus rakéta elleni védelmi rendszer) rakétaelhárító védelmi rendszer telepítését kezdte meg a félszigetre, részben azért, hogy megelőzze Észak-Korea Amerikára irányuló esetleges atomcsapását. Akkor az egyik dél-koreai nagyvállalaton, a Lotte Csoporton csattant az ostor. A pekingi vezetés – a CNN szerint hivatalosan tűzvédelmi okokra hivatkozva – bezáratott 23 Lotte Mart élelmiszerüzletet Kínában, Szöul szerint ezzel kereskedelmi egyezményeket is megsértve.
Egy konfliktus esetén Peking nehezen fogadhatja el Szöul semlegességét és a kínai határra telepített THAAD amerikai rakétarendszer azonnal célponttá válhat. A THAAD az egyik legmodernebb rakétakomplexum, amely képes a kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére.
Észak-Korea kiemelt téma lesz a mai csúcstalálkozón. Mun el akarja érni, hogy a szövetségesek koordinálják lépéseiket Phenjannal kapcsolatban és az is, hogy újraéledjenek a már hosszú ideje megrekedt koreai béketárgyalások. Az amerikai fél tegnap kiszivárogtatta, hogy „rugalmas” diplomáciával akar áttörést elérni.
Az Észak-Koreában zajló folyamatokat soha nem szabad csak önmagában értelmezni, hiszen 1961 óta kölcsönös védelmi szerződése van Kínával. A két Korea közötti viszony Kim és Trump 2019. februári, második csúcstalálkozója óta romlik folyamatosan, amikor Phenjan számára kiderült, hogy Washington nem kínálja föl a szankciók enyhítését, mielőtt Észak-Korea megsemmisítené nukleáris üzemeit és arzenálját.
Ázsiai NATO
Az amerikai biztonságpolitikai körökkel kitűnő kapcsolatokat ápoló The National Interest magazin márciusi írása szerint egy „Ázsiai NATO” sikerrel tartóztathatná fel Kínát a csendes-óceáni hadszíntéren. A cikk leszögezi, hogy a védelmi szövetség tagjaiként India, Japán, Ausztrália – és talán még Tajvan is – kidolgozhatnának a NATO 5. cikkelyéhez hasonló egyezményt, amely a kollektív biztonságot célozná.
Trump Fehér Háza idén január 5-én oldotta fel az indo-csendes-óceáni térségre vonatkozó stratégiája titkosítását, amely szerint Washington meg akarja őrizni stratégiai elsőségét a térségben. A stratégiai dokumentum felszólítja a döntéshozókat, hogy erősítsék meg a legfontosabb szövetségesek katonai képességeit, így Japánét, Dél-Koreáét és Ausztráliáét. A dél-koreai kormányzó párt egy vezető tisztviselője viszont a napokban leszögezte, hogy Szöul inkább az egyes térségbeli országokkal külön-külön akar együttműködni.
Tavaly augusztusban Stephen Biegun, akkori külügyi helyettes államtitkár egy amerikai-indiai biztonságpolitikai fórumon elárulta, hogy az USA a NATO mintájára Kína ellenében formalizálni akarja katonai kapcsolatait Indiával, Japánnal és Ausztráliával. Biegun hozzátette, hogy Washington szeretné, ha idővel aztán Vietnám, Dél-Korea és Új-Zéland is csatlakozna ehhez a szövetséghez.
A múlt démonai nem nyugszanak
A dél-koreai kormányt és a polgárokat viszont hosszú ideje irritálja számos japán politikus évenkénti látogatása a háborús bűnösök sírjait is rejtő tokiói Jaszukuni-szentélybe, és felhánytorgatják a japán tankönyveket is, amelyek szerintük nem számolnak be valósághűen a múlt századi atrocitásokról.
A Japán-ellenesség hevessége magyarázza, miért is nem követel a modern Szöul bocsánatkérést Észak-Koreától (holott az északiak több délit öltek meg a Koreai háborúban, mint a japánok a 35 éves megszállás alatt) és Pekingtől sem (holott Kína a felelős a megosztott félszigetért, mivel beavatkozott az összeomló északiak megsegítésére a Koreai háború alatt).
Bidennek meg kell próbálni közvetítenie Japán és Dél-Korea között is, hiszen a történelmi sebek nem akarnak begyógyulni. Szöul és Tokió már két évtizede folytat éles vitát a Koreai-félsziget 1910 és 1945 közötti japán uralmáról és atrocitásokról. A dél-koreai kedélyeket nem hűti le a japán kormány érvelése, hogy 1965-ben a diplomáciai kapcsolatok felvételekor Tokió 800 millió dollárt fizetett kompenzációként – arról pedig igazán nem tehet, hogy az akkori szöuli kormány ebből alig juttatott a sértetteknek, az átutalt pénzt inkább az ország ipari termelésének beindítására fordította.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
