<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Mun dél-koreai elnök nem fog odáig elmenni Peking-ellenes retorikájában, mint a japán miniszterelnök - túl nagy a félelem Kína gazdasági retorzióitól. Az amerikai fél tegnap kiszivárogtatta, hogy „rugalmas” diplomáciával akar áttörést elérni az észak-koreai vezetéssel. Káncz Csaba jegyzete. 

 

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Európával ellentétben Ázsiában nincsen egy NATO-hoz hasonló, átfogó biztonságpolitikai szövetség. Holott a kontinensen a mai napig nyílt geopolitikai sebek tátonganak – Oroszország és Japán között a második világháború vége (1945) óta, a két Korea között pedig a Koreai Háború lezárása (1953) óta nincsen békeszerződés. Márpedig a világunkba beköszöntött második hidegháború korában a parázsló ázsiai feszültségek pillanatok alatt lobbannak be újonnan.

A Fehér Ház épülete Washingtonban. Minden itt dől el (EPA/Oliver Contreras)A Fehér Ház épülete Washingtonban. Minden itt dől el (EPA/Oliver Contreras)

Mun Dzsein dél-koreai elnök szerdán érkezett az Egyesült Államokba 5 napos hivatalos látogatásra és ma találkozik Joe Biden elnökkel. A megtárgyalandó témák között van a COVID-19 vakcina együttműködés, Észak-Korea, szövetségi kérdések és kétoldalú gazdasági partnerség. A találkozó a Fehér Házban várhatóan megadja a kétoldalú kapcsolatok alaphangját Mun hátralévő elnökségi idejére, amely 2022 májusában jár le.

A kínai kérdés

A japán miniszterelnök a múlt hónapban találkozott Bidennel és a két vezető 1969 óta először közös közleményt fogadott el Tajvanra vonatkozóan. Mun elnök idáig nem fog elmenni, túl nagy a félelem Kína gazdasági retorzióitól. Tavaly a teljes dél-koreai export csaknem 26 százaléka irányult Kínába és csak 14,5 százaléka az USA-ba.

Négy éve komoly feszültséget váltott ki Kína és Dél-Korea között, hogy az Egyesült Államok THAAD (Terminal High Altitude Defense, azaz nagy magasságú, végső fázisú ballisztikus rakéta elleni védelmi rendszer) rakétaelhárító védelmi rendszer telepítését kezdte meg a félszigetre, részben azért, hogy megelőzze Észak-Korea Amerikára irányuló esetleges atomcsapását. Akkor az egyik dél-koreai nagyvállalaton, a Lotte Csoporton csattant az ostor. A pekingi vezetés – a CNN szerint hivatalosan tűzvédelmi okokra hivatkozva – bezáratott 23 Lotte Mart élelmiszerüzletet Kínában, Szöul szerint ezzel kereskedelmi egyezményeket is megsértve.

Egy konfliktus esetén Peking nehezen fogadhatja el Szöul semlegességét és a kínai határra telepített THAAD amerikai rakétarendszer azonnal célponttá válhat. A THAAD az egyik legmodernebb rakétakomplexum, amely képes a kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére.

Észak-Korea kiemelt téma lesz a mai csúcstalálkozón. Mun el akarja érni, hogy a szövetségesek koordinálják lépéseiket Phenjannal kapcsolatban és az is, hogy újraéledjenek a már hosszú ideje megrekedt koreai béketárgyalások. Az amerikai fél tegnap kiszivárogtatta, hogy „rugalmas” diplomáciával akar áttörést elérni.

Az Észak-Koreában zajló folyamatokat soha nem szabad csak önmagában értelmezni, hiszen 1961 óta kölcsönös védelmi szerződése van Kínával. A két Korea közötti viszony Kim és Trump 2019. februári, második csúcstalálkozója óta romlik folyamatosan, amikor Phenjan számára kiderült, hogy Washington nem kínálja föl a szankciók enyhítését, mielőtt Észak-Korea megsemmisítené nukleáris üzemeit és arzenálját.

Ázsiai NATO

Az amerikai biztonságpolitikai körökkel kitűnő kapcsolatokat ápoló The National Interest magazin márciusi írása szerint egy „Ázsiai NATO” sikerrel tartóztathatná fel Kínát a csendes-óceáni hadszíntéren. A cikk leszögezi, hogy a védelmi szövetség tagjaiként India, Japán, Ausztrália – és talán még Tajvan is – kidolgozhatnának a NATO 5. cikkelyéhez hasonló egyezményt, amely a kollektív biztonságot célozná.

Trump Fehér Háza idén január 5-én oldotta fel az indo-csendes-óceáni térségre vonatkozó stratégiája titkosítását, amely szerint Washington meg akarja őrizni stratégiai elsőségét a térségben. A stratégiai dokumentum felszólítja a döntéshozókat, hogy erősítsék meg a legfontosabb szövetségesek katonai képességeit, így Japánét, Dél-Koreáét és Ausztráliáét. A dél-koreai kormányzó párt egy vezető tisztviselője viszont a napokban leszögezte, hogy Szöul inkább az egyes térségbeli országokkal külön-külön akar együttműködni. 

Tavaly augusztusban Stephen Biegun, akkori külügyi helyettes államtitkár egy amerikai-indiai biztonságpolitikai fórumon elárulta, hogy az USA a NATO mintájára Kína ellenében formalizálni akarja katonai kapcsolatait Indiával, Japánnal és Ausztráliával. Biegun hozzátette, hogy Washington szeretné, ha idővel aztán Vietnám, Dél-Korea és Új-Zéland is csatlakozna ehhez a szövetséghez.

A múlt démonai nem nyugszanak

A dél-koreai kormányt és a polgárokat viszont hosszú ideje irritálja számos japán politikus évenkénti látogatása a háborús bűnösök sírjait is rejtő tokiói Jaszukuni-szentélybe, és felhánytorgatják a japán tankönyveket is, amelyek szerintük nem számolnak be valósághűen a múlt századi atrocitásokról.

A Japán-ellenesség hevessége magyarázza, miért is nem követel a modern Szöul bocsánatkérést Észak-Koreától (holott az északiak több délit öltek meg a Koreai háborúban, mint a japánok a 35 éves megszállás alatt) és Pekingtől sem (holott Kína a felelős a megosztott félszigetért, mivel beavatkozott az összeomló északiak megsegítésére a Koreai háború alatt).

Bidennek meg kell próbálni közvetítenie Japán és Dél-Korea között is, hiszen a történelmi sebek nem akarnak begyógyulni. Szöul és Tokió már két évtizede folytat éles vitát a Koreai-félsziget 1910 és 1945 közötti japán uralmáról és atrocitásokról. A dél-koreai kedélyeket nem hűti le a japán kormány érvelése, hogy 1965-ben a diplomáciai kapcsolatok felvételekor Tokió 800 millió dollárt fizetett kompenzációként – arról pedig igazán nem tehet, hogy az akkori szöuli kormány ebből alig juttatott a sértetteknek, az átutalt pénzt inkább az ország ipari termelésének beindítására fordította.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Trump szélsőségesei – a Capitolium támadói most 20 évet kaphatnak
Káncz Csaba | 2022. január 18. 18:41
Új fejlemény, hogy az Igazságügyi Minisztérium most több támadót a kormány megdöntésére tett összeesküvéssel vádol - ennek pedig 20 év a maximális büntetési tétele.  Két hete Alejandro Mayorkas, belbiztonsági miniszter az erőszakos szélsőségeseket az Egyesült Államokat fenyegető „legjelentősebb, terrorizmussal összefüggő veszélyének” nevezte.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Megcsörrent a telefon: Orbán Viktor Donald Trumppal tárgyalt
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 18:31
Gratuláltak, áttekintettek, megbeszéltek. 
Makro / Külgazdaság Ennél nagyobb kockázat most nem fenyegeti Magyarországot
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 17:11
Globálisan a kiberkockázatok, míg Magyarországon a világjárvány kockázata az első számú üzleti fenyegetés 2022-ben az Allianz kockázati barométere szerint.
Makro / Külgazdaság Az új EP-elnökkel is meggyűlhet a baja az Orbán-kormánynak
Wéber Balázs | 2022. január 18. 15:47
Néppárti elnököt választottak ma az Európai Parlament élére. Roberta Metsola megválasztása gyakorlatilag egy 2019-es alku eredménye. Vezetésével az EP várhatóan ugyanolyan kritikus lesz az Orbán-kormánnyal szemben, mint eddig volt. Győri Enikő fideszes EP-képviselő ugyanakkor békülékeny hangnemet ütött meg az új elnökkel szemben.
Makro / Külgazdaság Nem reális, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát a török elnök szerint 
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 14:47
A térség már nem tud elfogadni háborút - mondta Recep Tayyip Erdogan. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihály kiakadt az Európai Bizottságra 
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 14:16
A pénzügyminiszter szerint Brüsszel politikai okok miatt késlelteti a helyreállítási forrásokat. 
Makro / Külgazdaság Megérkezett az újabb hullám: elszabadult a járvány Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 13:01
Egyre gyorsabban terjed az omikron, az országban egy hét alatt csaknem megduplázódott a fertőzésszám.
Makro / Külgazdaság Néppárti politikus lett az Európai Parlament új elnöke
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 11:29
A plenáris ülésen Roberta Metsolát választották meg a képviselők új elnöknek ma délelőtt.  
Makro / Külgazdaság A nap képe: ilyen az, amikor összefutunk Orbán Viktorral
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 11:13
A miniszterelnök a napokban Szolnokon járt, ahol éppen szembe jött vele a helyi polgármester.
Makro / Külgazdaság Kiugróan magas az új fertőzöttek aránya itthon, elhunyt 94 beteg
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 09:30
Magasan stagnál a napi halottak száma Magyarországon.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló