Kína haditengerészeti támaszpontot állít fel az Atlanti-óceánon

Pontosan egy évvel ezelőtt komoly figyelmet keltett a Wall Street Journal írása, amely az amerikai hírszerzésre hivatkozva közölte, hogy Kína Nyugat-Afrikában, a kis területű Egyenlítői Guinea partjainál akar létrehozni egy állandó hadikikötőt. Ez lenne a kínai haditengerészet első atlanti-óceáni bázisa. Peking számára nem utolsó szempont, hogy a kis ország a Transparency International listáján a világ negyedik legkorruptabb országának bizonyult.

A leendő haditengerészeti támaszpont növelné Peking jövőbeli tengeri erővel kapcsolatos ambícióit és megfelelő képességeit. Az egész tervezett projektnek egyelőre inkább szimbolikus jelentősége van, hiszen katonai oldalról az Egyesült Államok lefedi az egész kontinens a maga legalább 29 katonai bázisával.

Kína biztonsági hálózata

Mindennek ellenére Peking eddig kerülte csapatainak nyílt erődemonstrációját a kontinensen, ellentétben mondjuk az Egyesült Államokkal és Franciaországgal.  Bár a geopolitikailag kiváló helyen fekvő Dzsibuti Köztársaságban – amely a Vörös-tenger partján elterülve ránéz mind Afrikára, mind a Közel-Keletre – 7 éve létrehozott egy katonai bázist, de az mindeddig nem avatkozott be a régió egyre forróbb fejleményeibe.

Peking sokkal inkább a két évtizede alapított Kína-Afrika Együttműködési Fórum (FOCAC) kereteibe építette be a katonai és biztonsági szerepét. Mindezen túl a modern világunk trendjét követve a szürke biztonságpolitikai zónában mozgó „magán biztonsági vállalatokkal” hálózta be a kontinenst.

A pozíció Kelet-Afrikában

Lényeges, hogy Kína első tengerentúli haditengerészeti bázisa Afrika szarván, Dzsibutiban található. Elsősorban Kína küldetéseit szolgálja az Indiai-óceán nagyobb régiójában. Úgy tűnik, hogy a dzsibuti támaszpont működőképessé tétele növelte a második potenciális haditengerészeti bázis kilátásait.

Az USA Képviselőháza Fegyveres Szolgálatainak Bizottsága márciusban hallgatta meg az Afrikai Parancsnokság (AFRICOM) volt parancsnokát, Stephen J. Townsend tábornokot. Ő bevallotta, hogy az USA intézkedéseket tervez a kínai haditengerészeti támaszpont megalakításának megakadályozására Egyenlítői-Guineában.

„Olyan helyet keresnek, ahol újra felfegyverezhetik és megjavíthatják a hadihajókat. Ez katonailag hasznossá válik a konfliktusok során” – mondta Townsend.

Hozzátette, hogy egy kínai haditengerészeti támaszpont az Atlanti-óceánon sértené az USA katonai érdekeit, tekintettel arra, hogy Afrika nyugati partja és az USA keleti partja között viszonylag kicsi a távolság. Az Afrika északi Atlanti-partján található kínai bázis lehetne így a legközelebb az USA nemzeti vizeihez.

Dr. Freedom Onuoha, a Nigériai–Nsukka Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezető oktatója a nigériai médiának elmondta, hogy „egy kínai bázis az Atlanti-óceánon döntő szerepet játszhat abban, hogy az Egyesült Államok ne férhessen hozzá számos afrikai stratégiai erőforráshoz. Ha a jövőben heves ellenségeskedés vagy nagyhatalmi konfrontáció alakul ki, ez nagyban megkönnyíti a kínai haditengerészeti erők dolgát, hogy fel-alá sétáljanak Afrika atlanti partvidékén.”

A kínai hadsereg célba veheti az Egyesült Államok keleti partját

Peking a tervek szerint Bata nevű tengerparti kikötő haditengerészeti bázisát használná fel a haditengerészeti harci egységek üzemanyaggal, lőszerrel és kapcsolódó fogyóeszközökkel való feltöltésére. Hosszú távon ez a bázis olyan létesítmény lenne ahol a kínai haditengerészet megjavíthatja és újraélesítheti hadihajóit.

Kína és Egyenlítői-Guinea kapcsolata 50 éves múltra tekint vissza. Előbbi jelentős beruházásokat hajtott végre az utóbbi infrastruktúrájában, beleértve az utakat és a vízerőműveket. Batának már van egy kínaiak által épített mélytengeri kereskedelmi kikötője a Guineai-öbölben, valamint autópályák, amelyek összekötik a várost Gabonnal és Közép-Afrika belsejével.

Ez csak a kezdet

2006-ban a Kínai Export-Import Bank kezdeti finanszírozást nyújtott Bata kikötőjének építéséhez. A kikötőt az állami tulajdonú China Communications Construction Company leányvállalata építette 2014-ben. Egy másik állami vállalat, a China Road and Bridge Corporation további fejlesztéseket hajtott végre a kikötőben.

Konkrétan, a kínai mérnökök létfontosságú fejlesztéseket hajtottak végre Bata kikötőjében, amely jelenleg többletkapacitással és az egyenlítő-guineai haditengerészet számára külön medencével rendelkezik. Bata geostratégiai elhelyezkedése nagyon előnyös, mivel a Guineai-öböl partvonalának központi pontján található. Valószínűleg előremutató bázisként szolgálhat a jövőben.

A tekintélyelvű kormányok hasonlóan gondolkodnak?

Kína kikötőt keres a nyugat-afrikai partvidéken, az Atlanti-óceán mentén és a megcélzott területek közé tartozik Mauritánia és Namíbia is. Úgy tűnik azonban, hogy Peking közel áll ahhoz, hogy megállapodást kössön Egyenlítői-Guineával. 

Idén szeptemberben Kína és Egyenlítői-Guinea külügyminiszterei, Wang Yi és Simeon Oyono Esono Angue találkoztak New Yorkban. Az ENSZ-közgyűlés ülésszakát felhasználva tárgyalva egymással Wang Kína támogatásáról biztosította az afrikai országot. Kína "határozottan támogatja Egyenlítői-Guineát szuverenitásának, biztonságának és fejlesztési érdekeinek megőrzésében" - mondta Wang.

Oyono hasonlóképpen válaszolt: "Kína Egyenlítői-Guinea megbízható barátja és erős partnere" - mondta dicsérően. 

A szubszaharai Afrika legnagyobb olajtermelője

A jelenlegi geogazdasági háttérrel szemben, amikor a Nyugat és szövetségesei, köztük Japán is átirányítja  energiaszükségletét Oroszországtól, Nyugat-Afrika part menti államai stratégiailag még fontosabbá váltak. Míg a nyugat-afrikai nemzetek eltérő mértékű olaj- és gáztartalékkal rendelkeznek, Egyenlítői-Guinea a szubszaharai Afrika egyik legnagyobb olajtermelője.

Egy állandó kínai haditengerészeti támaszpont a Guineai-öbölben nemcsak regionálisan mozdítaná elő Peking gazdasági érdekeit. Segítene nagyobb stratégiai érdekeltségei és kereskedelmi útvonalai előmozdításában, és ami a legfontosabb: életre hívná az Atlanti-óceánon Kína haditengerészetét.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)