Eddigi csökkentések
Kétségtelen, hogy az elmúlt években többféle adócsökkentés történt (igaz, közben új adónemek is megjelentek, melyek közül talán a legvitatottabb a pénzügyi tranzakciós illeték). Először az szja lett egységesen 16 százalékos, ez később 15-re csökkent, a munkát terhelő adók közül a szocho mérséklődött, annak is a munkaadók által fizetendő része: ez 27-ről 19,5 százalékra csökkent.
Nagymértékben mérséklődött a vállalati nyereségadó: egyenesen a legnagyobb egyszámjegyű egész szám lett az értéke, 9 százalék. Ez talán túlzottan is alacsonynak tűnik, de kétségtelen, hogy egyrészt nem ebből jött be hatalmas összeg a költségvetésbe (idén összesen 400 milliárd forint várható), másrészt a cél minél több új vállalat bevonzása volt, akik ráadásul az Európában legalacsonyabb adószint miatt itt akarják kimutatni profitjukat (megfelelő árazási technikákkal), így viszont a beszedett adó mértéke is nagyobb.
Bűvös szám
Nos, úgy tűnik, hogy a legnagyobb egyjegyű számnak bűvös lélektani jelentősége van döntéshozó körökben, mert az szja esetében is többször megcélozták már a mostani 15 százalékhoz képest meglepően alacsony számot. Ráadásul a 15 sem sok, különösen nemzetközi összehasonlításban. Ami sok, az a munkabért terhelő többi adó (régebben járulék). A munkaadók még 20,5 százalékát fizetik a bruttó bérnek, a munkavállalók az szja-n kívül még 18,5 százalékot (összesen 33,5-öt).
Logikusnak is tűnt, hogy a szocho-t kezdik csökkenteni, annál is inkább, mivel a munkaadóknak lélektani teher, hogy a bruttó béren felül kell külön fizetni: ez abba az irányba tereli őket, hogy a fizetések egy részét zsebbe adják, adózatlanul (szürkegazdaság). Nem is véletlen, hogy Romániában egyszerűsítették a rendszert: a teljes bérköltség lett a bruttó bér, ebből jön le minden adó. A munkaadó így csak egy összeggel találkozik, és ugyan a nettó bér/teljes bérköltség hányados ettől még ugyanakkora, a munkaadó mégis kevésbé érez késztetést a zsebbe fizetésre.
Szocho helyett szja
A versenyképességi programban egy érdekes megközelítésre lettünk figyelmesek: az szja csökkentése a munkaerő kínálatát növeli, míg a munkaadói szocho csökkentése a munka iránti keresletet csökkenti. Nos, ez csak egy technikai kérdés: ha szocho román módra bekerülne a bruttó bérbe, máris nem lenne ilyen eltérés, így ez nem igazán tekinthető olyan oknak, ami miatt a szocho helyett az szja csökkentése kerülne előtérbe.
Van egy egészen másik ok, amit meg is említ a versenyképességi jelentés. A kamatok szintje ugyan rendkívül alacsony, így az azokat terhelő szja-nak általánosságban nincs is jelentősége, ám az állam a piacihoz képest igen magas (és növekvő) kamatot fizet a lakosságnak azért, hogy az minél több állampapírt vásároljon, és így megvalósulhasson az önfinanszírozás, vagyis az államadósság belföldiek általi finanszírozása.
A kamatra kivetett szja azonban ebben az esetben az állam egyik zsebéből a másikba vándorol: amit beszed, azt magasabb kamat formájában kell kifizetnie, hisz a befektető a tényleges, vagyis szja-val csökkentett hozamát nézi. Ebből adódóan, ha kisebb az adó, kisebb a költség is, így az szja csökkentésből ezen a vonalon nem éri veszteség az államot, az állampapír iránti lakossági kereslet viszont növekedhet, ami most első számú prioritás.
Lehetséges forgatókönyv
A versenyképességi program nem írja le pontosan, hogyan kellene módosítani az eddigi terveken, de az egyszámjegyű szja kulcs szerepel benne. Ha a 6 éves adócsökkentési programban szereplő még összesen 8 százalékpontos szocho csökkentés és a 6 százalékpontos szja csökkentés egyszerre valósulna meg, az olyan bevételkiesést okozna a költségvetésnek, ami sehogy nem lenne pótolható, és a kiadások sem csökkenthetők ilyen mértékben.
Így vélhetően választani kell a kettő között. A szocho 2 százalékkal csökken júliustól, ebből már nem lenne szép kihátrálni, viszont a következő 3 évre kitűzött, és megfelelő reálbér-emelkedéshez kötött maradék 6 százalékpont elmaradhatna, és helyére beléphetne az szja 6 százalékpontos csökkentése. A végeredmény kicsit nagyobb bevételkiesés lenne (az szja kicsit szélesebb kört érint, mint a szocho), de nem akkora, ami felborítaná az egyensúlyt.
Nagy bevételkiesés
A költségvetés idei várható bevétele a személyi jövedelemadóból 2300-2400 milliárd forint. Ez 9 százalékos adókulcs esetén 1400 milliárd forint körüli összegre csökkenne, vagyis ezermilliárdos kiesés érné az államot. Ezt kompenzálhatja az, ha az szja bevételek növekedési üteme az eddigiekhez hasonlóan nagyobb marad, mint a költségvetés kiadásainak növekedése, de emellett valószínűleg komoly kiadáscsökkentésre is szükség lenne.
A Versenyképességi program további részeiről itt írtunk:
- Elárulták Matolcsyék, hogyan tennék rendbe az egészségügyet>>>>
- Matolcsyék nagyon akarják, hogy több diplomás legyen Magyarországon>>
- Itt van, hogyan csábítanák haza a magyarokat Matolcsyék>>>
- Matolcsyék több nyugdíjat adnának a gyerekeseknek >>>>
- Negatív adóval segítené a gyerekvállalást az MNB>>
- Itt van Matolcsyék eszköztára, hogy munkára fogják az országot>>>>
3,5-3,75 százalék között maradt az amerikai alapkamat. 
