Talán nem túlzást azt állítani, hogy új világra ébredt Európa idén február 24-én, amikor az orosz hadsereg átfogó támadást indított Ukrajna ellen. Ilyen jellegű és mértékű katonai agresszióra egy másik, szuverén állam ellen a II. világháború óta nem volt példa Európában.
Vér és szenvedés
A Moszkva által várt gyors győzelem azonban elmaradt.
Az ukrán hadsereg – jelentős részben a NATO-tagállamok folyamatos fegyverszállítmányainak köszönhetően – ellen tudott állni az orosz támadásoknak, az elmúlt hónapokban pedig jelentős területeket foglalt vissza Kelet-Ukrajnában.
Erre válaszként Oroszország az ukrán energetikai rendszert próbálja megbénítani, ami miatt milliók maradnak rendszeresen áram, víz és fűtés nélkül Ukrajna-szerte.
A háború óriási áldozatokkal és szenvedéssel jár: a harctéren becslések szerint minimum több tízezren estek el (hivatalos adatok nincsenek). A civil áldozatok száma az ENSZ adatai szerint minimum 7 ezer, a valós szám azonban ennél jóval nagyobb lehet.
A helyzetet súlyosbítja, hogy helyszíni beszámolók és vizsgálatok szerint az orosz hadsereg számos alkalommal brutális eszközökkel lép fel a lakosság ellen, egy szeptember végi ENSZ-vizsgálat már megállapította háborús bűncselekmények elkövetését. Egy másik ENSZ-jelentés szerint mindkét fél kínzott hadifoglyokat.
A háború Európát is teljesen új biztonsági kihívások elé állítja – számos ország jelentős fegyverkezésbe kezdett, a NATO pedig érdemben megerősíti jelenlétét a térségünkben –, fokozza az energiaválságot és az inflációt, és így komoly gazdasági károkat okoz.
Mi vár ránk 2023-ban?
De mit hoz a jövő év? Véget érhetnek a harcok, vagy elhúzódó háborúra kell felkészülnünk? Mire lenne szükség az egyik és a másik oldalon a békekötéshez? Hogyan segíthet ebben az EU és az Egyesült Államok? Mit akar Moszkva, mit akar Kijev, és mi ebből a reális? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?
És mi lesz Magyarországgal? Veszélyben vagyunk-e? Helyes politikát követ-e ilyen szempontból a magyar kormány? Mi lehet ebben a helyzetben az ország számára előnyös politika és miért? És lehet-e minderről józanul, tabumentesen, politikai érzelmektől függetlenül beszélni?
Erről is kérdezzük lapcsoportunk következő rendezvényén Káncz Csabát.
A nemzetközi politikai szakértő a budapesti Brit Nagykövetség kancelláriáján és az Európai Bizottságnál is dolgozott. A Privátbankár.hu-n nyolc éve jelennek meg rendszeresen geopolitikai jegyzetei.
A Klasszis Klub időpontja december 15., 15:30. A mintegy egyórásra tervezett, online rendezvényen vagy az előtt olvasóink is feltehetik kérdéseiket írásban.
A részvétel ingyenes, ugyanakkor regisztráció szükséges.
Regisztráljon a találkozóra itt >>
A korábbi Klasszis Klub események itt érhetők el:
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
