„Évtizedekig” fog tartani, mire a német feldolgozóipari vállalatok csökkentei tudják függőségüket Kínától – idézte a Financial Times Ralf Thomast, a Siemens technológiai vállalat pénzügyi igazgatóját. A menedzser szavai világosan mutatják, milyen dilemmával kerültek szembe Európa legnagyobb gazdaságának vállalatai annak kapcsán, hogy romlaknak az ázsiai ország és a nyugati államok politikai és gazdasági kapcsolatai.
Fotó: Pixabay
„A világszintű beszállítói láncok 50 év alatt épültek ki. Nem lehetünk olyan naivak, hogy azt hisszük, hogy hat vagy tizenkét hónap alatt meg lehet ezeket változtatni” – mondta Thomas a brit üzleti lapnak adott interjújában. Ezzel arra utalt, hogy a politikusok sürgetik a cégeket, hogy szüntessék meg függésüket kínai partnereiktől. Megjegyzése összhangban van a kölni Institut der deutschen Wirtschaft gazdaságkutató intézet megállapításával, miszerint a német vállalatok minimális eredményeket értek el kínai kapcsolataik „kockázatának csökkentésében”. Ezt a megfogalmazást az Európai Bizottság használja, hogy megkülönböztesse az EU politikáját az USA-étól, ahol a kínai kapcsolatok leépítéséről beszélnek.
Németország legnagyobb külkereskedelmi partnere Kína. Az árucserere értéke 2023-ban 254 milliárd euró volt – derül ki a hivatalos a berlini statisztikai adatokból. Az elmúlt évtizedekben kiépült kínai vállalati kapcsolati hálózat a német gazdaság sikerének egy kulcstényezője volt (az olcsó orosz energiaforrások és a magasan képzett feldolgozóipari munkaerő mellett).
Kétfelé kommunikál a német kormány
A Bundesbank ugyanakkor úgy látja, hogy a kínai függés immáron veszélyt jelent a német vállalatokra. Annalena Baerbock, a Zöldek pártjához tartozó külügyminiszter felszólította a cégeket, hogy mérsékeljék ezt a kapcsolatot.
A Siemensre azonban nem nagyon hatnak ezek a megjegyzések. A vállalt bővíteni akarja kínai tevékenységét és növelni akarja részesedését a kínai feldolgozóipari piacon. Sőt egy a brit üzleti lapnak nyilatkozó állami tisztviselő is azt mondta – szembe menve a külügyminiszter szavaival –, hogy a jelenlegi berlini kormány növelni akarja a két ország közti kereskedelmet. Gyengéden fogalmazva „kiegyensúlyozott kapcsolatokat” akarnak.
Thomas szerint a Siemens nem engedheti meg magának, hogy ne legyen jelen Kínában. Az helyi versenytársak agresszív terjeszkedését „kihívásnak” tartja, ám nem ijed meg tőle. „Aki nem képes állni a hőséget a kínai konyhában, az nem lesz sikeres más helyeken sem” – foglalta össze cége filozófiáját. Az állami tulajdonú kínai Global Times, amely a pekingi vezetés véleményét visszhangozza, úgy kommentálta Olaf Scholz német kancellár látogatását Kínába – nagy üzleti delegáció élén –, hogy a kínai kormány kész a kapcsolatok folytatására. Vannak vitás kérdések a piacok nyitottságával, a versennyel kapcsolatban, de sebaj. Ezeknek nem kell lerombolniuk a gyümölcsöző kapcsolatokat.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
