|
| Donald Trump amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai kormányfő a G7 csúcstalálkozón, Charlevoix-ban, Kanadában. Fotó: EPA/Neil Hall |
Based on Justin’s false statements at his news conference, and the fact that Canada is charging massive Tariffs to our U.S. farmers, workers and companies, I have instructed our U.S. Reps not to endorse the Communique as we look at Tariffs on automobiles flooding the U.S. Market!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) June 9, 2018
A világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport kanadai csúcstalálkozójának zárásaként a résztvevők elfogadtak egy közös zárónyilatkozatot. Donald Trump amerikai elnök azonban később visszavonta a támogatását, egész pontosan arra utasította az Egyesült Államok képviselőit, hogy ne támogassák a zárónyilatkozatot. Ezt természetesen twitteres bejelentéséből tudjuk.
Az ok meglehetősen mondvacsináltnak tűnik. Miközben Kanada már korábban is egyértelműen jelezte, hogy az Egyesült Államok által bevezetett, a kanadai termékeket is sújtó importvámok miatt válaszlépésekre készülnek (egyebek közt egy közvetlenül Trump és Trudeau kanadai kormányfő között zajlott telefonbeszélgetésben is szóba került az opció), most mégis ezen sértődött meg az amerikai elnök.
Még ennél is furább, hogy nem a válaszlépések tényére hivatkozik Trump, hanem arra, hogy szerinte mást mondott a zárt ajtók mögött Trudeau, mint a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.
| Az Egyesült Államok és szövetségesei között az elmúlt napokban felerősödött a feszültség az amerikai kormány által az Európai Unióra, Kanadára és Mexikóra kivetett védővámok miatt. Washington az import acélárura 25 százalékos, az import alumínium-termékekre 10 százalékos védővámot vetett ki.Az Egyesült Államok és szövetségesei között az elmúlt napokban felerősödött a feszültség az amerikai kormány által az Európai Unióra, Kanadára és Mexikóra kivetett védővámok miatt. Washington az import acélárura 25 százalékos, az import alumínium-termékekre 10 százalékos védővámot vetett ki. |
Nem az a baj, amit mondott, hanem az, ahogy mondta?
A kanadai kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy sértőnek találja az amerikai vámtarifákat, melyeket Washington mások mellett Kanadára vetett ki. Megígérte, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben. "A kanadaiak udvarias és méltányos emberek, de nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni" - fogalmazott Trudeau.
Trump azonban nehezményezte, hogy míg a csúcson Trudeau „nyájas és szelíd”, a sajtótájékoztatóján „nagyon tisztességtelen és gyenge” volt. A kanadai nyilatkozat miatt támadásba lendült a Trump-adminisztráció gépezete, és elképesztően kemény kifejezéseket vágtak a kanadai kormányfő fejéhez.
A Fehér Ház a pokolba küldi a kanadai miniszterelnököt
Peter Navarro, a Fehér Ház kereskedelmi főtanácsadója azt mondta, hogy az olyanoknak, mint Trudeau, "külön helye van a pokolban". Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági bizottságának igazgatója szerint Trudeau "valójában hátba döfött bennünket". Szerinte Trump és Trudeau kétoldalú megbeszélésein a két politikus "nagyon jól megértette" egymást. "Nagyon közel álltunk ahhoz, hogy megállapodást kössünk az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodásról, de aztán távoztunk és ekkor Trudeau előhúzta ezt a belföldi használatra szánt sekélyes politikai attrakciót."
Kérdés, hogy egy, már a találkozó előtt is jól ismert tény (miszerint a kanadaiak válaszlépésekre készülnek az amerikai importvámok miatt) miért okozott akkora törést Trumpban, hogy az egész zárónyilatkozattól visszatáncolt. A nemzetközi partrnerek élesen el is ítélték a lépést.
Egy hiszti miatt nem lehet felrúgni az asztalt
A francia elnökség az MTI szemléje szerint azt közölte: "Két napot szántunk arra, hogy közös szöveget és elköteleződéseket alkossunk. Ragaszkodunk hozzájuk, és ha valaki hátat fordítva elvetné azokat, az az ő összefüggéstelenségének és következetlenségének a bizonyítéka". "A nemzetközi együttműködés nem múlhat kirohanásokon és apró megjegyzéseken" - írták.
Angela Merkel is szokatlanul élesen reagált: szerinte "kijózanító és kissé deprimáló", hogy Donald Trump amerikai elnök egy Twitter-üzenettel visszavonta a nagy erőfeszítéssel kimunkált zárónyilatkozat támogatását. Az egész ügy "nem szép" - tette hozzá, megjegyezve, hogy ezek a jelzők az ő stílusához képest erősnek számítanak.
A csúcstalálkozón történtek is azt mutatják, hogy Európának az eddiginél is jobban a saját kezébe kell vennie sorsa irányítását, és nem támaszkodhat már teljes mértékben az Egyesült Államokra. Ezért az Európai Uniót meg kell erősíteni, a külpolitikában, a védelempolitikában és a menekültpolitikában is tovább kell lépni, hogy komoly világpolitikai tényező legyen az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mellett - mondta a kancellár az MTI beszámolója szerint.
Összetartásra van szükség a kereskedelempolitikában is - húzta alá Angela Merkel, megerősítve, hogy az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő intézkedésekkel válaszol az acélra és az alumíniumra kivetett amerikai vámokra. Azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump erre újabb védővámokkal reagálhat, elmondta, hogy egyelőre az autóipart fenyegető lépések elhárításán dolgoznak, és ha ez nem sikerül, "az EU remélhetőleg ugyanolyan egységesen lép fel, mint most".
| Mi van a zárónyilatkozatban?Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország alkotta informális csoport vezetőinek tanácskozásán kidolgozott nyilatkozatban a többi között az áll, hogy a hetek elkötelezik magukat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) fenntartása és a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer mellett, a vámok és a kereskedelmet korlátozó más tényezők felszámolása mellett. Egyetértettek abban is, hogy csak akkor szabad visszavonni az Oroszország ellen hozott gazdasági büntetőintézkedéseket, ha Moszkva teljesíti az ukrajnai konfliktus politikai megoldásának elősegítését célzó minszki megállapodásba foglalt kötelezettségeit, és fel kell lépni a hét ország demokratikus társadalmait, intézményeit, választási folyamatát, szuverenitását és biztonságát aláásni próbáló külföldi entitások ellen. |
Visszaengedik az oroszokat?
A G7-tel korábban szorosan együttműködött Oroszország is, de az ukrajnai Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt 2014-ben kizárták. Trump a mostani találkozón felvetette, hogy a legfejlettebb ipari országok csúcstalálkozóján igenis helye lenne az oroszoknak - és ebben talán egyetértenek a többiek is. Az, hogy az új, oroszbarát olasz kormány üdvözölte az ötletet, egyáltalán nem meglepő, de még a németek sem zárkóznak el az ötlettől. Angela Merkel azt mondta: elképzelhető, hogy Donald Trump felvetését megszívlelve visszafogadják Oroszországot, amelynek részvétele egy sor nemzetközi ügy rendezésében elengedhetetlen. Ehhez azonban előre kell lépni a kelet-ukrajnai válság kezelésében, a konfliktus politikai megoldásáról szóló minszki megállapodás végrehajtásával - mondta a német kancellár.
Trump egyébként is jó úton halad afelé, hogy egymás karjaiba terelje európai szövetségeseit és Vlagyimir Putyint. A folyamat az iráni atomalku felrúgásával és a szankciók bevezetésével csúcsosodott ki: az EU-s vezetők számára világossá vált, hogy az iráni szankciókkal Trump Washingtona vált az európai gazdaság legfőbb ellenfelévé. Merkel és Putyin személyesen egyeztetett Szocsiban, később Emmanuel Macron francia elnök Szentpéterváron találkozott az orosz elnökkel.
| A jelenleg Szingapúrban tartózkodó, Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral találkozni készülő Trump magyar idő szerint hétfő hajnalban a Twitteren tovább ekézte a nemzetközi kereskedelmi partnereket: azt írta, hogy miközben az USA a NATO-n keresztül megvédi Európát komoly pénzügyi veszteségek árán, az európai oszágok átverik az USA-t a kereskedelemben - az európaiak a költségeknek csak töredékét viselik, aztán csak nevetnek az egészen. "Sajnálom, többé nem engedhetjük meg a barátainknak vagy az ellenségeiknek, hogy kihasználjanak minket a kereskedelemben. Az első az amerikai munkás!" - írta Trump. |
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
