A történet még 2001-ben kezdődött, amikor Görögország csatlakozott az euróövezethez, majd 2002-től a közös valuta fokozatosan kiszorította és átvette a korábbi hivatalos fizetőeszköz, a drachma szerepét. 2008. szeptember 15-én bedőlt az Egyesült Államok negyedik legnagyobb befektetési bankja, a Lehman Brothers, aminek csődje a tengerentúlról végigsöpört a világon, globális gazdasági és hitelválságot előidézve. Az Európai Unió országai is alaposan érintettek voltak, Magyarországon az árfolyamok elszállása és a korábban csúcsra járatott devizahitelezés jelentették a legnagyobb problémát. Az eurózóna tagállamai sem úszták meg. Közülük is Görögország került a legnagyobb bajba, amelyre évekig elhúzódó megszorítások és a trojka szigorú pénzügyi felügyelete várt.

Minden összedőlt, ami összedőlhetett

A görög gazdaság nagyon súlyos helyzetben találta magát 2009-ben: az államadósság a GDP 180 százalékára rúgott, a munkanélküliség közelítette a 30 százalékot, ezen belül pedig a fiatal állástalanok aránya 60 százalék fölé emelkedett. Az is kiderült, hogy az eurózónához való csatlakozás előtt a görög kormány meghamisította a költségvetési adatokat, hogy megfeleljen a maastrichti, 3 százalékos kritériumnak. A valós deficit 13-15 százalék körül volt, ami aláásta a pénzpiaci bizalmat, a befektetők sorra fordultak el Görögországtól.

A hitelminősítők is bóvliba tették a görögöket, akik a közös pénznem, az euró miatt nem tudták leértékelni a devizájukat, ami pedig az egyébként rendkívül exportorientált gazdaságon sokat segíthetett volna ebben a helyzetben. Jobb híján a kormány bér- és nyugdíjcsökkentéseket, illetve adóemeléseket jelentett be. Ezek a lépések viszont a kereslet bezuhanását, elhúzódó recessziót és adósságspirált vontak maguk után. A trojka, vagyis az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap hármasa 2009 végén dobott mentőövet Görögországnak: cserébe viszont nagyon szigorú fiskális politikát, pénzügyi reformokat vártak el a görög politikai vezetéstől. A hosszú és fájdalmas, megszorításokkal terhelt időszak egészen 2018-ig tartott.

Ez lett a trojka eredménye

A trojka távozásának évében a görög GDP 2 százalékkal nőtt, az államadósságot 151 százalékra, a munkanélküliséget pedig 20 százalék alá sikerült leszorítani. A koronavírus-járvány ismét nagy megtorpanást okozott, főleg a görög gazdasági növekedés egyötödéért felelős turizmus leállása miatt, de utána a felpattanás is hasonlóan látványos volt.

„A COVID-válság utáni helyreállásban Görögország stabil, EU-átlag feletti növekedést produkált, 2022-ben 5,9 százalékkal. Az egy főre jutó GDP 2015-ben az uniós átlag 67 százalékán állt, 2023-ra már 75–77 százalék körül volt. Emellett óriási fordulat, hogy a munkanélküliség 10 százalékra csökkent” – érzékeltette a javulás makrogazdasági bizonyítékait Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Magyarországgal összevetve, vásárlóerő-paritáson, az egy főre jutó GDP-ben közel azonos szinten állunk a görögökkel, a munkanélküliségi mutatónk egyértelműen kedvezőbb (4,4 százalék). A minimálbéreket tekintve viszont a görögök előttünk járnak: a legkisebb kereset náluk átszámítva bruttó 354 900 forintnak felel meg, míg idehaza bruttó 290 800 forintról beszélhetünk. De ha a garantált bérminimummal (348 800 forint) vetjük össze a görög minimálbért, akkor is a hellének vannak előnyben.

Fiskális fronton is folyamatosan javultak Görögország mutatói, 2024-re az államadósság szintjét 55 százalékkal sikerült mérsékelni. A jelenlegi tendenciák alapján 2027-re GDP arányosan 135 százalékra esik vissza a ráta. Azért a teljes konszolidáció még messze van: a magyar államadósság például kifejezetten magasnak számít a közép-keleti európai régióban, de a 73 százalék azért így sem említhető egy lapon a görögökével. Az elsődleges egyenleget tekintve viszont már van ok az irigységre: a görög költségvetés tavaly többletet mutatott, szemben a közel 5 százalékos magyar, és 6 százalékos francia hiánnyal.

Görögország gazdasága tavaly a Világbank adatai szerint 2,3 százalékkal bővült, miközben például a német 0,2 százalékkal zsugorodott. A fiskális kiigazítás legnehezebb évei már elmúltak. „A görög állam ismét képes költeni és gazdaságot stimulálni. A mozgástér nem végtelen, de összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a 2010–2018 közötti megszorításos években” – tette hozzá Pásztor Szabolcs. A szakértő szerint a görög recept most a növekedés támogatása és az adócsalás elleni határozott fellépés.

Ezért kellenek az európai uniós források

Egyértelműen a turizmus számít Görögország első számú húzóágazatának, az éves GDP nagyjából 20 százalékát adja közvetlenül, a kapcsolódó szektorokkal (szállodaipar, vendéglátás, közlekedés, szolgáltatások) együtt. A turisták száma már meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet, tavaly 40 millió vendég érkezett az országba. Emellett talán kevesebben tudják, de Görögország rendelkezik a világ legnagyobb kereskedelmi hajóflottájával, ami a globális kapacitás több mint 20 százalékát adja. „A hajózásból származó bevételek 2022–2024 között meredeken emelkedtek, és a szektor jelentős devizabevételeket eredményez. A hajózási vállalatok erős nyereségessége közvetlenül támogatja a bankrendszert és a tőkepiacot is” – fogalmazott Pásztor Szabolcs.

A GDP-adatok látványos javulásához persze nem lenne elegendő a görög állam egyre nagyobb mértékű szerepvállalása. Óriási jelentősége van az európai uniós forrásoknak, amiknek a lehívásában szinte az egész közösség, Magyarország különösen a görögök hátát nézi.

„Görögország az egyik legnagyobb nyertese a NextGenerationEU alapnak: eddig nagyjából 30,5 milliárd eurót kapott, ami a GDP 17 százalékának felel meg. Ez arányosan jóval magasabb Németország vagy Franciaország részesedésénél” – magyarázta Pásztor Szabolcs.

A 2020-ban létrehozott uniós helyreállítási alap legismertebb része az RRF, vagyis a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz. Magyarország ennek a keretnek még mindig csak az előlegeihez fér hozzá, Görögország viszont nagyon hatékonyan tudja felhasználni az ebben szereplő forrásokat.

„Az RRF-pénzeket főleg zöld és digitális beruházásokra, infrastruktúrára, valamint a közigazgatás modernizálására fordítják” – fogalmazott Pásztor Szabolcs. A görög zöld átállás rohamtempóban zajlik, a kormány célja, hogy 2030-ra az energiaellátás több mint hatvan százaléka megújulókból, főleg nap- és szélenergiából származzon. Ezt a törekvést a természetes földrajzi adottságok, a sok napsütés és a széljárta szigetek is támogatják. A megújulók térnyerése miatt nem meglepő, hogy az Európában tapasztalható energiaválság Görögországot kevésbé rázta meg.

S&P, DAX? Felejtős! A görög tőzsde 2025 sztárja

A makrogazdasági folyamatok után nézzük, mi történik a görög pénz- és tőkepiacokon! Már csak azért is, mert néhány évvel ezelőtt még sokan megmosolyogták volna, hogyha valaki azt írja, hogy 2025-ben a görög tőzsde lesz Európa sztárja, és a görög állampapírok közel azonos kockázatúaknak számítanak, mint az amerikai vagy a német államkötvények.

Ahogy korábban említettük, 2008-2009 környékén teljesen megingott a nemzetközi befektetők bizalma Görögországban, akik ezt jó néhány éves távolléttel büntették. A pénzpiaci stablilitás elérésének egyik legfontosabb eleme a görög bankok hitelportfóliójának megtisztítása volt. „A válság utáni években a bankok tele voltak nem teljesítő hitelekkel, de 2020 után ezek állami programok, piaci értékesítések révén nagyrészt kitisztultak. Nem véletlen, hogy a pénzintézetek részvényei a 2025-ös tőzsdei emelkedés fő húzóerejét adják.” Az idei rali egyik fő katalizátora a Moody’s pozitív döntése volt: a nemzetközi hitelminősítő Görögország besorolását „Baa3”-ra, vagyis ismét befektetésre ajánlott kategóriába tette.

A tőkepiaci szárnyalás pedig rögtön elindult. A legnagyobb görög vállalatok teljesítményét mérő, nemzetközi befektetési mutató, az MSCI Greece index idén több mint 70 százalékkal nőtt, ezzel messze felülteljesítve az európai benchmarkokat, és jelentősen túlszárnyalva az S&P 500-at. Az athéni tőzsde pedig (Athens Stock Exchange) közel 35 százalékot ralizott, amivel szintén ott található az európai és amerikai élbolyban.

A kilátások is biztatóak. Pásztor Szabolcs elmondta, hogy a JP Morgan elemzése szerint a görög részvények aktuális ár-érték aránya viszonylag kedvező más európai bankokhoz képest, és a részvényhozamok is attraktívak lehetnek. „Jelentős külföldi tőke áramlik Görögországba: egyes források szerint 2023 óta több mint 11,5 milliárd euró landolt a részvénypiacon és további 6,5 milliárd görög állampapírokban találta meg a helyét” – fogalmazott a szakértő.

A kötvénypiacon eközben azt látjuk, hogy Görögország 10 éves állampapír-hozama ma viszonylag alacsony, idén szeptemberben 3,5 százalék volt. Érdekesség, hogy a 10 éves magyar állampapírok hozama 7-7,2 százalék körül mozog, vagyis a görög adósságot jóval kedvezőbb feltételek mellett lehet finanszírozni. A befektetők számára a görög államkötvények így kisebb nyereséget, de nagyobb biztonságot garantálnak. De nemcsak Magyarországgal szemben érdemes megtenni ezt az összehasonlítást, hanem a legfejlettebb nyugati országokkal kapcsolatban is.

A német 10 évesé enyhén alacsonyabb, 2,74 százalék, de szűkül a különbség. Az amerikaié pedig magasabb hozamot ígér, valamivel 4 százalék felettit. „A piacok már nem kérnek extrém magas kockázati prémiumot Görögországért — vagyis a befektetők elfogadják, hogy az ország stabilitása jobb lehet” – summázta a helyzetet Pásztor Szabolcs.

Délen van most Európa motorja

Az Oeconomus kutatási igazgatója arra is kitért, hogy bár Görögország növekedési sztorija az egyik leglátványosabb Európában, valójában több déli, mediterrán állam is köröket ver az átlagos uniós GDP számokra. A korábban elrettentő példaként felhozott PIGS országok (Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország), vagyis azok az államok, amelyek a kifejezetten magas államadósságuk és költségvetési rátájuk miatt extra kockázatot jelenthetnek az egész eurózóna működésére nézve, kifejezetten sikeres periódusukat élik.

Közülük is kiemelkedik Spanyolország, amely tavaly 3,2 százalékos GDP-növekedést tudott felmutatni. Portugália 1,9 százalékkal bővült, az olasz gazdaság szerényebben, 0,7 százalékkal. A mediterrán térségből Ciprus GDP-növekedése a leginkább figyelemre méltó: a szigetország 3,4 százalékkal erősödött 2024-ben.

Stabilabb bankrendszer és költségvetési folyamatok, turisztikai rekordok, uniós források, zöld átállás és rugalmasabbá váló munkaerőpiac: ez a dél-európai országok receptje. Így lesznek az utolsókból elsők.