Október 7-én a Hamász palesztin fegyveres csoport meglepetésszerű támadást indított Izrael ellen, több ezer rakétát lőtt ki, amelyek gyorsan legyőzték Izrael legkorszerűbb Iron Dome légvédelmi rendszerét, miközben harcosok ezrei szivárogtak be Dél-Izraelbe a levegőben, tengeren és szárazföldön. Ennek jelentősége nem kerülte el a tajvani hadsereg figyelmét, amely Peking politikai vezetőinek fenyegetése alatt él, miszerint az önigazgatású Tajvan egyesítését ígérik Kínával - ha kell, erőszakkal.
Az új munkacsoport
A tajvani nemzetvédelmi minisztérium (MND) ezért a múlt hónapban munkacsoportot nevezett ki az Izrael és a Hamász között október 7-én kirobbant háború kivizsgálására.
A munkacsoportot azzal a felfogással hozták létre, hogy a hírszerzés kulcsfontosságú tényező az esetleges ellenséges támadásokkal szembeni felkészülés folyamatában.
Tajvant a Tajvani-szoros néven ismert 130 kilométeres óceánszakasz választja el Kína keleti partjaitól, amely természetes akadályként és korai figyelmeztető rendszerként működik, ha Peking meglepetésszerű támadással próbálná lerohanni Tajvant.
Tajpej egyre több pénzt fordít a hadseregre. A tajvani állampolgárok kötelező katonai szolgálatát négy hónapról egy évre hosszabbították meg, új rakétarendszerek beszerzését jelentették be, és szeptemberben bemutatták a sziget első hazai gyártású tengeralattjáróját is.
A Tajvant érintő következmények
A Biden-kormányzat is úgy véli, hogy a Hamász elleni gázai háború eszkalációja regionális konfliktushoz vezethet, amely távoli területekre is kiterjedhet, beleértve a Dél-kínai-tengert. A gázai háború valóban az amerikai vezetés és hitelesség fontos próbája.
Amerika szövetségesei a világ minden táján Amerika hozzáállását figyelik, hogy megtudják, hogyan reagálna Washington egy válságra a régiójukban. Tajvan számára bátorítóan hat az a gyors amerikai döntés, amelynek keretében drámaian megnövelte katonai jelenlétét a Közel-Keleten. Ráadásul az USA légiszállítást indított, hogy lőszerrel és más katonai felszereléssel lássa el Izraelt.
Tajvan számára hasonlóképpen megnyugtató Washington magas szintű és erőteljes diplomáciai támogatása az izraeli kormánynak.
Tajpej szempontjából jelentős, hogy Izraelnek nincs hivatalos védelmi szerződése az Egyesült Államokkal, amely megkövetelné az ilyen amerikai beavatkozást a nevében. A formális kötelezettségek hiánya ellenére azonban az USA határozottan közbelépett, hogy segítsen szorongatott szövetségesének.
Irán ideges
Közben az egész világ azt figyeli, hogy mennyire hatékony az amerikai elrettentő erő ebben a legújabb közel-keleti konfliktusban. Az amerikaiaknak eddig csak korlátozott sikere volt abban, hogy elrettentse Iránt egy többfrontos hadjárat kirobbantásától. Márpedig a Hamász az Oroszország és Kína által támogatott Irán eszköze arra, hogy kiszorítsa az Egyesült Államokat a Közel-Keletről.
A Hezbollah, Irán libanoni proxija, alacsony intenzitású műveletet kezdeményezett, amelynek célja az izraeli előrenyomulás visszaszorítása a Gázai övezetben. A jemeni húszik, Irán másik proxija, szintén megnyitott egy újabb frontot azzal, hogy nagy hatótávolságú rakétákat indítottak (kevéssé pontosan) Izrael felé, amelyek nagy részét a Vörös-tengeren lévő amerikai hajók és az izraeli rakétavédelem eddig sikeresen elfogta.
Az Irán által támogatott síita milíciák amerikai támaszpontokat is megtámadtak a térségben. Irán és proxijai aláássák a Biden elnök által kiadott amerikai ultimátumot, és próbára teszik az amerikai elszántságot a katonai válaszadásra.
A konfrontáció kimenetele hatással lesz az Egyesült Államok, mint megbízható szövetséges hírnevére, valamint barátai és ellenségei gondolkodására.
Kína pozíciója
Peking, az USA elsődleges riválisa a nemzetközi színtéren, szorosan figyelemmel követi a gázai háborút. A Hamász elleni háború során Washington által vetített kép elkerülhetetlenül szerepet fog játszani a jövőbeli kínai stratégiai számításokban.
Ráadásul, ahogy a háborúban kikristályosodnak a Nyugatot és ellenfeleit elválasztó vonalak, Kína egyértelműen a Hamász - a Nyugat civilizációs ellensége - mellé állt. Kína szavazása az ENSZ Biztonsági Tanácsában és médiájának tartalma egyértelműen a Hamasz mellett foglalt állást. Újonnan bebizonyította, hogy Iránnal és Oroszországgal határozottan egy táborban van.
Ezen álláspont miatt viszont sok jóindulatot veszít Európában és az Egyesült Államokban.
Mi több, a pragmatikusabb arab államok, amelyek a Hamászt - a Muzulmán Testvériség palesztinai ágát, amely jelentős jelenléttel rendelkezik az arab államokban, például Egyiptomban - veszélynek tekintik a rezsimjükre nézve, nagyon elégedetlenek a kínai álláspont miatt.
Nem hivatalosan valójában szerencsét kívánnak Izraelnek az iszlamista terrorszervezet megsemmisítéséhez. Ezzel párhuzamosan egyre közelebb kerülnek az Egyesült Államokhoz, miközben egyidejűleg egyre gyanakvóbbak a kínai közel-keleti beavatkozási kísérletekkel szemben.
Az izraeli rendezők által készített NAZA című dokumentumfilm október végén látható majd. 
