Melanie Huml bajor európai és nemzetközi ügyekért felelős tárca nélküli miniszter (vagy más néven államminiszter) a közelmúltban tárgyalt Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. Ennek alkalmából hároméves együttműködési programot írt alá Magyarország és Bajorország, amelynek része például az Andrássy Egyetem közös finanszírozása és együttműködés a megújuló energiaforrások terén.
A látogatást követően a bajor miniszterasszonyt az uniós szankciós politikáról, a németországi energiakrízisről és a magyar kormányt illető kritikájáról kérdeztük.
A tárgyalást követő budapesti sajtótájékoztatón említette: fontos, hogy az EU egységet mutat kifelé, és sikerült megegyeznie az Oroszország elleni szankciós csomagokról. Mennyiben tartja sikernek a májusi EU-csúcson elfogadott olajembargót és indokoltnak azt, hogy Magyarország és néhány más ország felmentést kapott az alól? Ön szerint sokáig tarthat ez a kivétel?
Úgy gondolom, hogy nagyon fontos volt a döntés a hatodik szankciós csomagról és az olajembargóról. Európa – azáltal, hogy politikai egyezséget ért el az embargóról – megmutatta, hogy közös hangon szólal meg, és nem hagyja, hogy Putyin, az orosz agresszor megossza. Jó lett volna ezt úgy elérni, hogy eközben a nyilvánosság előtt ideiglenesen se keletkezzen a megosztottság képe.
Ami az Európa-politikát illeti, mind a hosszas vita az olajembargóról, mind a „magyar vétó” érthető a vezetékes orosz olajimporttól való ottani függőség miatt. Az embargós döntés nehéz mérlegelés volt a gazdasági és a biztonságpolitikai érdekek között.
Végül is a cél az, hogy a lehető leggyorsabban megszüntessük a függőséget az orosz olajtól és gáztól, valamint gyorsan és erőteljesen dekarbonizáljuk energia-gazdaságunkat és iparunkat. Ezért sokat kell tennünk, Bajorországban és Magyarországon is.
Az, hogy a vezetéken szállított olaj felmentésben részesül az uniós embargó alól, főleg a magyar kérést veszi figyelembe. Ugyanakkor ez nem lehet indok arra, hogy kisebb erővel kövessük az orosz energiaszállításoktól való függetlenedés célját.
És azt sem szabadna szem elől téveszteni, hogy az orosz Roszatom – egyébként Pakson is – részt vesz erőműprojektek megvalósításában. Itt szintén veszélyes egyoldalú függőségek keletkezhetnek, amiket geopolitikai eszközként lehet használni.
Az energiaárak jelentős növekedése nagy problémát jelent Németországban, különösen a lakosság számára. Hogyan kezeli ezt Németország, illetve Bajorország, és mit tesznek az emberek megsegítésére?
Főleg az energiaárak miatt sürgősen cselekedni kell. A szövetségi kormány időközben már elfogadott két tehercsökkentő csomagot, amelyek része többek között a megújuló energiák támogatását célzó pótdíj eltörlése július elsejétől, a benzint és a dízelt terhelő adók csökkentése három hónapra, valamint egy gazdasági csomagot az energiaintenzív vállalatok támogatására.
A cégek részben drámai helyzete és a háztartások emelkedő költségei miatt ugyanakkor további intézkedések szükségesek.
A bajor kormány azt követeli, hogy csökkentsék az áram- és energiaadókat, a hálózati díjakat, az áram, gáz és a távfűtés áfáját, valamint vezessenek be külön áramárat az iparban. Emellett szükség van a háztartások további célzott tehermentesítésére is.
Ezen a téren Bajorország követeli az ingázók helyzetének javítását, a családok és a nyugdíjasok további célzott segítését, valamint az szja messzemenő hozzáigazítását a váratlanul magas inflációhoz.
A sajtótájékoztatón említette azt is, hogy fontos a nyílt párbeszéd, és Szijjártó Péternek olyan témákat is szóba hozott, amelyekben eltér a véleményük. Konkrétan mire gondolt, milyen területeken kellene változtatnia, fejlődnie a magyar kormánynak? Hisz abban, hogy ezeket a változtatásokat végre is hajtja majd?
Magyarország és Bajorország hosszú évek óta partnerek. 1991 óta működik egy közös kormányzati bizottságunk, amelynek számos sikeres projektje van a gazdaság, a tudomány, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás területén. Értékeljük és gyakoroljuk is a nyílt párbeszédet magyar partnereinkkel, amihez természetesen hozzátartozik, hogy kritikus témákat is szóba hozunk.
Vannak olyan dolgok, amelyeket Bajorországból aggodalommal szemlélünk. A független igazságszolgáltatás, szabad és fair választások, az alap- és emberi jogok érvényesülése, a független és plurális média, amely az ellenzék törekvéseivel is foglalkozik és azokat nyilvánosság elé viszi – ezek olyan elvek, amelyek nem alkuképesek, valamint egyesítenek és globálisan megkülönböztetnek minket más politikai rendszerektől, például Putyin Oroszországától.
Számomra ugyanakkor mindig az a döntő, hogy tartsuk fenn a párbeszédet, és ez magától értetődően egyenrangú legyen. Az EU mottója az „Egység a sokszínűségben”, amit továbbra is meg kellene szívlelnünk Európában. Ebben a keretben továbbra is helyet kell kapniuk a különböző politikai elképzeléseknek, amelyek figyelembe veszik az egyes tagállamok sajátosságait.
A magyar kormány nagyon sok kritikát kap Brüsszelből, a közelmúltban megindult Magyarország ellen a jogállamisági mechanizmus, a Fideszt pedig gyakorlatilag kizárták az Európai Néppártból. Ön szerint mennyiben veszélyeztetik ezek a fejlemények a gazdasági kapcsolatokat Németország és Magyarország, illetve Bajorország és Magyarország között?
Európai szinten rendelkezünk olyan eljárásokkal és kompetens intézményekkel – az uniós szerződések őrzője, az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió Bírósága –, amelyek őrködnek az európai jog és az európai értékek betartása felett. A bajor kormány képviselőjeként nem tudok és nem akarok állást foglalni a folyamatban lévő eljárásokhoz kapcsolódóan.
Fontosnak tartom ugyanakkor hangsúlyozni: az uniós piacot, amely globálisan sikeressé tesz minket, mint Európai Uniót és továbbra is súlyt kölcsönöz nekünk a nagy nemzetgazdaságokkal, például Kínával vagy az Egyesült Államokkal folytatott versenyben, az élteti, hogy az európai jogot a független bíróságok egységesen alkalmazzák és érvényesítik.
És mit gondol, a bajorországi cégek befektetési vagy kereskedelmi szempontból még ma is ugyanolyan vonzónak tartják Magyarországot, mint 10-15 éve?
Magyarország a 10. legnagyobb kereskedelmi partnere Bajorországnak, a kereskedelem volumene tavaly 14,6 milliárd euró volt, ami további, jóval több mint egymilliárd eurós növekedés a 2020-as pandémiás évhez képest. Magyarország fontos termelési helyszín a nagy bajor autógyártók, a BMW és az Audi számára, és mindkét vállalat bővíteni kíván.
Ez azt jelzi, hogy Magyarország továbbra is vonzó telephely, és jó kiindulási alappal rendelkezünk a gazdasági kapcsolatok további fejlesztéséhez.
Eközben azonban nem szabad elfelejtenünk: a nálunk, Európában befektető vállalatok értékelik, ha politikai döntéseink kiszámíthatóak és transzparensek. Tudják, hogy befektetéseiket jogbiztonság illeti meg, vitás esetben pedig a bírák professzionálisan és függetlenül, a jog és a törvények alapján döntenek. Meg vagyok győződve arról, hogy ez hosszútávon gazdaságilag is sikeresebbé tesz minket.
Mindazonáltal mi, európaiak többek vagyunk egy gazdasági érdekközösségnél – jogállamiságra épülő demokráciák közössége vagyunk.
Itt az emberek szabadságban élnek, a kormányok felelősséggel tartoznak a polgárokkal szemben, valamint rendszeres időközönként szabad és fair választásokon mérettetik meg magukat.
A KELER rántotta le. 
