<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Svédország és Finnország NATO-tagsága nagyobb képességekkel ruházza föl a szövetséget a kínai és orosz befolyás kezelésére az Északi-sarkvidéken. Különösen Finnország tagsága tolja a szövetség határát északabbra, közelebb a Kola-félszigeten található, stratégiai fontosságú orosz katonai támaszponthoz. Káncz Csaba jegyzete.

Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a múlt héten Kanadában találkozott a sarkvidéki nemzetek, köztük Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország védelmi főnökeivel. A látogatásra a Nyugat egyre növekvő aggodalma közepette került sor az orosz agresszió miatt Európában. Kanada és az Egyesült Államok közös hadgyakorlatot tartott márciusban a gyorsan leolvadó Északi-sarkvidéken, ahol Moszkva az elmúlt években fokozza katonai jelenlétét.

Az Egyesült Államok hadseregének sarkvidéki stratégiáját 2021. január 19-én tették közzé – „Regaining Dominance in the Arctic” (Az uralom visszaszerzése az Északi-sarkvidéken) címmel. Ennek alapján nemcsak műveletei számát növeli Washington Észak-Európában és az Arktikus térségben, hanem járőrözéseit is.

Stockholm és Helsinki súlya

Svédország és Finnország NATO-tagsága nagyobb képességekkel fogja felruházni a szövetséget a kínai és orosz befolyás kezelésére az Északi-sarkvidéken és az euro-atlanti térségben. A csatlakozás után Oroszország lesz az egyetlen nem NATO-tag az Északi-sarkvidéken, ami növeli a térség katonai és gazdasági sebezhetőségét.

Finnország a világ egyik vezető jégtörő-gyártója, és a svéd haditengerészet is megfelelően felkészült a sarkvidéki éghajlati navigációra. Ezeket a képességeket sarkvidéki szakértelmük bővíti. Mindketten tisztában vannak azzal, hogy a puha politikai kérdések és a határokon átnyúló együttműködés milyen hatással van az Északi-sarkvidékre – akár az „Északi Dimenzióban” való közös részvételük révén, amely a környezet-, egészség-, közlekedés- és kultúrapolitikai együttműködés platformja.

A hatékony készenléti tervezés azért fontos, mert az éghajlatváltozás az Északi-sarkvidéken új földrajzi tereket teremt az országok számára katonai gyakorlatok lefolytatására és a természeti erőforrások kitermelésére. Az Északi-sarkvidék háromszor gyorsabban melegszik fel, mint a világ többi része, ami gyors tengeri jég- és örökfagyolvadást okoz.

A hét másik sarkvidéki államhoz – Finnországhoz, Svédországhoz, Norvégiához, Izlandhoz, Dániához, Kanadához és az Egyesült Államokhoz – képest Oroszország északi határa az Északi-sarkvidék partvonalának több mint felét fedi le. Moszkva és Peking kihasználta az éghajlatváltozást az „Északi-tengeri Útvonal” (NSR) kiépítésével Oroszország északi partvidéke mentén, új kikötőket építettek gazdasági és katonai tevékenységekhez, és cseppfolyósított földgázt (LNG) állítanak elő az orosz sarkvidéken.

Az orosz lépések

Különösen Finnország tagsága tolja a szövetség határát északabbra, közelebb a Kola-félszigeten található murmanszki katonai támaszponthoz, ahol Oroszország tartja északi flottáját, nukleáris tengeralattjáróit és kulcsfontosságú sarkvidéki katonai eszközeit. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja szerint Oroszország aktívan fejleszti katonai képességeit a Kola-félszigeten, amely a nyugati sarkvidéki jelenlétének „központja”.

Ezt szem előtt tartva a NATO bővítése Oroszország megtorlásához vezethet. Vlagyimir Putyin elnök azzal fenyegetőzött, hogy ha Finnország és Svédország csatlakozik a szövetséghez, annak „súlyos politikai és katonai következményei” lesznek. Például a NATO és az oroszok tevékenységének növekedése az északi-sarkvidéki régióban valószínűleg „militarizált övezetté” változtatja a Finnország és Oroszország közötti határt.

Egy orosz Tu-22-es bombázó a kola-félszigeti légibázison. Fotó: WikimediaEgy orosz Tu-22-es bombázó a kola-félszigeti légibázison. Fotó: Wikimedia

A múlt hónapban elfogadott új orosz haditengerészeti doktrína külön kiemeli az Északi-sarkvidék lehetséges konfliktusát, amely az erősödő külföldi haditengerészeti jelenléttel és az orosz NSR feletti ellenőrzés gyengítésére tett kísérletekkel függ össze.

Korai orosz ébredés

Moszkva a 9 millió négyzetkilométeres leolvadó arktikus térség 40 százalékát követeli magának, és azt „stratégiai erőforrás bázisának” tekinti. A Kreml 2015 nyarán nyújtotta be igényét az ENSZ-hez egy 1,2 millió négyzetkilométeres – vagyis nagyjából egy Dél-Afrikai Köztársaság nagyságú – területre a térségben, beleértve az Északi-sarkot.

Az arktikus térség az egyetlen olyan műveleti terület a világ tengerein, ahol az amerikai haditengerészet harcértékét felülmúlja egy versenytárs. A katonai erőviszonyokat jól mutatja, hogy míg az oroszoknak 17 katonai bázisuk van a térségben (ebből legalább 6 új), aközben a nyugati szövetségnek csupán 14 (főként Alaszkában, Kanadában és egy-egy Norvégiában, valamint Grönlandon).

Moszkva már 2014 végén létrehozta az Arktikus Stratégiai Parancsnokságot, amelynek központja a Murmanszk régióban fekvő zárt városban, Szeveromorszkban van – ez egyben Oroszország legerősebb flottájának, az Északi Flottának a központja is. Putyin elnök 2020 tavaszán írta alá azt a 15 éves fejlesztési tervet, amelynek keretében 2035-ig át akarnak adni négy regionális repteret és megépíteni 40 tengerjáró hajót.

Tavaly január 1-től az Északi Flotta besorolása Északi (Arktikus) Katonai Körzetté változott, ezzel egyenrangúvá vált a többi néggyel. Oroszország óriási területe addig négy katonai körzetre volt felosztva, úgymint az Északi-, a Déli-, a Központi- és a Keleti Katonai Körzetekre.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Demográfia: Zalaegerszegnyi emberrel lettünk kevesebben egy év alatt
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 09:33
Az előzetes adatok szerint 2022 augusztusában 8073 gyermek született, és 10 224 fő halt meg. Az elmúlt 12 hónapban, 2021. szeptember és 2022. augusztus között a születések száma 1,5, a halálozásoké és a házasságkötéseké egyaránt 8,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest – közölte gyorstájékoztatójában a KSH.
Makro / Külgazdaság Egészen elképesztő az áremelkedés a magyar iparban
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 09:00
Átlépte a 40 százalékot az ipari termelői árak emelkedése Magyarországon - a belföldi értékesítésben 66,6 százalékot ugrottak az árak egyetlen év alatt. Az előző hónaphoz képest is súlyos az ugrás.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: a nyugdíjasok meg fogják kapni a 13. havi nyugdíjat – lesz nyugdíjemelés és nyugdíjprémium is
Dobos Zoltán | 2022. szeptember 30. 08:11
Július óta először adott rádiós interjút Orbán Viktor miniszterelnök. A szankciók és az arról rendezett nemzeti konzultáció mellett szóba került a rezsitámogatás, a jövő évi költségvetés és a nyudíjasok helyzete is.
Makro / Külgazdaság Megjelent a rendelet az iskolai szünetekről - még a nyári szünet is máshogy lesz
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 06:59
Nem lesz őszi szünet, télen hazaküldik a gyerekeket melegedni - ezt tudtuk, de azt nem ,hogy egy nappal később ér véget az iskola.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mire kellettek a mozgósított katonák - Putyin elismert egy hibát
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 06:32
Kezdődik a háború 219. napja, amikor Oroszország területeket csatolhat el Ukrajnától. Ehhez már meg is tette az első lépést Vlagyimir Putyin. Zelenszkij nagyon kemény ukrán válaszra figyelmeztet - összefoglaló.
Makro / Külgazdaság Halászcsónak robbanószerrel, rejtélyes helikopter – új információk a gázvezeték-támadásról
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 29. 19:46
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
Makro / Külgazdaság Az ukrán válság középtávon gyorsítja az energia-átállást
Tiszóczi Roland | 2022. szeptember 29. 19:14
Az ukrajnai válság középtávon felgyorsítja a zöldebb üzemanyagokra való átállást, hiszen a megújuló energiaforrások mind a környezetvédelmi, mind az energiafüggetlenségi célokat szolgálják – mondta Francesco La Camera, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) főigazgatója.
Makro / Külgazdaság Lesz pénz a büdzsében nyugdíjprémiumra idén?
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 29. 18:14
Idén és jövőre is nagy bizonytalanság övezi a nyugdíjakat. Az elszálló infláció miatt nagy kérdés, hogyan dönt a kormány a novemberi korrekciót illetően, a gazdaság teljesítménye alapján pedig egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy idén is nyugdíjprémiumban részesülnek az érintettek. A jövő év pedig még nehezebb lesz nekik. Nyugdíjkérdésekről beszélgetett az ATV Start című műsorában felelős szerkesztőnk, Székely Sarolta.
Makro / Külgazdaság Jön a gázárfék Németországban
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 29. 17:57
Kétszázmilliárd eurós kerettel támogatási programot indít a német kormány az energia drágulásának ellensúlyozására - jelentették be csütörtökön Berlinben.
Makro / Külgazdaság Egy baráti országban is maximálják az energiaárakat
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 29. 17:31
Megszavazta csütörtökön szinte egyhangúlag a lengyel szejm azt a tervezetet, melynek értelmében jövőre kétezer kilowattóra éves fogyasztásig kedvezményes, az idei szintnek megfelelő lakossági energiaárakat vezetnek be.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG