Pénteken nyilvánosságra hozták a február 23-i német szövetségi parlamenti választások hivatalos végeredményét. Az előzetes eredményhez képest (a liberálisok kivételével) mindegyik párt szerzett plusz szavazatokat, de ez a képviselői helyek elosztásában nem eredményezett változást – igaz, még így is történt egy érdekes fejlemény.
A végeredmény szerint a jobbközép CDU-CSU szövetségre mintegy 14,2 millióan (28,6 százalék) voksoltak a pártokra leadott szavazatokat tekintve, ami bőven elég volt a győzelemhez. A második helyre a radikális jobboldali AfD futott be 10,3 millió vokssal (20,8 százalék) – azaz a jobboldal összességében a voksok csaknem pontosan felét (49,4 százalék) seperte be.
A szociáldemokraták 8,1 millió (16,4 százalék), a Zöldek 5,8 millió (11,6 százalék), a radikális baloldali Die Linke 4,4 millió (8,8 százalék) szavazatot szereztek – annyi tehát biztosan elmondható, hogy a német parlament alsóháza, a Bundestag politikailag nagyon színes lesz.
9500 voks hiányzott az 50 millióból
Sőt, csak hajszálon múlott, hogy nem lett még színesebb. A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) – amelyet a Die Linkéből kilépett Sahra Wagenknecht alapított és vezet – ugyanis 0,02 (!) százalékponttal maradt el az öt százalékos bejutási küszöbtől. Ezzel alighanem jó eséllyel pályázhat a világ legpechesebb pártja címre. (A párt eredményváró buliján ugyanakkor kiváló volt a hangulat, ahogy az helyszíni tudósításunkból is kiderült.)
Fotó: MTI/EPA/Christopher Neundorf
A BSW szavazatszáma 4200-zal nőtt az előzetes eredményhez képest (csaknem 2,5 millióan voksoltak rájuk), így az eredményük 4,972 százalékról 4,98-ra változott. Az öt százalék eléréséhez mindössze 9500 voks hiányzott, ami iszonyatosan kevés ahhoz képest, hogy összesen mintegy 50 millió német állampolgár járult az urnákhoz.
A minimális különbség miatt a párt a német alkotmánybírósághoz fordult azzal a kéréssel, hogy az egész országban számolják újra a szavazatokat, beadványukat azonban csütörtökön elutasították – ezt követően nyílt meg az út a hivatalos végeredmény közzététele előtt.
Wagenknecht ezzel együtt jelezte, hogy nem adja fel – elmondása szerint Németországban eddig még egyetlen pártnak sem sikerült megalakulása után egyből bekerülnie a parlamentbe.
A 2024. januárban alakult párt alapvetően baloldali – nagy hangsúlyt fektet például a társadalmi igazságosságra –, ugyanakkor több szempontból szembemegy a baloldali mainstreammel: szigorítana a bevándorláspolitikán, ellenzi a fegyverkezést, mielőbb lezárná az orosz-ukrán háborút és kiegyezne Oroszországgal.
Új kormány már húsvét előtt?
Ami az egyik oldalon bánat, az a másikon – kimondva-kimondatlanul – öröm. A BSW bejutása esetén ugyanis a nagykoalíciónak, azaz a CDU-CSU-szociáldemokraták szövetségnek nem lett volna többsége, így a Zöldeket is be kellett volna vonni a kormányalakításba, ami – a programok különbözősége miatt – extrém nehézzé tette volna a tárgyalásokat.
A BSW kiesésével leegyszerűsödött a képlet: a CDU-CSU-nak „csak” a szociáldemokratákkal kell megegyeznie – Friedrich Merz, a jobbközép pártszövetség kancellárjelöltje már húsvét előtt szeretne beülni a kancellári székbe.
A tárgyalások a két párt között hivatalosan csak e hét csütörtökön kezdődtek el. Az első számú német közszolgálati televízió (ARD) híradója, a Tagesschau szerint a két párt 16 munkacsoportban próbál majd megegyezni a legfontosabb ügyekről, tehát a migrációs politikáról (ebben a tekintetben Merz szigort és fordulatot ígért kampányában), az energia- és klímapolitikáról, a szociális juttatásokról és a nyugdíjakról. Emellett pártvezetői szinten is folyik az egyeztetés.
Fellazítják az adósságféket
A két nagy pártnak, valamint a kormánykoalíciós tárgyalásokban nem érintett Zöldeknek pénteken már sikerült megegyezniük a védelmi és infrastrukturális kiadások növelését célzó pénzügyi csomagról és ezzel a túlzott mértékű eladósodás megakadályozását célzó adósságfék fellazításáról a Frankfurter Allgemeine Zeitung híradása szerint.
Az egyezség lényege, hogy a honvédelemre és biztonságra, valamint a megtámadott államok megsegítésére szánt hitelek kikerülnek az adósságfék hatálya alól, amint összegük átlépi a GDP egy százalékát.
Ezzel megnyílt például az út az Ukrajnának szánt újabb fegyverszállítások növelése előtt.
A megegyezés arról is szól, hogy 500 milliárd euró, 12 évre szóló új hitel áll majd rendelkezésre az infrastruktúrára, ezen belül 100 milliárd euró klímavédelemre.
A hárompárti egyezségre azért volt szükség, mert az adósságfékben rögzített adósságszint túllépéséhez – az új hitelfelvételek ezt eredményezik – alaptörvénymódosítás, ehhez pedig kétharmados parlamenti többség szükséges. A szavazásra jövő kedden kerül sor.
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
