2003 márciusában más szelek fújtak az Egyesült Államokban, a 2001-es terrortámadások után még erősen éltek az erősebb határvédelmet, átfogóbb belső ellenőrzést és hatékonyabb elhárítást követelő hangok, így nem volt kérdés az Egyesült Államok Bevándorlási és Vám-végrehajtási Hivatalának (ICE) életre hívása még a Bush-adminisztráció alatt.
Az ICE nem volt mindig az az ellentmondásos kormányzati ügynökség, amely mostanában hétről hétre egyre botrányosabb ügyek – és gyakorlatilag védhetetlen emberölések miatt – kerül be a köztudatba, hiszen alapjaiban véve egy évtizedek óta létező szervről van szó, amely a belbiztonsági tárca hatása alá tartozik. Súlya nem kérdés: az egyik legfontosabb állami eszköz a bevándorlási jogszabályok belföldi érvényesítésében, emellett pedig a határokon átnyúló és nemzetközi bűncselekmények felderítésével is foglalkozik.
Az ügynökség két fő működési ágra bontható le, az Enforcement and Removal Operations (ERO) felel az őrizetbe vételekért, a fogvatartásért és a kitoloncolásokért, ezzel szemben a Homeland Security Investigations (HSI) bűnügyi nyomozásokat folytat, többek között embercsempészet, emberkereskedelem, kábítószerügyek, pénzügyi bűncselekmények és más, nemzetközi bűnszervezetekhez kapcsolódó tevékenységek terén. Fontos megjegyezni, hogy ugyanakkor nem minden amerikai bevándorlási és határátlépési ügy tartozik az ICE fennhatósága alá, ugyanis az United States Citizenship and Immigration Services (USCIS) felel a bevándorlási ügyintézésért és engedélyekért, míg a Customs and Border Protection (CBP) a határok és belépési pontok ellenőrzését végzi.
Az elmúlt hetekben a Minnesota államban zajló, komoly felháborodást kiváltó, Operation Metro Surge névre keresztelt razzia, amelyet a belbiztonsági minisztérium minden idők legnagyobbjának nevezett, és az ennek során történt őrizetbevételek, valamint alkalmazott erőszak az ICE ERO-hoz köthető, mivel ez az a szárny, amely a tényleges végrehajtást végzi, azonban az intézkedések megalapozásában a HSI is jelentős szerepet játszott.
Zűrös hetek
Minneapolis és St. Paul testvérvárosokban 2025 decemberében indult meg az eleinte kifejezetten a szomáliai közösséget célzó razzia, amely időközben az állam teljes egészére kiterjedt. Eleinte kétezer ügynököt vezényeltek ki a különböző határvédelmi szervektől, ezt január 6-án az ICE további bejelentése követte, miszerint további kétezer főt mozgósítanak a két nagyváros utcáira.
A kezdettől fogva rendkívül sok incidenssel zajló művelet óriási ellenállásba ütközött a demokrata vezetésű állam egyébként szintén demokrata irányítás alatt álló nagyvárosaiban. Minneapolis polgármestere, Jacob Frey január 7-i nyilatkozatában így üzent az ügynökségnek:
„ICE, takarodjatok a p*csába Minneapolisból!”
Ugyanezen a napon Jonathan Ross korábbi iraki veterán, volt USBP-ügynök három lövéssel megölte a 37 éves Renée Goodot. Az incidens körülményeiről a Trump-adminisztráció a kezdettől fogva azt állította, hogy a nő megpróbálta elütni az intézkedő férfit, ezt azonban mind a szemtanúk, mind a nyilvánosságra került kamerafelvételek megcáfolják – a jelenlegi információk szerint azt, hogy a nő megpróbált elindulni az autójával, elsősorban az intézkedő hatósági személyek ellentmondásos utasításaiból származó félreértés okozhatta.
Két héttel később, január 24-én ezt egy gyakorlatilag védhetetlen gyilkosság követte, a korábban a tüntetéseken a forgalmat irányító és a hatósági intézkedést telefonjával filmező Alex Pretti intenzív osztályon dolgozó nővér egy ICE-ügynök és egy földre lökött nő közé állt, átkarolva a nő vállát. Az intézkedő ügynökök paprikaspray-vel fújták le, majd a földre teperték, a helyszínen készült videóban az hallatszik, hogy az egyik hatósági személy egy fegyvert távolít el a letepert férfitől nagyjából 1 másodperccel azelőtt, hogy valaki azt kiabálja „fegyver, fegyver!” és lelövi a földön térdelő Prettit.
Prettinél valóban volt egy legálisan, érvényes engedéllyel tartott kézifegyver, a videós bizonyíték szerint a földrevitelekor nem ez volt a kezében, hanem a telefonja, amellyel az intézkedő ügynökeket filmezte – ez semmilyen formában nem bűncselekmény a hatályos amerikai törvények értelmében. A Trump-adminisztráció azon állításait, miszerint a férfi az ICE-ügynökök tömeges lemészárlására készült volna, az is cáfolja, hogy a helyszíni videókon az incidens előtt Pretti többször is az intézkedő hatósági személyek mögött áll, ám semmilyen fenyegető vagy gyilkossági szándékra utaló mozdulatot nem tesz.
A minnesotai razziák lehetséges legrosszabb forgatókönyvével ebben a cikkünkben foglalkoztunk – érdemi deszkaláció nélkül már nem kizárható, hogy akár polgárháborús helyzet is kialakulhat az Egyesült Államokban:
Maszkos magánhadsereg
Mind Good, mind Pretti esetében közös pont, hogy az incidensekről készült videókon eltakart arcú ügynökök intézkednek, amely önmagában is rendkívül súlyos jogi aggályokat vet fel.
A Human Rights Watch (HRW) már a december közepi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a maszkos, azonosító nélküli személyek alapvetően ellentétes az Egyesült Államok azon kötelezettségével, hogy a rendvédelmi visszaéléseket kivizsgálják és felelősségre vonással kövessék. Belkis Wille, a Human Rights Watch válság- és konfliktusügyi igazgatóhelyettese kijelentette:
„a rendfenntartóknak azonosíthatónak kell lenniük ahhoz, hogy elszámoltathatók legyenek. (…) mindez különösen aggasztó annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban számos visszaélés kapcsolódott a bevándorlási letartóztatásokhoz.”
A nemzetközi jogvédő szervezet elégtelennek nevezte a Bevándorlási és Vám-végrehajtási Hivatal azon magyarázatát, miszerint az ügynökök személyes adatainak kiszivárogtatását akarják megelőzni az azonosító nélküli ruházatokkal és járművekkel, a HRW szerint a Trump-adminisztráció belbiztonsági minisztériuma ezzel emberi jogi kötelezettségeit sérti meg. A jelentés elkészítése során megszólaltatott 18 olyan ember, akit vagy szemtanúi voltak felismerhetetlen ügynökök által végzett letartóztatásoknak, vagy maguk is áldozatul estek, arról számoltak be, hogy az incidensek ijesztőek voltak, és tehetetlennek érezték magukat, mivel az eljáró hatósági személyeket nem lehetett beazonosítani.
A maszkviselést erősen kritizálta egy ilyen ügyben eljáró szövetségi bíró is, kijelentve, hogy annak célja egyértelműen a félelemkeltés. Mint döntésében írta:
„az ICE egyetlen okból visel maszkot, hogy félelemben tartsa az amerikaiakat és engedelmességre kényszerítse őket… Fegyveres, maszkos titkosrendőrséget soha nem tűrtünk el. Az ICE maszkviselése őszintétlen, alantas és becstelen.”
Az elrejtett arcok emellett visszaélésekre is lehetőséget adtak, az amerikai sajtóban több olyan eset is megjelent, amikor emberek szövetségi ügynöknek adták ki magukat, és így elraboltak, szexuálisan bántalmaztak vagy megzsaroltak áldozatokat. A Human Rights Watch szerint mindez jól mutatja, mennyire elmosódhat a határ bűnözők és valódi rendvédelmi szervek között, ha maguk a szövetségi ügynökök sem azonosíthatók egyértelműen.
Nem meglepő módon több amerikai állam már lépéseket tett annak érdekében, hogy jogszabályban korlátozza a rendfenntartók személyazonosságának eltakarását nyilvános intézkedések során, ám ezek várhatóan nehezen lennének kikényszeríthetők, hiszen az ICE szövetségi fennhatóság alatt áll, az adminisztráció pedig többször is megvédte az ehhez való jogot.
Fotó: MTI/EPA/Craig Lassig
A szélsőjobb árnyékában
Trump második ciklusának hivatalba lépése óta az ICE állománya 10 ezerről 22 ezer főre nőtt, nagyrészt a belbiztonsági minisztérium (DHS) toborzókampányának köszönhetően. A minisztérium célja saját megfogalmazása szerint „az ország minden részéről érkező, képzett hazafias amerikaiak” felvétele volt. A toborzási program részeként az ICE-nél a kiképzési időt 16 hétről nyolc hétre csökkentették. Megszüntették azt a követelményt is, hogy az ügynököknek alapszinten meg kelljen tanulniuk spanyolul – noha ez az Egyesült Államokban jogcím nélkül tartózkodók többségének anyanyelve.
Szakértők ugyanakkor megkongatták a vészharangot a toborzókampányt látva, abba ugyanis több olyan utalás is belekerült, amely kifejezetten az amerikai szélsőjobboldalt célozza.
Első pillantásra nem tűnhet különösebben szokatlannak az a közösségimédia-kampány, hiszen csak a MAGA-tábor által megszokott, erőteljesen patriotikus képi világot felhasználva buzdítja az amerikaiakat a csatlakozásra, a szélsőjobboldalt figyelő elemzők, valamint maguk a szélsőjobboldali csoportok tagjai azonban mást is felismertek ezekben az üzenetekben. Hannah Gais, a jobboldali szélsőségeket monitorozó Southern Poverty Law Center több félreértelmezhetetlen utalást is azonosított az ICE toborzóposztjaiban.
A tavaly nyáron elfogadott, úgynevezett „Big Beautiful Bill” értelmében az ICE 8 milliárd dolláros pluszforrást kapott több ezer új ügynök felvételére. Ennek részeként indult el az intenzív közösségimédia-kampány is, amelynek keretében augusztus 11-én a DHS egy olyan képet tett közzé, amelyen az amerikai patriotizmus ismert karaktere, Uncle Sam egy útelágazásnál állt, a felirattal: „Which way, American man?” – vagyis: „Merre tovább, amerikai férfi?”
Which way, American man?https://t.co/nZkBEj3GGi pic.twitter.com/Nvz5DlgpKx
— Homeland Security (@DHSgov) August 11, 2025
A szöveg egy olyan mémre rímelt, amelyet jobboldali influenszerek használnak, és amely a „Which way, Western man?” („Merre tovább, nyugati férfi?”) kérdéssel állít szembe egy liberálisnak szánt jövőképet egy általuk kívánatosnak tartott alternatívával. Maga a kifejezés azonban egy 700 oldalas antiszemita ismeretterjesztő könyv címéből származik, amelyet William Gayley Simpson írt, és amelyet egy neonáci kiadó jelentetett meg az 1970-es évek végén.
Októberben a belbiztonsági minisztérium George Washingtont ábrázoló képet tett közzé lóháton, az ICE toborzóoldalára mutató linkkel. A képen ezúttal a „America for Americans” („Amerika az amerikaiaké”) felirat szerepelt. Ez a jelszó Theodore Roosevelt 1916-os, idegenellenes beszédében hangzott el először, majd később a Ku-Klux-Klan is átvette.
Tökéletes vihar
Bár az Alex Pretti meggyilkolása utáni közfelháborodás, valamint a Trump megítéléséről szóló, több százalékos romlást mutató legfrissebb közvélemény-kutatási adatok hatására úgy tűnik, hogy az adminisztráció legalább részben meghátrált a minnesotai razziák ügyében, és megindult a tárgyalás a két érintett nagyváros vezetése az adminisztráció közt, az aggályok nem tűntek el. Az ICE egy alapvetően rendkívül problematikus szervezetté vált, amely ráadásul szinte végtelen forrásokkal rendelkezik – 2025-re már az Egyesült Államok legjobban finanszírozott ilyen területen aktív ügynöksége lett.
Ezt kiegészítve azzal, hogy a belbiztonsági minisztérium belső feljegyzései szerint az ICE ernyője alá tartozó hatósági személyek már bírói felhatalmazás nélkül is a bevándorlókra törhetik az ajtót, sokszor bármilyen azonosító nélkül, akár civil ruhában is, a visszaélések állandó táptalaja lehet. Nehéz tehát elképzelni, hogy nem hívogató az erőszakot szemmel láthatóan következmények nélkül alkalmazó ügynökség a rosszabb szándékú amerikaiak számára.
Az Nvidia-árfolyam már majdnem 190 dolláron áll. 
