6p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az előrehozott német szövetségi parlamenti választásokon a jobbközép CDU-CSU győzelme több mint valószínű – a legnagyobb kérdés, hogy miként teljesítenek majd a potenciális koalíciós partnerek, és ez elég lesz-e egy életképes kormány megalakításához. A radikális jobboldali AfD ugyan várhatóan megszerzi a második helyet, de kormányra nem kerülhet, mivel egyik párt sem hajlandó vele összefogni. Hét pártnak is reális esélye van arra, hogy bekerüljön a Bundestagba. A választók számára a béke, a gazdaság, a szociális igazságosság és a migráció voltak a legfontosabb kampánytémák. 

A közvélemény-kutatások eredményei alapján gyakorlatilag borítékolható, hogy a CDU-CSU megnyeri a vasárnapi választásokat, csak a győzelem mértéke a kérdéses. A legfrissebb felmérések szerint a jelenleg ellenzékben lévő pártcsalád a voksok 28-32 százalékát szerezheti meg – a 2021 őszi választáson 24,1 százalékon végzett és így ellenzékbe szorult a párt, amely korábban Angela Merkel vezetésével 16 évig kormányozta Németországot.

Az szintén több mint valószínű, hogy a második helyen a radikális, populista jobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) fut majd be, amely a voksok 20-21 százalékára számíthat – 2021-ben még csak 10,3 százalékot szerzett. Ha figyelembe vesszük, hogy a mainstream ellenes pártokat általában alulmérik a közvéleménykutatások, mivel szavazóik egy része bizalmatlan azokkal szemben és/vagy nem szívesen árulja el pártszimpátiáját, ennél jobb szereplés sem lenne meglepő.

A két párt együtt már képes lenne kormányt alakítani, erre azonban szinte biztosan nem kerül majd sor – Friedrich Merz, a CDU-CSU kancellárjelöltje ugyanis egyértelműen kizárja az együttműködést az AfD-vel, amely nullára szorítaná az illegális bevándorlást, és megvonná a katonai támogatást Ukrajnától. 

Érthető tehát, hogy miért épp ennek a pártnak a vezetője, Alice Weidel tett látogatást Orbán Viktor miniszterelnöknél a közelmúltban.

Milyen kormány jöhet? 

A jobbközép pártszövetségnek gyakorlatilag három potenciális koalíciós partnere marad: a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok.

A kormányzó SPD meggyengült a kormányzati szerepben – az általa vezetett hármas koalícióból pedig tavaly ősszel kiléptek a liberálisok –, így csupán a voksok 14-17 százalékára számíthat (2021-ben 25,7 százalékkal nyerte a választást). Lehet ugyanakkor, hogy mégis kormányon maradhat, azaz jöhet egy újabb nagykoalíció (CDU-CSU-SPD) – a programok összehangolása a jobbközép párttal ugyanakkor nem tűnik egyszerű feladatnak.

A jelenlegi és a jövőbeni (?) kancellár, Olaf Scholz (balra) és Friedrich Merz kezet fog egymással a Die Welt TV vitaműsora előtt egy berlini stúdióban 2025. február 19-én
A jelenlegi és a jövőbeni (?) kancellár, Olaf Scholz (balra) és Friedrich Merz kezet fog egymással a Die Welt TV vitaműsora előtt egy berlini stúdióban 2025. február 19-én
Fotó: MTI/EPA/DPA pool/Michael Kappeler

Merz például – néhány nappal egy afgán illegális bevándorló által elkövetett halálos késelés után – kőkemény bevándorláspolitikára tett ígéretet (azonnali állandó határellenőrzés bevezetése, illegálisan érkezők visszafordítása a határon, az illegálisan Németországban tartózkodók tömeges kitoloncolása).

„Én nem fogok más utat választani. Aki velem akar tartani, annak igazodnia kell ehhez az öt ponthoz. Ezekben a témákban nem lehetségesek többé kompromisszumok” – fogalmazott arra utalva, hogy csak az ezt elfogadó párttal vagy pártokkal hajlandó koalícióra lépni.

Ebből a szempontból nehéz tárgyalások elé néznének a bevándorlás szempontjából megengedő Zöldekkel is, amely a voksok 12-14 százalékára számíthat – azaz szinte megismételheti a 2021-es eredményét (14,8 százalék.) Egy CDU-CSU-Zöldek kormány – bár tartományi szinten van rá példa – a zöld átálláshoz való eltérő hozzáállás miatt is valószínűtlennek tűnik, bár a politikai kényszer néha nagy úr.

Kispártok a bejutás küszöbén

A Tagesschau elemzése szerint a CDU-CSU számára a legideálisabb partner a liberálisok lennének (és ez fordítva is igaz), mivel a programjaik kompatibilisek. A liberálisok azonban jelentősen meggyengültek a kormányzati pozícióban, és kutatások szerint a választók mindössze 4-5 százaléka támogatja őket – azaz korántsem biztos, hogy átlépik az 5 százalékos bejutási küszöböt. De még ha át is lépik, arra minimális az esély, hogy a CDU-CSU-val együtt kormányzóképes többségük legyen a parlamentben.

Szintén a bejutási küszöb határán mozog a radikális baloldali Die Linke (Baloldal), valamint a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) – utóbbit a Linkéből kilépett Wagenknecht hozta létre, aki baloldali, ugyanakkor a társadalmi igazságosság mellett az illegális bevándorlás érdemi szigorítását és az ukrajnai háború mielőbbi befejezését is követeli.                   

Utóbbi két politikai erő ugyan aligha jöhet szóba koalíciós partnerként, de tovább színesítheti a Bundestagot, amely szerencsés esetben akár hétpárti is lehet. 

Mindenesetre a kispártok a nagy pártok kárán juthatnak be a parlamentbe. Máshogy fogalmazva: minél több kispárt lépi át a küszöböt, annál valószínűtlenebb, hogy egy kétpárti koalíciónak kormányzóképes többsége lesz a parlament alsóházában – azaz ebben az esetben a CDU-CSU-nak két párttal is közös nevezőre kellene jutnia, ami enyhén szólva sem lesz könnyű lecke.

Miről szólt a kampány?

Ami a kampánytémákat illeti, az elmúlt egy év nagy felzúdulást kiváltott, bevándorlók által elkövetett merényletei, gyilkosságai miatt a migráció és a közbiztonság a korábbiaknál jobban előtérbe került – ezen a téren elsősorban a CDU-CSU, az AfD és a BSW követel érdemi szigorítást.

Egy februári felmérés szerint ugyanakkor a választók döntésük szempontjából még ennél is fontosabbnak tartják a béke és biztonság (az ukrajnai háborúhoz való viszonyulás), a gazdaság (Németország épp kezd kilábalni a gazdasági válságból), valamint a társadalmi igazságosság témáját. Ezt követi a migráció, a klímavédelem, valamint a nyugdíjak kérdése.

Érdekesség, hogy Németországban – Magyarországgal ellentétben – számos televíziós kancellárjelölti vita is volt, amelyen minden érintett párt jelöltje magától értetődően részt vett. Olaf Scholz kancellár, a szociáldemokraták jelöltje és Friedrich Merz pedig külön és többször is összemérte az erejét a nyilvánosság előtt. 

Sőt, a közszolgálati televízió Wahlarena című műsorában a legnagyobb négy párt kancellárjelöltjei élő adásban válaszoltak a helyszínen tartózkodó nézők számos esetben igencsak kritikus kérdéseire – ez jelen állás szerint szintén elképzelhetetlen egy hazai választási kampányban.

Helyszíni riportunkat Olaf Scholz szombati kampányzárójáról itt olvashatják: 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Putyin húzhatja a száját: újabb orosz pénzek landoltak Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 16:49
Befagyasztott vagyonokat adott át az EU.
Nemzetközi Huszárvágást tett a kormány – Orbán Viktorék uniós pénzeket szereznek?
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 16:37
Így meg lehet szerezni a forrásokat.
Nemzetközi Izraeli katonát támadott meg a Hamász
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 15:58
Megpróbálták kirángatni egy járműből.
Nemzetközi Váratlan helyről támadták meg Csehországot
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 14:28
Hackerek csaptak le.
Nemzetközi Trump megtette, amire régóta várnak
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 13:36
Mennek a fegyverek Ukrajnába.
Nemzetközi Itt az eredmény: eldőlt Ursula von der Leyen sorsa
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 12:21
Egyértelmű eredmény született.
Nemzetközi Újabb összecsapás Ukrajna és Magyarország között, súlyos vádak miatt rendelték be az ukrán nagykövetet
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 11:51
A külügyminisztérium államtitkára mellett Orbán Viktor is megszólalt az ügyben.
Nemzetközi Trump még egy dicsérettel is vérig tud sérteni – kínos baki a Fehér Házban
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 10:31
Megdicsérte az elnök a vele ebédelő vezető – csakhogy van egy kis gond.
Nemzetközi Miért izzik a levegő Brüsszel és Peking között?
Káncz Csaba | 2025. július 10. 10:18
Eszkalálódik a politikai feszültség Peking és az EU vezetői között. Peking ezért le akarja mondani az uniós vezetőkkel július végére tervezett kétnapos kínai csúcstalálkozó második felét. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Egyelőre kint van a vízből Zelenszkij?
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 07:48
Rómában beszélgetett az ukrán elnök.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG