Kapkodva zajlik valamiféle európai megoldás kitalálása Ukrajna további katonai támogatására az amerikai támogatás felfüggesztése, illetve hosszú távú bizonytalansága fényében. Tudjuk persze, Európa egyrészt nem teljesen egységes – az Orbán-kormány még az elvi kiállást is akadályozza, nemhogy a valós lépéseket, mások a konkrét szerepvállalás kacspán húzódoznak csak – és katonailag nem is elég erős.

Amikor például felmerült egy 200-300 ezer katonából álló, a békét garantáló európai szárazföldi haderő telepítése a jövendőbeli fegyverszüneti vonalakhoz, akkor nagyon gyorsan kiderült, hogy még ha akarnának is ilyesmit az európai államok, akkor is legfeljebb felét-harmadát tudnák összekaparni a szükséges erőnek. És akkor még nem beszéltünk a logisztikáról, ami egy ekkora kontingens telepítéséhez és ellátásához szükséges lenne.

Van azonban egy terület, ahol egyenesen rengeteg, akár napokon belül bevethető fölös kapacitása is van az európai haderőknek, ráadásul ezek felhasználása azonnali és jelentős javulást hozna az ukrán katonai erőknek.

Levegőben erősek

Igen, a légierőkről beszélünk. A  nyugati vadászgépek Ukrajnának átadása nem éppen maradéktalan sikertörténet: ez is jó sokáig húzódott, a pilóták és a kiszolgálószemélyzet kiképzése lassan halad, a frontvonalak felett pedig szinte lehetetlen e gépeket bevetni az orosz légierő és a légvédelem túlereje miatt. Az ukrán színekben repülő F-16-osok és Mirage-2000-esek zömmel az ukrán hátország felett vadásznak orosz drónokra és robotrepülőgépekre, illetve a frontok közelébe merészkedve precíziós bombákat és rakétákat próbálnak kilőni az orosz egységekre.

A Sky Shield, azaz Égi Pajzs névre keresztelt elképzelés szerint e feladatok közül az elsőt venné át egy európai légierőkből összeállított, nagyjából 120 harci gépből álló nemzetközi erő. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy az európai gépek feltehetően lengyel, román, esetleg cseh bázisokra telepítve egy Nyugat-Ukrajna felett kijelölt zónában vadásznának a légtérben orosz eszközökre.

A védőernyő alá esne a nagyvárosok közül Odessza és Lviv, valamint Ukrajna három megmaradt, működő atomerőműve is – Kijev és a frontvonalak azonban nem. Sőt, a zónát úgy jelölnék ki, hogy az mindenhol legalább 200 kilométerre essen a front vonalától, és ezzel az orosz harci repülőgépek tevékenységi területétől is.

Ezzel a terv kidolgozói szerint minimálisra csökkenthető az a kockázat, hogy az európai gépek közvetlen összetűzésbe keveredjenek pilóta vezette orosz gépekkel, illetve az orosz légvédelemmel. Ugyan az orosz levegő-levegő, illetve föld-levegő rakéták elméleti hatótávolsága meghaladja a 200 kilométert, megfelelő légtérfigyelő eszközökkel bőven lenne ideje az európai gépeknek biztonságos távolságba húzódni, ha az oroszok esetleg megpróbálkoznának nagy távolságból célba venni a járőröző gépeket. Mivel az orosz harci gépek a háború kezdete óta nem mernek mélyen az ukrán légtérbe behatolni, attól nem kell tartani, hogy túlságosan közel kerülnének egymáshoz az orosz és európai harci gépek.

Hatásos jelzés, hatékony segítség

Az Égi Pajzs jókora segítséget nyújtana az ukrán légvédelemnek a hátországot támadó orosz eszközök semlegesítésével. Az ukrán civilek számára jóval biztonságosabbá válna Nyugat-Ukrajna, és talán az ukrán energiainfrastruktúra is magára tudna találni valamelyest. Mindez egyben azt is jelentené, hogy az ukránok a meglévő szűkös légvédelmi erőforrásaikat Kelet-Ukrajna, Kijev, valamint a frontvonalak körzetére összpontosíthatnák, ezzel jelentősen megnehezítve az orosz légierő dolgát.

És ez csak a közvetlen katonai hatás lenne. A terv kidolgozói szerint az Égi Pajzs ezen felül politikai és társadalmi-gazdasági szempontok miatt is üdvös lépés lenne, mivel

• Világos jelzést küldene ellenfeleinknek: Európa meg tudja védeni magát és meg is védi magát
• Jóval kevesebb emberi erőforrással megvalósítható, mint szárazföldi csapatok telepítése
• Növelné az összetartást és az elszántságot Európán belül
• Védené a fontos, Ukrajnából kivezető exportútvonalakat
• Növelné a befektetők bizalmát Ukrajna irányába
• Javítaná a lakosság biztonságérzetét és növelné a valószínűségét az ukrán menekültek hazatérésének
• Összességében – fogalmaznak a terv támogatói – az Égi Pajzs „nagyobb katonai, politikai és társadalmi-gazdasági hatást érne el, mint 10 ezer európai katona telepítése”, miközben könnyebben és olcsóbban megvalósítható, az európai katonák által vállalt kockázat pedig jóval kisebb lenne.

A tervet egyébként a brit Királyi Légierő (RAF) egykori stratégái ukrán kollégáikkal együttműködésben készítették el, nyilvános propagálói között pedig ott találjuk többek között Philip Breedlove-ot, az amerikai légierő nyugalmazott tábornokát, a NATO egykori európai főparancsnokát; Richard Shirreff nyugalmazott brit hadseregtábornokot, a NATO volt európai főparancsnok-helyettesét; Aleksander Kwaśniewski volt lengyel elnököt, valamint Gabrielius Landsbergis egykori litván külügyminisztert is.

„Az Égi Pajzs bevezetése fontos része lenne Európa erőfeszítéseinek, hatásosan és hatékonyan garantálva Ukrajna biztonságát”

– fogalmazott Landsbergis.

Valódi garancia

Az Égi Pajzs egyaránt alkalmazható lenne egy esetleges tűzszüneti megállapodás esetén az Ukrajna által kért biztonsági garanciák egyik elemeként, de az aktív háború szakaszában is, javítva Ukrajna helyzetét és pozícióját a fegyverszüneti vagy béketárgyalásokon.

Hasonló tervek korábban is felmerültek, ám az európai vezetők eddig vonakodtak ilyen lépéseket tenni. A most kialakult helyzetben azonban komolyabban megfontolhatják az Égi Pajzs ötletét, ugyanis – hogy Trump Zelenszkijhez intézett, elhíresült szavait idézzük – kevés más lap maradt a kezükben, amellyel gyorsan és hatékonyan lehetnek képesek befolyásolni az eseményeket.

Időközben Oroszország az elmúlt napokban fokozta támadásait az ukrán hátország ellen, szerda éjjel többen is meghaltak egy ballisztikus rakéta becsapódásának következtében, Odesszában is volt halálos áldozata a dróntámadásoknak, miközben a legfontosabb ukrán kikötővárosban rendszeresek az áramkimaradások is.