Teherán vasárnapra virradó éjjel úgy döntött, hogy a támadást saját területéről hajtja végre Izrael ellen. Ez komoly eszkalációt jelent. Eddig Izrael és Irán a szürkezónában pofozkodott egymással, amelyet az izraeliek főként szíriai légicsapásokkal vagy iráni titkos támadásokkal vívtak.
Új felállás
Most ez a háború új, veszélyes szakaszba lép - ez az Iszlám Köztársaság első közvetlen támadása Izrael ellen. Ráadásul az iráni Forradalmi Gárda vezetője szerint a támadás egy "új egyenlet" része, amely szerint, ha Izrael "bárhol és bármikor megtámadja érdekeinket, eszközeinket, személyiségeinket és állampolgárainkat, megtoroljuk őket".
Fotó: MTI/AP
Izrael tegnap tájékoztatta az amerikaiakat és a régió kormányait, hogy az Iránnak adott válasza elkerülhetetlen.
A The Economist értesülése szerint Tel-Aviv katonai lehetőségei között szerepel, hogy drónokat indít Irán ellen, és nagy hatótávolságú légicsapásokat mér Iránra, esetleg katonai bázisokra vagy nukleáris létesítményekre. Az általában jól értesült Axios viszont úgy értesült, hogy Biden elnök tegnap hajnalban telefonon közölte Netanjahuval, hogy az Egyesült Államok nem fogja támogatni az Irán elleni izraeli ellentámadást.
Az iráni katonai vezetés tegnap bejelentette: „Ezt a műveletet eredményesnek tekintjük, és nem áll szándékunkban folytatni a műveletet. De ha a cionista rezsim reagál, a következő akciónk sokkal nagyobb lesz”.
A Fehér Háznak más se hiányzik, mint egy eszkalálódó konfliktus. Az NBC értesülése szerint Biden tegnap azt mondta Netanjahunak, hogy mivel az iráni támadás a jelek szerint minimális áldozatokat és károkat okozott, Izraelnek "el kell fogadnia a győzelmet", és nem kell megtorolnia az iráni támadást. Mivel azonban egy Izrael elleni közvetlen iráni támadás átlépett egy új határt, Izrael valószínűleg valamikor a közeljövőben megtorlásra kényszerül: a közvélemény és vezetés számára az iráni közvetlen támadások normalizálása tűrhetetlen.
Stratégiai megfontolások
Teherán Izrael elleni csapása stratégiai okokból is ered. A mai Közel-Keleten, amikor az Egyesült Államok megpróbál kivonulni a térségből, hogy a kínai kihívásra koncentráljon, Izrael az egyetlen ország, amely képes szembeszállni Irán hegemón törekvéseivel. Egyetlen arab ország sem tud ellenállni a növekvő perzsa hatalomnak. Az arab államok súlyos belpolitikai problémáktól szenvednek, és nincs meg a katonai és politikai képességük ahhoz, hogy szembeszálljanak a forradalmi Iránnal.
Teherán erős regionális pozíciót akar fenntartani, viszont nem igazán akar háborút kirobbantani Izraellel és/vagy az Egyesült Államokkal.
Iránbarát milíciák azonban vannak Libanonban (ahol a Hezbollah ténylegesen ellenőrzi az országot), Szíriában, Irakban, Jemenben és Gázában. Az iráni jelenlét visszatér a polgárháborúba keveredett Szudánba is. Irán ezeken keresztül törekszik a közel-keleti hegemóniára és Izrael elsorvasztására. Az iráni proxik kezében lévő rakétaarzenál több színtérről Izrael lakossága ellen irányul, amely szerintük a zsidó állam gyenge pontja.
A libanoni front
Izrael - amely az október 7-i támadás miatt súlyos bizalmi válságot élt át - ígéretet tett arra, hogy szükség esetén erővel is elűzi a Hezbollahot a határtól. Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó decemberben jelezte, hogy amint a Hamászt legyőzik, Izrael nem fogja tovább tűrni a határon élő polgárok biztonságát fenyegető veszélyeket, és nem lesz más választása, mint háborút indítani a Hezbollah ellen.
Az is elképzelhető tehát, hogy Irán szövetségesei is belekeverednek a két állam konfliktusába. Különösen a libanoni Hezbollah áll a középpontban. Az erősen felfegyverzett erő Teherán milícia-rendszerének koronaékszerének számít, és hónapok óta határháborúban áll Izraellel. Vasárnap este a Hezbollah rakétákat lőtt ki az Izrael által megszállt Golán-fennsíkra. Egyelőre nem világos, hogy ezek az akciók kapcsolatban állnak-e az iráni légitámadással.
Az izraeli hadsereg (IDF) szerint a vasárnapi libanoni terület elleni izraeli támadások a Hezbollah korábbi támadásaihoz kapcsolódtak, nem pedig az iráni támadáshoz. A libanoni hatóságok reagáltak a megszigorított biztonsági helyzetre, és további intézkedésig felfüggesztették a légi forgalmat a bejrúti repülőtéren.
A Moszkva-Teherán tengely árnya
Moszkva már nyugtalan. Az Izrael és Irán közötti feszültség újabb akut válságot idézhet elő a Közel-Keleten - mondta Dmitrij Poljanszkij, Oroszország első helyettes állandó ENSZ-képviselője.
Irán ütemesen halad előre a nukleáris dúsítás területén, ráadásul tavaly egy fontos stratégiai váltás következett be: Irán és Oroszország között stratégiai szövetség jött létre, amely abban nyilvánul meg, hogy Teherán drónokat és föld-föld rakétákat szállít Moszkvába az ukrajnai háború számára, és dróngyárat is tervez építeni Oroszországban. Oroszország pedig kompenzálja Iránt azzal, hogy fejlett légvédelmi rendszerekkel látja el, ami nagyon megnehezíti az ellene irányuló légi támadásokat.
Évek óta megy a pofozkodás
Kár lenne tagadni: Irán és Izrael a szürkezónában, hadüzenet nélkül már évek óta háborúban áll, és Izrael rendkívüli képessége Irán stratégiai eszközeinek megcélzására nem újdonság a figyelők számára. Irán eddig súlyosan megszenvedte ezt az árnyékháborút.
Vegyük a példákat:
A 2000-es években Irán nukleáris programját – külföldi jelentések szerint – súlyosan veszélyeztette és késleltette a Stuxnet, mint a világ első digitális fegyvere.
2018-ban egy, a James Bond-filmekre emlékeztető merész és szürreális lépéssel a Moszad ügynökei rengeteg nukleáris aktát loptak ki Iránból. 2020 augusztusában Izraelt azzal vádolták, hogy munkatársai Teherán szívében megölték az Al-Kaida második számú vezetőjét. 2020 novemberében Teherán külvárosában meggyilkolták az iráni nukleáris program vezetőjét, állítólag mesterséges intelligencia által támogatott fegyvert használva.
2022 júliusában külföldi hírügynökségek arról számoltak be, hogy a Moszad Iránban kihallgatta a Forradalmi Gárda (IRGC) egy tagját. Tavaly pedig izraeli drónok vették célba Irán katonai létesítményeit Iszfahánban - egy érzékeny tartományban Irán szívében, ahol az ország védelmi, rakéta- és nukleáris ipara található.
Egyre távolabb a 330-as dollár-forint árfolyam. 
