Agyonadóztatott betétek: amikor 100 forintból 99,98-at kapok vissza

Rükverc - nem tolonganak a betétesek a budapesti Bankcenterbe.

Akinek nincs 5 millió forintja, hogy az államnál adókedvezménnyel együtt tisztára mossa, de rövid távra mégis félre akar tenni, mondjuk a váratlan kiadásokra, annak továbbra is a bankbetét lehet a legegyszerűbb megoldás. Ritka manapság az ilyen hazánkfia, de a csökkenő kamatkörnyezet ellenére is a legnagyobb előnye a betéteknek, hogy viszonylag gyorsan le tudjuk kötni a pénzünket rövid távra is, és gyorsan hozzá is tudunk férni, ha szükség van rá.

Az agyonadóztatott bankrendszert persze nem kell mindenkinek sajnálnia, de a minisztérium boszorkánykonyhájából előkerülő újabb és újabb adók miatt mára már odajutottunk, hogy annak is elmegy a kedve a rövid távú megtakarításoktól, aki a válságból azt tanulta meg, nem árt, ha van egy kis félretett pénz. A kormány tervei szerint az egészségügyi hozzájárulást (eho) kiterjesztik a bankbetétekre is például, tulajdonképpen ez egyenértékű a kamatadó 22 százalékra emelésével. Ha azonban a félretett pénzünkhöz a lekötés után hozzá akarunk jutni, akkor megint csak adakoznunk kell a kormány gazdasági szabadságharcára, méghozzá augusztustól dupla annyi lesz a pénzfelvételre kivetett adó, mint eddig (6 ezrelékes tranzakciós illetékkel számoltunk).

Kicsit matekoztunk és hamar kiderült, hogy az újabb adóterhek miatt még az is előfordulhat, hogy kevesebb pénzt veszünk ki a bankból, mint amennyit betettünk oda. A legmagasabb betéti ajánlatot vettük, valamint számoltunk az alapkamattal megegyező betéti kamattal is. Rövid távú lekötésben, 3 illetve 2 hónapos futamidőben számoltunk és minden esetben 100 ezer forintot tettünk félre (a legtöbb banknál ennyi a minimum elhelyezhető összeg). Nézzük, mit mondanak a számok.

Az első két esetben 500 illetve 270 forint a tiszta nyereség, ami az ember markát üti, ez még így is több, mint amit a párnaciha tud. De ne feledjük, a legtöbb bank a pénzfelvételre díjat szed, ezek nagy szórást mutatnak, így az is simán előfordulhat, hogy ezekben az esetekben is kevesebb lesz végül a pénzünk, mint amennyit beraktunk.

A fenti példákban amúgy az inflációval nem is számoltunk (hála a rezsicsökkentésnek, ennek szintje nagyon alacsony, az is igaz persze, hogy a rezsicsökkentés nélkül nem terjesztették volna ki az ehót a kamatjövedelmekre is...).

Az utolsó eset a legérdekesebb: itt ugyanis már nem vagyunk a pénzünknél, hiszen ha felvesszük a lekötésünket, mert szükségünk van rá, akkor bizony már kevesebb lesz a kezünkben, mint amennyit beraktunk. Önmagában a kivetett közterhek negatívba fordítják a "mérlegünket".  Vigasztalhat minket a tudat, hogyha otthon tartjuk és jön a rabló, akkor bizony ugrott a pénzünk, ha viszont a bankot rabolják ki, attól még a betétünk összegét nem veszítjük el. A betétektől nagy csodát tehát ilyen kamat- és főleg ilyen adókörnyezetben ne várjon senki, barátkozzunk meg a gondolattal, hogy ha pár hónapra kötjük csak le a pénzünket, akkor bizony meg kell fizetnünk a trezorőrzés árát...