A jegybank szerepét erősíteni kell a magyarországi pénzügyi rendszer felügyeletében, a központi bankok ezzel kapcsolatos jogkörének kibővítése a nemzetközi színtéren is zajlik - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által rendezett visegrádi konferencián.
Az MNB elnöke aláhúzta: a pénzügyi-gazdasági válság szerte a világban bebizonyította, hogy a jegybankok hatáskörét növelni kell a makroprudenciális, rendszerszintű felügyeleti tevékenységek során. Az országgyűlés előtt lévő több törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja, így Magyarországon is létre kívánják hozni a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot, amelynek munkájában a jegybankelnök, a pénzügyminiszter és a felügyelet vezetője venne részt - tette hozzá.
Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak az összeurópai bankfelügyeletről. Részletek >>> |
Az MNB elnöke kifejtette: a magyarországi recesszió egy a mostaninál alacsonyabb alapkamatot indokolna, nagy esély van arra, hogy a középtávú inflációs cél (a 3 százalékos infláció 5-8 negyedév távlatában) "alullövése bekövetkezik", de a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt nagyon óvatosan lehet csak az alapkamatot mérsékelni.
Kiemelte: a jegybanknak nem feladata, hogy a devizaadósokat egyénileg védje meg, arra viszont figyelmet kell fordítania, ha a lakosság devizaadóssága rendszerszintű kockázatot jelentene. A jegybank elnöke szükségesnek tartotta azt, hogy ha egy magyarországi pénzintézet bajba kerül, és az államtól segítséget kér, akkor lehetőség legyen a menedzsment, illetve a tulajdonosok jogainak korlátozására, sőt amellett tette le a voksot, hogy az arra alkalmatlan banki vezetőket el lehessen mozdítani posztjukról.
Simor András hangoztatta: a magyar pénzügyi rendszer nem túlszabályozott, és a mostaninál jobban kell figyelni a makroszintű kockázatokra, ehhez a jegybanknak megfelelő eszközöket kell biztosítani.
Uniós integráció alatt a szigorodó felügyelet?
Az Európai Rendszerszintű Kockázati Tanács (ESRB) részeként uniós felügyeleti hatóságok jönnek létre, ezek közvetlenül rendelkeznek majd hatósági jogosítványokkal a tagállamokban - mondta a felügyeleti konferencián szerdán Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Felügyeleti Tanácsának elnöke.
MNB vagy PSZÁF - ez itt a kérdés?
Az elnök öt pontba foglalta azokat a kritériumokat, amelyek szükségesek a magyarországi felügyelet átalakításához. Ezek: a függetlenség, az átláthatóság és a számonkérhetőség, a hatásosság és hatékonyság, a makro és mikro prudenciális megközelítések összehangolása, illetve a kríziskezelés. Ezen öt pont megvalósítását, és az uniós intézményekbe történő integrálódást nevezte Farkas Ádám a legfontosabb teendőnek.
Szerinte rossz kérdésfeltevés, hogy önálló maradjon-e a felügyelet, vagy integrálódjon az MNB-be. A kérdés az, hogy melyik szervezeti keret felel meg legjobban az idézett öt pontnak - mondta Farkas Ádám.
Nemzetközi probléma az elnök szerint, hogy a pénzügyi intézmények vezetői a nagy bónuszok miatt nagy kockázatokat vállaltak, és a bónuszt meg is kapták. Amikor a kockázat veszteséggel járt, akkor viszont azt nem követte büntetés.
Az Ecofin, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása, a konferenciával egy időben tárgyal az Európai Rendszerszintű Kockázati Tanácsról. Ennek keretében banki, biztosítási-pénztári, és értékpapír felügyelet jönne létre, s e testületek hatósági jogosítványokat kapnának a tagországokban is.
Riasztóan nagyok a bankok - ebből még baj lesz
A PSZÁF felszámoltat egy alapkezelőt
3,7 millió az ország fejenkénti adóssága
Csak kósza ábránd, hogy minden rendben van
Tovább kutakodhat Amerika a banki adatokban
Nőtt a magyar bankok önkontrollja?
MTI, Privátbankár