A tavalyi és az idei karácsonyi időszakot összehasonlítva átlagban három százalékkal csökkent az áruhitelek kamata, annak ellenére, hogy az MNB nemrégiben ötven bázisponttal, tavaly decembertől nézve pedig száz bázisponttal emelte az alapkamatot, és maga az áruhitelezés is egyre nagyobb kockázatot jelent, tekintettel a rossz adósok növekvő arányára. A Bankometer elemzői minden, fogyasztási hitelajánlattal rendelkező bank kínálatát, a Budapest Bank, a Cetelem és az OTP Bank kínálatát górcső alá vették 2010 és 2011 decembere között. A pénzintézetek nemhogy beárazták volna a veszteségeiket és megemelkedett kockázataikat az áruhitelekbe, hanem átlagosan csökkentek ezeknek a termékeknek a díjai.
Az OTP Bank fogyasztási hiteleinél megtartotta a tavalyi átlagosan 27 százalék körüli THM-et, a Cetelem Bank áruvásárlási hiteleinek átlagos THM-je szintén 27 százalék körül maradt. Egyedül a Budapest Bank lóg ki a sorból, amely 30-ról 26 százalékra csökkentette idén az áruhitel kamatainak és kezelési költségének együttes mértékét. Tette ezt annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a lakosság fogyasztásikölcsön-állományának mintegy negyede minősített, azaz a rossz hitel kategóriába került 2011-ben, tehát jelentősen nőttek a fedezetlen hitelekhez kötődő kockázatok:
A tíz százalékos csökkenés az átlagos THM-ben azt mutatja, hogy a bankok bár nem mondtak le az ilyen áruvásárlási kölcsön igénnyel rendelkező ügyfelekről, ez az állomány mégsem növekszik, inkább kismértékben csökken idén - írják. Jövő év elején életbe lép a THM-plafon, a jegybanki alapkamat +24 százalékponton. Az említett pénzintézetek már most is ennek környékén mozognak, valószínűleg a hamarosan megjelenő törvényi szabályozás keretein belül árazták be termékeiket. A másik ok lehet a fogyasztói attitűd megváltozása. A fogyasztók ugyanis érezhetően nagyobb bizalmatlansággal fordulnak a hitelintézetekhez, egyre nagyobb a félelem a kamatok emelkedésétől, a fizetésképtelenségtől.
(Hitelekről további információkat itt talál.)
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
