Nem csak a németek szemében vörös posztó a közös európai eurókötvény gondolata, de minden résztvevő számára világos, hogy a gazdag EU-tagok kezességvállalása nélkül a krízisországok kötvényhozamai aligha tarthatók – írja a német Der Spiegel. Ezért az EU vezető elitje lázasan keresi a kompromisszumos megoldást. Ez a lap szerint az úgynevezett euro-bill lehetne, azaz közös európai kötvények vagy inkább kincstárjegyek rövid futamidővel és korlátozott összegben.
|
| Barroso és Draghi (Fotó: ec.europa.eu) |
A lap úgy tudja, hogy Herman Van Rompuy, az Erópai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Mario Draghi, az EKB elnöke és Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke szeretnének bemutatni egy ennek megfelelő javaslatot e hét végén az EU állam- és kormányfőinek. A tervek szerint minden állam gazdasági teljesítményének egy bizonyos százalékában finanszírozhatná magát euró-billekkel. Aki azonban nem tartja be a szabályokat, azt a következő évben kizárják az értékpapírok piacáról.
Ötletből már van épp elég, tessék cselekedni
A kvartett azt reméli, hogy ezzel a modellel a német szövetségi kormányt is meg tudja majd győzni. Miközben Franciaország szorgalmazza a közös európai kötvénykibocsátást, Németország mindeddig elutasította azt. Brüsszelben azonban azt gondolják, hogy a most felvázolt modell a német alkotmánynak is megfelel, mivel a közös értékpapírok összértékét és futamidejét korlátozza. A lap egyébként nem először szellőzteti meg a „kvartett” által összehozni próbált megoldásokat.
Soros Györgyön kívül Robert Zoellick, a Világbank elnöke is azt mondta a lapnak: a további tétovázás veszélyes, ha Európa továbbra is így gyengélkedik, globális befolyásából veszíteni fog. Ezzel Európa vezetőinek is tisztában kell lenniük. „Végülis elég ötlet kering a mentőcsomagok finanszírozására. Ami pedig a közös európai kötvények kialakítását illeti, ezzel kapcsolatban Európa tanulhat Amerikától”- mondta.
A németek vesztesége 1500 milliárd euró is lehet
|
| Robert Zoellick, a Világbank elnöke |
A függetlenségi háború után Alexander Hamilton elnök alatt egyetlen egyszer az USA átvette az összes tagállam adósságait, azóra ezek magukra vannak utalva. A szakember szerint Európa is bevezethetne egy hasonló rendszert. „De nem annyira arról van szó, melyik modellt is választják az európaiak, inkább arról, hogy valmelyiket ki kell választaniuk, méghozzá gyorsan”- tette hozzá.
A német Institut für Weltwirtschaft (IfW) világgazdasági kutatóintézet is hasonló véleményen van. Ezen kívül az eurozóna összeomlásából adódó károkat Németország számára 1500 milliárd euróra becsüli. A legnagyobb veszteség a Bundesbankot fenyegeti, amely egymaga 700 milliárd eurót veszítene az EKB fizetési rendszerében keletkezett követelésein. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter százmilliárdnak integethetne, amit dél-európai segélyprogramokra költöttek.
Durva recessziót okozna az euró megszűnése
Több százmilliárdot pedig a német bankoknak kellene lenyelni, amelyek eurozónabeli országok államkötvényeit tartják. Ehhez jönne még biztosítók és vállalatok 300 milliárdja, valamint azok a veszteségek, amelyek az elkerülhetetlenül bekövetkező drasztikus növekedés-visszaesésből származnának. A német állam súlyosan eladósodna, mert bankokat és vállalatokat kéne megmentenie az összeomlástól.
Ezt a veszélyt látja a Német Iparszövetség (Bundesverband der Deutschen Industrie, BDI) is, amely ezért óva int az eurozóna szétesésétől és biztatja saját kormányát, tegyen többet az euró megmentése érdekében.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
