1p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A devizahiteles perekben az adósok fő célja megszabadulni a nagy terhet okozó kötelezettségek alól. Több jogász és érdekvédő ennek lehetőségével kecsegteti az adósokat, akik ennek érdekében akár plusz költséget, terhet vállalnak és bírósághoz fordulnak - de a hitel irreálisan magas terheit még egy kedvező bírósági döntés sem képes enyhíteni. Azt is lehetne mondani, hogy aki nyer a peren, az is veszít. De miért? És miért tanácsolják a szakmai szervezetek, hogy az adósok egyezzenek meg bankjukkal, vagy lépjenek be egy adósmentő programba, ha nem tudnak fizetni? Ez egy összeesküvés lenne, vagy azért mondják ezt, mert nincs jobb megoldás?

Azt a célt, hogy teljesen megszabaduljon az adós a devizahitel terhétől, sőt akár a bank még pénzt fizessen neki vissza, eddig még egy perben sem sikerült elérni. Az ügy, amelyben a Kúria csütörtökön fog döntést hozni, annak kapcsán indult, hogy az árfolyamrés nem szerepel a szerződésben. Hasonló ügyekben már több bírósági döntés született, és a szakmai vélemények szerint nem is kötelező ezt a szerződésben feltüntetni - ez az ügy mégis a Kúriáig jutott.

Tiltakozók a Kúria épülete előtt (Fotó: Kovács Attila/MTI)

Ezen a ponton már az a tét, hogy a Kúria akár semmisnek is kimondhatja a szerződést, vagyis érvénytelenítheti azt. Ez azonban beláthatatlan következményekkel járna a felekre nézve. De mi is történne ekkor? A feleknek el kellene számolniuk egymással - rendben, de ez hogy nézne ki? Mivel a Kúria döntése valószínűleg nem tartalmazna erre vonatkozóan semmilyen iránymutatást - hiszen ez a jelenlegi pernek nem tárgya - a feleknek újra tárgyalóasztalhoz kellene ülni a az elszámolás ügyében.

Kiindulva azonban abból, hogy a tárgyalással egyszer már kudarcot vallottak a felek és a Kúria elé került az eset, valószínűleg ismét sikertelen lenne az egyezkedés, és ekkor az ügy újra a bíróság elé kerülne - mondta el a Privátbankárnak egy, a témában jártas szakjogász.

Végül hova futhat ki ez az egész?

Ezt senki nem tudja, még nem volt ilyesmire példa korábban, de valószínűleg a bíróságnak mérlegelnie kellene, hogy miként tekint a hitelre. Forinthitelként? Ez meglepő lenne, hiszen az az érvelés, hogy a devizahitel mögött nincs deviza, könnyen cáfolható. Egy másik elképzelés szerint a hitelt ugyan forinthitelként kezelnék, de az elszámolásnál a devizahitelre vonatkozó kamatot kellene a hitelösszeg után megfizetni - ez még az előzőnél is furcsább kombináció lenne. A harmadik lehetőség, hogy az ügylet megítélése maradna devizahitel, tehát az ítélethirdetést követően ez alapján számolna el az adós és a bank, így pedig az adós rendkívül rossz helyzetbe kerülne, mert a tőke visszafizetésekor jó eséllyel a mostani, kedvezőtlen árfolyammal kellene számolni.

Ha egy skálán akarnánk ábrázolni az eshetőségeket, amikor a bank veszít a perben, akkor az adós szempontjából a legjobb kimenetel az lenne, ha a bank visszafizetne neki pénzt (ezt szeretnék elérni a Kúria előtt lévő ügyben is). A skála másik végén az áll, hogy a szerződést érvénytelenítik, és az adósnak egy összegben azonnal vissza kellene fizetnie a teljes tőkét és a kamatokat is, rossz esetben devizahitelként, a mai árfolyamon átszámolva. Azt azonban, hogy a képzeletbeli skála melyik feléhez lenne közelebb a valós elszámolás, ma senki nem tudja megmondani.

És mi történik akkor, ha a Kúria érvényesnek találja a szerződést?

Ha a szerződés semmisségét nem mondja ki a Kúria, akkor az ügyfélnek tovább kell fizetnie, vagy ha nem tud, akkor valamely adósmentő programba kellene belépnie. Végső esetben tovább folytathatja a pereskedést az Európai Bíróságon, de ez egyfelől még az eddigieknél is költségesebb lenne, másrészt valószínűleg az sem lenne eredményesebb, hiszen a magyar bíróság és a Kúria is figyelembe veszi az uniós jogokat a döntés során - sőt, egy másik hasonló ügy kapcsán tanácsot is kért az uniós szervezettől.  

Ebben az esetben az adósnak ráadásul ki kellene fizetni a perköltséget és a jogi képviseletet is, ami további súlyos kiadásokat jelenthet. Ha a keresetet elutasítják, akkor is a pertárgyérték 6 százalékát kell kifizetni, ha fellebbez, akkor 8 százalékos illetéket kell fizetnie az államnak, és akkor még nem beszéltünk a jogi képviseletről. A megkezdett ügyeknek körülbelül a 90 százaléka elutasítással zárul - mondta a szakjogász.

Ez nem a pénzügyi szervezetek összeesküvése

Az árfolyamrésről kialakult vitában több szakmai szervezet is állást foglalt. Ezek alapján a szerződésben nem kell feltüntetni az árfolyamrést, hiszen elég, ha az a THM-ben megjelenik, hiszen ez egy változó érték. A szerződésben azonban sem ennek, sem a teljes hiteldíj-mutatónak nem kell megjelennie. A THM csak egy mutatószám, amely szintén naponta változik és segíti a hitelek összehasonlíthatóságát.

Polt Péter legfőbb ügyész szerint az árfolyamrés esetében az átváltás olyan költség, ami nem a bankkölcsönhöz kapcsolódó teher, és mint ilyet a szerződésben nem kell feltüntetni, így a szerződést erre hivatkozva nem lehet semmissé nyilvánítani. A Pénzügyi Békéltető Testület ehhez hasonlóan kimondta, hogy az árfolyamrés nem költség, a szerződés tehát nem lehet emiatt semmis.

A Bankszövetség álláspontja szerint az árfolyamrés – mint ahogyan azt jogerős bírósági ítéletek és a Legfőbb Ügyész szakmai véleménye is alátámasztják – nem költség, hanem a kölcsönnyújtás konstrukciójából következő számítási mód, amit a teljes hiteldíj-mutató tükröz.

A THM-rendelet a devizahitelek esetében egy átváltási kulcs alkalmazását írja elő, ami természete szerint sem minősülhet költségnek. Amennyiben az árfolyamrés külön költségelemként is megjelenne a THM számításakor, tulajdonképpen megtévesztené a fogyasztót, duplán értékelődne és egy valótlan tartalmú eredményre vezetne. A Bankszövetség szerint mindezek értelmében az árfolyamrés költségként történő, szerződésben való feltüntetésének a hiánya nem jogszabályellenes.

Több szempontból veszélyes a szerződés megsemmisítése

A jogász szerint a probléma az, hogy ezek a szakmai érvek erodálódnak azáltal, hogy ezt a nagyon bonyolult és komplex kérdést, mint a devizahitelezés, leegyszerűsítjük arra, hogy a kifejezetten szakmai szervezetek (pl. PSZÁF, Legfőbb Ügyész) a bank vagy az adós oldalán állnak-e. Ezek a szervezetek ugyanis szakmai érveket hoznak fel, a jogbiztonság és a szerződések védelme érdekében, illetve a társadalmi igazságosság biztosításáért.

Sőt ezzel valójában az ügyfeleket, adósokat is védik, felhívva figyelmüket a pereskedés kockázataira, hiszen aki egy ilyen perben nyer, az is veszíthet vele. A bírósági ítéletek ugyanis nehezen előrelátható közgazdasági következményekkel járnak, hiszen az eddigi joggyakorlat nem ad támpontot a különböző indokok alapján semmisnek nyilvánított szerződések további sorsára, a felek közötti elszámolás végső kimenetelére - véli a szakember.

Nemrég Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a Kúria tanácselnökének kérdéseire levelében válaszolt, amiben a devizahitelekkel kapcsolatos bírói ítéletek gazdasági és társadalmi hatásaira figyelmeztet, utalva arra, hogy ezeknek a szerződéseknek az utólagos "sommás" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása sok veszélyt rejt.

Veszélyes az adós, a bankrendszer, a jog és a gazdaság szempontjából is

Szász Károly szerint a devizahitel-szerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, "sommás" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása hatását tekintve nem egyszerűen az ügyfelek beláthatatlan helyzetéről vagy a bankrendszer veszteségeiről szóló kérdés. "A legjelentősebb gazdasági hatása abban nyilvánulhat meg, hogy egy ilyen döntés esetén a bankok képtelenné válhatnak a betétesek pénzének kifizetésére. Vagyis itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)" - fogalmaz.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Több, mint két éve nem fordult elő ilyen az ukrán inflációval
Privátbankár.hu | 2025. július 9. 17:14
Ukrajnában az előző havi több mint kétéves csúcsot követően lassult a fogyasztói árak éves szintű emelkedésének üteme júniusban.
Pénzügyi szektor Jókedvűen indult a nap az amerikai tőzsdéken
Privátbankár.hu | 2025. július 9. 16:51
Emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán.
Pénzügyi szektor Vihar: tömegével zúdulnak a kárbejelentések a biztosítókra
Privátbankár.hu | 2025. július 9. 11:25
Az Alfa a tízezret is meghaladó bejelentésre számít.
Pénzügyi szektor Lépett a Revolut, itt van, mire számíthatnak a magyarok
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 14:27
Közleményben reagált a szolgáltató a szabályozásra.
Pénzügyi szektor Úgy veszik fel a hiteleket a magyarok, mintha nem lenne holnap
Privátbankár.hu | 2025. július 6. 12:31
Történelmi csúcsra ugrott a lakossági hitelpiac májusban, rekordszintű lakás- és személyi kölcsönökkel, meglepő jelzálogfelfutással.
Pénzügyi szektor Leolvadtak az amerikai tőzsdék
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 16:26
Szerény csökkenéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán.
Pénzügyi szektor Fontos változás jön az OTP fintech cégénél
Herman Bernadett | 2025. július 1. 12:50
Július 1-től SimplePay Zrt. néven folytatja a működést a fizetési megoldásokat fejlesztő és üzemeltető OTP Mobil Kft. Mostantól SimplePay márkanév alatt egységesítik a vállalkozásoknak kínált digitális fizetési megoldásokat.
Pénzügyi szektor Új korszak indul a bankolásban, minden bankszámlás érintett
Herman Bernadett | 2025. július 1. 12:41
Elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló rendszer része a jegybank „öt csapás” intézkedéssorozatának, amelyet Varga Mihály jegybankelnök jelentett be június elején.
Pénzügyi szektor Meghosszabbították a kamatstopot, de szükség van rá?
Herman Bernadett | 2025. június 30. 20:14
Marad az év végéig a kamatstop. A kormány 300 ezer megmenekített családról beszél, a valóságban ennek a tizede sem szorul rá az intézkedésre. Az immár több száz milliárd forintos, nagyrészt fölösleges adósmentés összegét hasznosabban is el lehetne költeni – erről is beszélt főmunkatársunk, Herman Bernadett a Trend FM héfői adásában. 
Pénzügyi szektor Az amerikai GDP a vártnál is jobban csökkent az első negyedévben
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 16:21
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG