BUX
36 032.51
-0.52%
-190.00
OTP
10 800.00
-0.92%
-100.00
MOL
1 860.00
+0.00%
+0.00
RICHTER
6 830.00
-0.94%
-65.00
MTELEKOM
385.00
+1.18%
+4.00
 
2013. július 2. 18:06

A devizahiteles perekben az adósok fő célja megszabadulni a nagy terhet okozó kötelezettségek alól. Több jogász és érdekvédő ennek lehetőségével kecsegteti az adósokat, akik ennek érdekében akár plusz költséget, terhet vállalnak és bírósághoz fordulnak - de a hitel irreálisan magas terheit még egy kedvező bírósági döntés sem képes enyhíteni. Azt is lehetne mondani, hogy aki nyer a peren, az is veszít. De miért? És miért tanácsolják a szakmai szervezetek, hogy az adósok egyezzenek meg bankjukkal, vagy lépjenek be egy adósmentő programba, ha nem tudnak fizetni? Ez egy összeesküvés lenne, vagy azért mondják ezt, mert nincs jobb megoldás?

Azt a célt, hogy teljesen megszabaduljon az adós a devizahitel terhétől, sőt akár a bank még pénzt fizessen neki vissza, eddig még egy perben sem sikerült elérni. Az ügy, amelyben a Kúria csütörtökön fog döntést hozni, annak kapcsán indult, hogy az árfolyamrés nem szerepel a szerződésben. Hasonló ügyekben már több bírósági döntés született, és a szakmai vélemények szerint nem is kötelező ezt a szerződésben feltüntetni - ez az ügy mégis a Kúriáig jutott.

Tiltakozók a Kúria épülete előtt (Fotó: Kovács Attila/MTI)

Ezen a ponton már az a tét, hogy a Kúria akár semmisnek is kimondhatja a szerződést, vagyis érvénytelenítheti azt. Ez azonban beláthatatlan következményekkel járna a felekre nézve. De mi is történne ekkor? A feleknek el kellene számolniuk egymással - rendben, de ez hogy nézne ki? Mivel a Kúria döntése valószínűleg nem tartalmazna erre vonatkozóan semmilyen iránymutatást - hiszen ez a jelenlegi pernek nem tárgya - a feleknek újra tárgyalóasztalhoz kellene ülni a az elszámolás ügyében.

Kiindulva azonban abból, hogy a tárgyalással egyszer már kudarcot vallottak a felek és a Kúria elé került az eset, valószínűleg ismét sikertelen lenne az egyezkedés, és ekkor az ügy újra a bíróság elé kerülne - mondta el a Privátbankárnak egy, a témában jártas szakjogász.

Végül hova futhat ki ez az egész?

Ezt senki nem tudja, még nem volt ilyesmire példa korábban, de valószínűleg a bíróságnak mérlegelnie kellene, hogy miként tekint a hitelre. Forinthitelként? Ez meglepő lenne, hiszen az az érvelés, hogy a devizahitel mögött nincs deviza, könnyen cáfolható. Egy másik elképzelés szerint a hitelt ugyan forinthitelként kezelnék, de az elszámolásnál a devizahitelre vonatkozó kamatot kellene a hitelösszeg után megfizetni - ez még az előzőnél is furcsább kombináció lenne. A harmadik lehetőség, hogy az ügylet megítélése maradna devizahitel, tehát az ítélethirdetést követően ez alapján számolna el az adós és a bank, így pedig az adós rendkívül rossz helyzetbe kerülne, mert a tőke visszafizetésekor jó eséllyel a mostani, kedvezőtlen árfolyammal kellene számolni.

Ha egy skálán akarnánk ábrázolni az eshetőségeket, amikor a bank veszít a perben, akkor az adós szempontjából a legjobb kimenetel az lenne, ha a bank visszafizetne neki pénzt (ezt szeretnék elérni a Kúria előtt lévő ügyben is). A skála másik végén az áll, hogy a szerződést érvénytelenítik, és az adósnak egy összegben azonnal vissza kellene fizetnie a teljes tőkét és a kamatokat is, rossz esetben devizahitelként, a mai árfolyamon átszámolva. Azt azonban, hogy a képzeletbeli skála melyik feléhez lenne közelebb a valós elszámolás, ma senki nem tudja megmondani.

És mi történik akkor, ha a Kúria érvényesnek találja a szerződést?

Ha a szerződés semmisségét nem mondja ki a Kúria, akkor az ügyfélnek tovább kell fizetnie, vagy ha nem tud, akkor valamely adósmentő programba kellene belépnie. Végső esetben tovább folytathatja a pereskedést az Európai Bíróságon, de ez egyfelől még az eddigieknél is költségesebb lenne, másrészt valószínűleg az sem lenne eredményesebb, hiszen a magyar bíróság és a Kúria is figyelembe veszi az uniós jogokat a döntés során - sőt, egy másik hasonló ügy kapcsán tanácsot is kért az uniós szervezettől.  

Ebben az esetben az adósnak ráadásul ki kellene fizetni a perköltséget és a jogi képviseletet is, ami további súlyos kiadásokat jelenthet. Ha a keresetet elutasítják, akkor is a pertárgyérték 6 százalékát kell kifizetni, ha fellebbez, akkor 8 százalékos illetéket kell fizetnie az államnak, és akkor még nem beszéltünk a jogi képviseletről. A megkezdett ügyeknek körülbelül a 90 százaléka elutasítással zárul - mondta a szakjogász.

Ez nem a pénzügyi szervezetek összeesküvése

Az árfolyamrésről kialakult vitában több szakmai szervezet is állást foglalt. Ezek alapján a szerződésben nem kell feltüntetni az árfolyamrést, hiszen elég, ha az a THM-ben megjelenik, hiszen ez egy változó érték. A szerződésben azonban sem ennek, sem a teljes hiteldíj-mutatónak nem kell megjelennie. A THM csak egy mutatószám, amely szintén naponta változik és segíti a hitelek összehasonlíthatóságát.

Polt Péter legfőbb ügyész szerint az árfolyamrés esetében az átváltás olyan költség, ami nem a bankkölcsönhöz kapcsolódó teher, és mint ilyet a szerződésben nem kell feltüntetni, így a szerződést erre hivatkozva nem lehet semmissé nyilvánítani. A Pénzügyi Békéltető Testület ehhez hasonlóan kimondta, hogy az árfolyamrés nem költség, a szerződés tehát nem lehet emiatt semmis.

A Bankszövetség álláspontja szerint az árfolyamrés – mint ahogyan azt jogerős bírósági ítéletek és a Legfőbb Ügyész szakmai véleménye is alátámasztják – nem költség, hanem a kölcsönnyújtás konstrukciójából következő számítási mód, amit a teljes hiteldíj-mutató tükröz.

A THM-rendelet a devizahitelek esetében egy átváltási kulcs alkalmazását írja elő, ami természete szerint sem minősülhet költségnek. Amennyiben az árfolyamrés külön költségelemként is megjelenne a THM számításakor, tulajdonképpen megtévesztené a fogyasztót, duplán értékelődne és egy valótlan tartalmú eredményre vezetne. A Bankszövetség szerint mindezek értelmében az árfolyamrés költségként történő, szerződésben való feltüntetésének a hiánya nem jogszabályellenes.

Több szempontból veszélyes a szerződés megsemmisítése

A jogász szerint a probléma az, hogy ezek a szakmai érvek erodálódnak azáltal, hogy ezt a nagyon bonyolult és komplex kérdést, mint a devizahitelezés, leegyszerűsítjük arra, hogy a kifejezetten szakmai szervezetek (pl. PSZÁF, Legfőbb Ügyész) a bank vagy az adós oldalán állnak-e. Ezek a szervezetek ugyanis szakmai érveket hoznak fel, a jogbiztonság és a szerződések védelme érdekében, illetve a társadalmi igazságosság biztosításáért.

Sőt ezzel valójában az ügyfeleket, adósokat is védik, felhívva figyelmüket a pereskedés kockázataira, hiszen aki egy ilyen perben nyer, az is veszíthet vele. A bírósági ítéletek ugyanis nehezen előrelátható közgazdasági következményekkel járnak, hiszen az eddigi joggyakorlat nem ad támpontot a különböző indokok alapján semmisnek nyilvánított szerződések további sorsára, a felek közötti elszámolás végső kimenetelére - véli a szakember.

Nemrég Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a Kúria tanácselnökének kérdéseire levelében válaszolt, amiben a devizahitelekkel kapcsolatos bírói ítéletek gazdasági és társadalmi hatásaira figyelmeztet, utalva arra, hogy ezeknek a szerződéseknek az utólagos "sommás" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása sok veszélyt rejt.

Veszélyes az adós, a bankrendszer, a jog és a gazdaság szempontjából is

Szász Károly szerint a devizahitel-szerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, "sommás" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása hatását tekintve nem egyszerűen az ügyfelek beláthatatlan helyzetéről vagy a bankrendszer veszteségeiről szóló kérdés. "A legjelentősebb gazdasági hatása abban nyilvánulhat meg, hogy egy ilyen döntés esetén a bankok képtelenné válhatnak a betétesek pénzének kifizetésére. Vagyis itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)" - fogalmaz.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Pénzügyi szektor A kötelező számlázáshoz nyújt segítséget a Takarékbank
Privátbankár.hu | 2020. július 1. 19:09
Mikro- és kisvállalkozások pénzügyi adminisztrációját segíti a Takarék Business Assistant ma elindult online számlázó és ügyviteli rendszere.
Pénzügyi szektor Megszaladtak a kiadások, nagyot romlott a kormányzati szektor egyenlege
MTI | 2020. július 1. 10:39
180 milliárd forintos hiánnyal zárta az első negyedévet.
Pénzügyi szektor Bejegyezték az ellen-OTP-t előkészítő társaságot
Privátbankár.hu | 2020. június 29. 17:38
A Magyar Bankárholding Zrt. a Takarékbank, a Budapest Bank és az MKB Bank egyesülésének hivatott megágyazni. 
Pénzügyi szektor Be is nyújtották a katát durván szigorító javaslatot a parlamentnek
Privátbankár.hu | 2020. június 25. 19:46
Csütörtökön a délutáni órákban benyújtotta a törvényalkotási bizottság a módosító javaslatát a jövő évi költségvetést megalapozó törvényhez. Benne a nagy felháborodást kiváltó kata-szigorítással.
Pénzügyi szektor A monetáris tanács szerint tragikusan alakulhatott a második negyedév a gazdaságban
Privátbankár.hu | 2020. június 23. 15:42
Hét százalékos mínuszban lehetett a GDP, ezért gyorsan lépni kellett a kamatvágással, hogy tényleg V-alakú lehessen a válság. A tanács óvatosabbá vált a növekedési kilátásokat illetően.
Pénzügyi szektor Áder kinevezte az új MNB-alelnököt
MTI | 2020. június 23. 11:31
Aki tehát Virág Barnabás.
Pénzügyi szektor Orbán szerint Budapest tele van pénzzel, ehhez képest csak szerencsétlenkedik a Lánchíddal
Privátbankár.hu | 2020. június 19. 09:19
Egy testületben gyakorlati szakembereket is kéne találni az elméleti szakemberek mellé a miniszterelnök szerint.
Pénzügyi szektor Részletek a Széchenyi Bank vezetőinek letartóztatásáról: bűnszervezetről ír az ügyészség
Privátbankár.hu | 2020. június 17. 17:54
A Fővárosi Főügyészség közleményéből kiderülnek a Széchenyi Bank egykori vezetőit érintő rendőrségi akció részletei. Több mint hatmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó bűnszervezet tagjait vették őrizetbe.
Pénzügyi szektor A rendőrök 5 év után bekopogtattak a magyar bankbotrány főszereplőinél
Privátbankár.hu | 2020. június 17. 13:34
Több mint 5 éve tett feljelentést az MNB a Széchenyi Kereskedelmi Banknál történt, a jegybank álláspontja szerint „bűncselekmények gyanúját felvető események miatt” - lapértesülés szerint most már be is vitték a vezetőket, tanácsadókat a rendőrök.
Pénzügyi szektor Az MNB előtt a szuperbankot előkészítő holding alapítási kérelme
Privátbankár.hu | 2020. június 15. 14:36
Arról azonban Balog Ádámnak, a három érintett bank - Budapest Bank, Takarékbank, MKB - közül az utóbbi vezetőjének nincs tudomása, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már meg is adta volna az engedélyt. Mindenesetre azt valószínűsítette, hogy ez nem fog sok időbe telni.
hírlevél