1p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A devizahiteles perekben az adósok fő célja megszabadulni a nagy terhet okozó kötelezettségek alól. Több jogász és érdekvédő ennek lehetőségével kecsegteti az adósokat, akik ennek érdekében akár plusz költséget, terhet vállalnak és bírósághoz fordulnak - de a hitel irreálisan magas terheit még egy kedvező bírósági döntés sem képes enyhíteni. Azt is lehetne mondani, hogy aki nyer a peren, az is veszít. De miért? És miért tanácsolják a szakmai szervezetek, hogy az adósok egyezzenek meg bankjukkal, vagy lépjenek be egy adósmentő programba, ha nem tudnak fizetni? Ez egy összeesküvés lenne, vagy azért mondják ezt, mert nincs jobb megoldás?

Azt a célt, hogy teljesen megszabaduljon az adós a devizahitel terhétől, sőt akár a bank még pénzt fizessen neki vissza, eddig még egy perben sem sikerült elérni. Az ügy, amelyben a Kúria csütörtökön fog döntést hozni, annak kapcsán indult, hogy az árfolyamrés nem szerepel a szerződésben. Hasonló ügyekben már több bírósági döntés született, és a szakmai vélemények szerint nem is kötelező ezt a szerződésben feltüntetni - ez az ügy mégis a Kúriáig jutott.

Tiltakozók a Kúria épülete előtt (Fotó: Kovács Attila/MTI)

Ezen a ponton már az a tét, hogy a Kúria akár semmisnek is kimondhatja a szerződést, vagyis érvénytelenítheti azt. Ez azonban beláthatatlan következményekkel járna a felekre nézve. De mi is történne ekkor? A feleknek el kellene számolniuk egymással - rendben, de ez hogy nézne ki? Mivel a Kúria döntése valószínűleg nem tartalmazna erre vonatkozóan semmilyen iránymutatást - hiszen ez a jelenlegi pernek nem tárgya - a feleknek újra tárgyalóasztalhoz kellene ülni a az elszámolás ügyében.

Kiindulva azonban abból, hogy a tárgyalással egyszer már kudarcot vallottak a felek és a Kúria elé került az eset, valószínűleg ismét sikertelen lenne az egyezkedés, és ekkor az ügy újra a bíróság elé kerülne - mondta el a Privátbankárnak egy, a témában jártas szakjogász.

Végül hova futhat ki ez az egész?

Ezt senki nem tudja, még nem volt ilyesmire példa korábban, de valószínűleg a bíróságnak mérlegelnie kellene, hogy miként tekint a hitelre. Forinthitelként? Ez meglepő lenne, hiszen az az érvelés, hogy a devizahitel mögött nincs deviza, könnyen cáfolható. Egy másik elképzelés szerint a hitelt ugyan forinthitelként kezelnék, de az elszámolásnál a devizahitelre vonatkozó kamatot kellene a hitelösszeg után megfizetni - ez még az előzőnél is furcsább kombináció lenne. A harmadik lehetőség, hogy az ügylet megítélése maradna devizahitel, tehát az ítélethirdetést követően ez alapján számolna el az adós és a bank, így pedig az adós rendkívül rossz helyzetbe kerülne, mert a tőke visszafizetésekor jó eséllyel a mostani, kedvezőtlen árfolyammal kellene számolni.

Ha egy skálán akarnánk ábrázolni az eshetőségeket, amikor a bank veszít a perben, akkor az adós szempontjából a legjobb kimenetel az lenne, ha a bank visszafizetne neki pénzt (ezt szeretnék elérni a Kúria előtt lévő ügyben is). A skála másik végén az áll, hogy a szerződést érvénytelenítik, és az adósnak egy összegben azonnal vissza kellene fizetnie a teljes tőkét és a kamatokat is, rossz esetben devizahitelként, a mai árfolyamon átszámolva. Azt azonban, hogy a képzeletbeli skála melyik feléhez lenne közelebb a valós elszámolás, ma senki nem tudja megmondani.

És mi történik akkor, ha a Kúria érvényesnek találja a szerződést?

Ha a szerződés semmisségét nem mondja ki a Kúria, akkor az ügyfélnek tovább kell fizetnie, vagy ha nem tud, akkor valamely adósmentő programba kellene belépnie. Végső esetben tovább folytathatja a pereskedést az Európai Bíróságon, de ez egyfelől még az eddigieknél is költségesebb lenne, másrészt valószínűleg az sem lenne eredményesebb, hiszen a magyar bíróság és a Kúria is figyelembe veszi az uniós jogokat a döntés során - sőt, egy másik hasonló ügy kapcsán tanácsot is kért az uniós szervezettől.  

Ebben az esetben az adósnak ráadásul ki kellene fizetni a perköltséget és a jogi képviseletet is, ami további súlyos kiadásokat jelenthet. Ha a keresetet elutasítják, akkor is a pertárgyérték 6 százalékát kell kifizetni, ha fellebbez, akkor 8 százalékos illetéket kell fizetnie az államnak, és akkor még nem beszéltünk a jogi képviseletről. A megkezdett ügyeknek körülbelül a 90 százaléka elutasítással zárul - mondta a szakjogász.

Ez nem a pénzügyi szervezetek összeesküvése

Az árfolyamrésről kialakult vitában több szakmai szervezet is állást foglalt. Ezek alapján a szerződésben nem kell feltüntetni az árfolyamrést, hiszen elég, ha az a THM-ben megjelenik, hiszen ez egy változó érték. A szerződésben azonban sem ennek, sem a teljes hiteldíj-mutatónak nem kell megjelennie. A THM csak egy mutatószám, amely szintén naponta változik és segíti a hitelek összehasonlíthatóságát.

Polt Péter legfőbb ügyész szerint az árfolyamrés esetében az átváltás olyan költség, ami nem a bankkölcsönhöz kapcsolódó teher, és mint ilyet a szerződésben nem kell feltüntetni, így a szerződést erre hivatkozva nem lehet semmissé nyilvánítani. A Pénzügyi Békéltető Testület ehhez hasonlóan kimondta, hogy az árfolyamrés nem költség, a szerződés tehát nem lehet emiatt semmis.

A Bankszövetség álláspontja szerint az árfolyamrés – mint ahogyan azt jogerős bírósági ítéletek és a Legfőbb Ügyész szakmai véleménye is alátámasztják – nem költség, hanem a kölcsönnyújtás konstrukciójából következő számítási mód, amit a teljes hiteldíj-mutató tükröz.

A THM-rendelet a devizahitelek esetében egy átváltási kulcs alkalmazását írja elő, ami természete szerint sem minősülhet költségnek. Amennyiben az árfolyamrés külön költségelemként is megjelenne a THM számításakor, tulajdonképpen megtévesztené a fogyasztót, duplán értékelődne és egy valótlan tartalmú eredményre vezetne. A Bankszövetség szerint mindezek értelmében az árfolyamrés költségként történő, szerződésben való feltüntetésének a hiánya nem jogszabályellenes.

Több szempontból veszélyes a szerződés megsemmisítése

A jogász szerint a probléma az, hogy ezek a szakmai érvek erodálódnak azáltal, hogy ezt a nagyon bonyolult és komplex kérdést, mint a devizahitelezés, leegyszerűsítjük arra, hogy a kifejezetten szakmai szervezetek (pl. PSZÁF, Legfőbb Ügyész) a bank vagy az adós oldalán állnak-e. Ezek a szervezetek ugyanis szakmai érveket hoznak fel, a jogbiztonság és a szerződések védelme érdekében, illetve a társadalmi igazságosság biztosításáért.

Sőt ezzel valójában az ügyfeleket, adósokat is védik, felhívva figyelmüket a pereskedés kockázataira, hiszen aki egy ilyen perben nyer, az is veszíthet vele. A bírósági ítéletek ugyanis nehezen előrelátható közgazdasági következményekkel járnak, hiszen az eddigi joggyakorlat nem ad támpontot a különböző indokok alapján semmisnek nyilvánított szerződések további sorsára, a felek közötti elszámolás végső kimenetelére - véli a szakember.

Nemrég Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a Kúria tanácselnökének kérdéseire levelében válaszolt, amiben a devizahitelekkel kapcsolatos bírói ítéletek gazdasági és társadalmi hatásaira figyelmeztet, utalva arra, hogy ezeknek a szerződéseknek az utólagos "sommás" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása sok veszélyt rejt.

Veszélyes az adós, a bankrendszer, a jog és a gazdaság szempontjából is

Szász Károly szerint a devizahitel-szerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, "sommás" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása hatását tekintve nem egyszerűen az ügyfelek beláthatatlan helyzetéről vagy a bankrendszer veszteségeiről szóló kérdés. "A legjelentősebb gazdasági hatása abban nyilvánulhat meg, hogy egy ilyen döntés esetén a bankok képtelenné válhatnak a betétesek pénzének kifizetésére. Vagyis itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)" - fogalmaz.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Ezt ki gondolta volna? Gyengébb lett a forint
Privátbankár.hu | 2024. július 23. 07:22
Gyengült a forint kedd reggelre a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Pénzügyi szektor Besorolták az MBH Jelzálogbank jelzáloglevél-programját
Privátbankár.hu | 2024. július 22. 16:34
A Moody's Investor Service stabil kilátások mellett a befektetésre ajánlott sáv felső közép fokozatát jelentő A1 besorolást adott az MBH-csoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank Nyrt. jelzáloglevél-kibocsátási programjára.
Pénzügyi szektor Nem a forint gyengült, hanem az euró erősödött
Privátbankár.hu | 2024. július 19. 07:22
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök kora esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
Pénzügyi szektor Vajon mit lépnek Matolcsy Györgyék az Európai Központi Bank döntésére rezonálva?
Privátbankár.hu | 2024. július 18. 16:01
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a három irányadó eurókamat szintjét csütörtöki ülésén.
Pénzügyi szektor Tovább drágulnak a lakáshitelek, újabb nagybank törte át a kamatplafont
Privátbankár.hu | 2024. július 13. 07:45
Újabb nagybank emelte meg a lakáshitelei kamatait, és így már a K&H is átlépte a június végéig élő önkéntes, 7,3 százalékos THM-plafont a jelzálogkölcsönei egy részénél.
Pénzügyi szektor Megbírságolta az OTP Bankot az MNB
Privátbankár.hu | 2024. július 10. 10:21
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az OTP Bank Nyrt.-re, mert nem a hivatalos felületeken tette közzé akvizíciós terveit és ezzel megsértette rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét.
Pénzügyi szektor A legjobb az őszinteség: gyenge a forint és az is marad
Privátbankár.hu | 2024. július 10. 07:30
Erősödött kissé a forint szerda reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Pénzügyi szektor Több százezer magyar lecserélte a régi szerződését
Privátbankár.hu | 2024. július 9. 12:44
A jegybank adatai szerint az idei lakásbiztosítási kampányban 640 ezren váltás történt. 
Pénzügyi szektor Visszaszólt a Bankszövetség a kormánynak
Privátbankár.hu | 2024. július 9. 08:59
A bankok szervezete visszautasítja, hogy extraprofitra tettek volna szert a háború miatt. 
Pénzügyi szektor Érdekes új bejelentést tett az OTP Alapkezelő
Privátbankár.hu | 2024. július 8. 13:36
Új alap indul.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG