"A fogyasztói jogok érvényesítéséhez leghatékonyabban egy új alapokon nyugvó, valódi pénzügyi önszabályozási rendszer létrehozásával kellene biztosítani, amely jó alternatívát nyújthat a - Pénzügyminisztérium, a PSZÁF illetve a Magyar Bankszövetség és a Gazdasági Versenyhivatal által kidolgozott Magatartási Kódexszel szemben. A hatóságok kezdeményezése megalapozott és időszerű volt, azonban egy pénzügyi önszabályozási rendszer a fogyasztók részére gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb jogorvoslati lehetőséget kínálna, ugyanakkor valamennyi piaci szereplő számára elkerülhetővé tenné a gyakran nagyösszegű bírságokat eredményező állami-hatósági beavatkozást" - mondta Szekeres Tibor, az AXA csoport Magyarország országigazgatója keddi sajtótájékoztatóján.
A PSZÁF által közzétett, panaszkezelésről szóló tájékoztatóból kiderül: 2008 második és 2009 első félévében a Felügyelethez beérkezett 5620 panasz háromnegyedét a bankokkal és pénzügyi vállalkozásokkal szemben nyújtották be az ügyfelek. A beadványok 62 százaléka a pénzügyi szolgáltatók hitelezési gyakorlatával kapcsolatban felmerülő problémákra vonatkozott. Ebből egyértelműen látszik, hogy pénzügyi fogyasztóvédelemre nagy szükség van, ezért az AXA egyetért a szabályozás szükségességével. Az egységes Magatartási Kódex jelenlegi formájában azonban az AXA csoport szerint erre nem alkalmas.
Miért nem írja alá az AXA a banki magatartási kódexet?
Szekeres Tibor szerint a PM és a PSZÁF által létrehozott Magatartási Kódex nem felel meg A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény magatartási kódexekre vonatkozó kritériumainak, mivel nem a piaci önszabályozás keretein belül hozták létre, és a rendelkezések nagy része olyan kötelezettségvállalást tartalmaz, amelyre a törvény hatálya nem terjed ki. A törvény alapján kétségbe vonható, hogy a PSZÁF jogosult-e a Magatartási Kódexben foglalt rendelkezések ellenőrzésére, illetve be nem tartásának szankcionálására.
A kódex tele van hiányosságokkal és ellentmondásokkal - fogalmazott Szekeres Tibor. Példaként említette, hogy az életkor a kódex szerint nem lehet ok egy ügyfél elutasítására. Márpedig egy 30 évre nyújtott hitel esetében ez a kitétel nem vállalható, és sértheti a prudens működés elvét is: egy 75 éves ügyfél részére nyújtott 30 éves hitel nyújtása esetén a bank akkora kockázatot vállalna, amit a törvény nem is enged meg.
Ha a kódex aláírása önkéntes, akkor nem kötelező; az AXA csoportot pedig eddig senki nem győzte meg az aláírás szükségességéről - fogalmazott Szekeres Tibor. |
Az AXA saját kódexe mellett hamarosan mediátor rendszert és belső ügyféltanácsot hoz létre. Ezek lényege, hogy amennyiben a problémakezelés során az ügyfél nem kap megfelelő orvoslatot, az ún. complaints officer vezetésével működő belső ügyféltanácshoz kerül az ügye. Ha itt sem kap elégtételt, külső mediátorhoz fordulnak a felek; ennek költségét 50-50 százalékban állja a társaság és az ügyfél. A mediátor döntése nem kötelező ugyan a bankra, de elfogadása erősen ajánlott - fogalmazott Szekeres Tibor. Ha ezeken a csatornákon sem születik kielégítő megoldás, az ügyfél még mindig fordulhat a jogszabályban meghatározott, jelenleg is meglévő jogorvoslati szervekhez.
Maga a politika is megkérdőjelezi a banki kódex érvényességét - fogalmazott Szekeres Tibor, utalva arra, hogy a magatartási kódex érvénybe lépésének dátumát korábban december 1-jében határozták meg, ám ez mégsem következett be időben. A banki ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásról szóló Magatartási Kódex a tervek szerint december 1-jén lépett volna hatályba, a Hitelintézeti törvény (Hpt.) módosításával egyidejűleg. A parlament azonban még nem fogadta el a törvénymódosítást. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) szóvivője azt mondta, a végszavazás december 14-én lesz.
Nőtt a magyar bankok önkontrollja?
Egyre több a bedőlt hitel
Szükség van a pozitív adóslistára
Korrupció: durván megbüntetik, akit elkapnak
Az AEGON Hitel is aláírná a banki kódexet
Mitől véd meg minket a magatartási kódex?
Privátbankár