Ha körülnézünk a nagyvilágban, sok olyan tőzsdeindexet, árucikket, iparágat, szektort találunk, amelynek ára több éves mélyponton van – jelenleg főleg az árupiacokhoz valamilyen módon kapcsolódó termékeknél, területeken, országokban.
Nagy veszélye ezeknek, hogy ha az árupiacok trendszerű mélyrepülése még újabb évekig eltart, esetleg egy recesszió vagy egy komoly dollárerősödés fel is erősíti, akkor az összes árupiaci kitettségű befektetés egyszerre értéktelenedhet el. Így ha bárki kipróbálná valamely ötletet, csak pénze kis részével és alapos szakmai vizsgálat után tegye.
1. Aranybányák
Az aranybányák részvényeit ábrázoló Arca Gold Bugs Index (HUI) nemrég többször is 2002 óta nem látott, tehát mintegy 13 éves mélypontra süllyedt, 105 pont körül. Innét azután többször visszapattant. Az aranybányák többségének kitermelési költségei még állítólag bőven a jelenlegi aranyár alatt vannak.
Így ha az arany emelkedik vagy legalább nem esik jelentősen tovább, a cégek nyereségesek maradhatnak és némi osztalékot is fizethetnek. Akár nagyot esik, akár nagyot emelkedik az arany, a fém árváltozásának többszörösét is produkálhatják az aranybányák. (Lásd korábbi cikkünket is.)
2. Ezüstbányák
Van, aki szerint 2016 az ezüst éve lesz az inflációs tendenciák beindulása és a napelem-gyártás miatt. Ez a nemesfém, amely egyben ipari fém is, tapasztalataink szerint esésben is, emelkedésben is gyakran túlteljesíti az aranyat. Az utóbbi három évben például az arany mintegy 35 százalékot esett dollárban, az ezüst ötvenet.
Az ezüstbányák részvényárfolyamait tartalmazó iShares MSCI Global Silver Miners (SLVP), valamint Global X Silver Miners (SIL) ETF-ek árfolyama harmadára-negyedére esett az utóbbi három-négy évben, persze óriási volatilitás mellett. Sokkal nagyobbat estek magánál az ezüstnél.
3. Kínai részvények
A Shanghai Composite kínai részvényindex tavaly tavasszal 5200 pont körül tetőzött, de most is még viszonylag magasan, 3300 pont körül jár. Így itt még valószínűleg nem vennénk belőle, de ha visszaesne a 2014 eleji 2000-2100 pont közötti értékekre, és a kínai gazdaságban sem történik nagy tragédia, biztosan megfontolnánk.
Egy esetleges újabb esés egyik jele most volt: január negyedikén egy nap alatt hét százalékot zuhant a kínai részvénypiac. Ráadásul a kínai kormányzat a részvénypiac árait mesterségesen, központi beavatkozással igyekszik fenntartani, de várható, hogy előbb-utóbb a piaci realitás nyer, utat tör magának. Ezért is várunk egy esetleges újabb nagyobb esést.
4. Brazil index, reálban
Brazíliával rengeteg rossz dolog történt mostanában, recesszió, devizaleértékelődés, magas infláció és kamat, korrupciós és politikai botrány. A Bovespa részvényindex egy év alatt 11, három év alatt 31 százalékot esett brazil reálban, de ehhez jön még a deviza gyengülése is, amely három év alatt elvesztette értékének felét a dollárhoz képest.
A brazil részvények tehát olcsók, a három évvel ezelőttinek 35 százaléka körül járnak dollárban. Kérdés, minden, még egy esetleges államcsőd is be van-e már árazva az árfolyamokba. Az ország meglehetősen nyersanyagfüggő, a nyersanyagárak további esése könnyen teljesen tönkreteheti.
5. Orosz eszközök, rubelben
Nagyon hasonló történet a brazilhoz, sok nyersanyagfüggőséggel, de ráadásul nemzetközi politikával, Ukrajnával, Szíriával is leöntve. Az orosz RTS index dollárban számolva megfeleződött három év alatt, most is a 2008-2009-es mélyrepülés óta nem látott szinten van. (Eközben ugyanis a dollár/rubel felment 140 százalékkal, azaz a deviza elvesztette értékének 70 százalékát.)
Sok a kérdés, kibírják-e az olcsó olajat, nem fogynak-e el a nemzetközi tartalékok, nem bonyolódnak-e valahol hosszú és véres háborúba. (Lásd korábbi interjúnkat is.)
6. Német energetikai cégek
A Volkswagen ugyan nagyobb port vert fel, a német tőzsdei energetikai cégek – RWE, E.ON –nagyobbat, 40-50 százalékkal estek tavaly. Az RWE kétféle részvénysorozata öt év alatt értéke 70 és 80 százalékát vesztette el, az E.ON papírja 50 százalékot. Ennek oka részben az atomenergiából való német kivonulás (Fukushima után), részben a nagy széndioxid-kibocsátású szénerőművek fokozatos háttérbe szorítása, a megújuló energia terjedése.
A papírok horribilis, hat, illetve kilenc százalékos (elvi) osztalékhozammal forognának, ha ugyanannyit fizetnének utánuk, mint korábban. Ez persze most valószínűtlen, de az energia-szolgáltatás jó üzlet maradhat hosszú távon. A cégek is folyton lobbiznak a német kormánynál, például káraik megtérítése érdekében. Átstrukturálnak, kiszerveznek (szétválasztják a nyereséges és veszteséges üzletágakat), leányvállalatok tőzsdére bevezetését tervezik, tőkeemelés is szóba került.
7. Amerikai szénbányák
Soros György milliárdos befektetései kapcsán írtunk október végén a szintén környezetvédelmi, politikai döntésektől szenvedő, csőd közelében tántorgó amerikai szénbányákról. Azóta az említett szénbányarészvény-index (Dow Jones Coal, DJUSCL) többször ide-oda pattogott 16,0 pont és 21,5 pont között, ami 34 százalékos különbség.
Miután egy lényegében halálra ítélt szektorról van szó, enyhén szólva sem egy életbiztosítás, de valószínűleg van az az ár, amelyen érdemes lenne belevásárolni.
8. Összeomlott a biotech, de vajon eléggé?
Végre nem nyersanyag, nem energia. Egy hatalmas felfutást követően tavaly tavasszal csúcsra ért, majd pár hét alatt harmadolódott az Amerikában forgó biotechnológiai cégek értéke az egyik ETF (tőzsdén kereskedett alap) áralakulása szerint. Ezzel a 2011-es szinten van.
A magyarázat szerteágazó, az amerikai egészségügyi rendszer várható átalakításától kezdve az emelkedő kamatokig, a túl drága gyógyszerkutatásoktól a túl kevés osztalékig a Fool.com hét okot sorol fel. Egy biztos, a gyógyszergyártás és a rokon területek felettébb nyereséges üzletágak tudnak lenni, így a szektort érdemes megfigyelés alatt tartani.
9. Magyar filléres részvények
Magyarországon is akadnak filléres vagy sok éves mélyponton levő papírok, de ritkán támadnak fel poraikból, vagy ritkán tartósan. Ma a megszüntetésre ítélt Synergon emelkedik tíz százalékkal, nemrég a Buda-Cash Brókerházhoz és a korábbi Phylaxiához köthető Opimus ment fel pár nap alatt 70-80 százalékkal egy eszközeladás miatt.
A hosszú távú tapasztalatok szerint a befektetők ritkán járnak jól az ilyen papírokkal, ennyit biztosan állíthatunk. De lehetnek kivételek.
A nagyvállalatok őrült hajszaként élik meg a mesterséges intelligencia alkalmazását, vannak azonban olyan tényezők, amelyekkel nem feltétlenül számoltak. 
