Jegybanki pénz
Az idei év növekedési kilátásai alapján egyelőre a tavalyihoz hasonló évre számíthatunk, hiszen Amerika továbbra is jól teljesít, miközben az Európai Unió ingatag lábakon áll, a kínai növekedés pedig egyre lassul. A piacok hat éves raliját tehát továbbra is inkább a jegybankok támogatása, semmint az erőteljes gazdasági növekedés hajtja, amit jól mutat, hogy negyedévente körülbelül 200 milliárd dollár jegybanki élénkítésre van szükség ahhoz, hogy a piacok ne essenek. Ez feltehetően idén is össze fog jönni az Európai Központi Bank és a japán jegybank tervezett kötvényvásárlási programjainak köszönhetően. A kilátásokat azonban beárnyékolja, hogy a szakemberek jelentős kockázatokat látnak, amelyek a tavaly őszi korrekcióhoz hasonló visszaesést okozhatnak – hangzott el a K&H Alapkezelő intézményi befektetők számára rendezett „Gazdaság és Befektetés” konferenciáján.
Jelentős kockázatok
|
Mi az a Grexit? A "Greece" (Görögország) és az "exit" szavakból összegyúrt műszó a 2011-2012-es görög adósságválság mélypontján honosodott meg a londoni elemzői szakzsargonban. Akkoriban a City elemzői közössége gyakorlatilag fenntarthatatlannak ítélte Görögország euróövezeti tagságát, és egyöntetűen azt jósolta, hogy Görögország hamarosan távozik a valutaunióból. Ez a lehetőség hosszabb idő óta most először merült fel ismét elképzelhető forgatókönyvként egyszerre több londoni befektetési és elemzőcég prognózisaiban. Részletek>>> |
Az alig két hét múlva esedékes görögországi választások lehet az első komoly megmérettetés a piacok számára, hiszen a Grexit, azaz Görögország kilépése az euró-zónából előre be nem látható negatív hullámokat kavarhat a kötvény- és a részvénypiacokon.
Az olaj árfolyamának összeomlása az energiaszektort és az energiaexportra épülő gazdaságokat már most drasztikusan sújtja. A túlkínálatos piacon azonban az OPEC hallgatólagos beleegyezésével tovább növekszik a kitermelés, miközben az erős dollár is lefelé nyomja a nyersanyagárakat, így még mindig nem látni, hol lehet az alja az árzuhanásnak.
A kínai gazdaság lassulása - az elmúlt évekhez hasonlóan - továbbra is pallosként lebeg a piacok felett, hiszen idén válik el, hogy valóban sikerül-e egy új, hosszútávon fenntartható növekedési pályára állítani a gazdaságot.
Mivel a politikai nyomásgyakorlás egyelőre nem hozott sikert, az orosz-ukrán konfliktus – és az ezzel járó szankciók – elhúzódására akár egész évben számítani lehet. A részvénypiacok ugyan már tavaly beárazták a jelentős exportpiac kiesése, illetve a rubel árfolyamgyengülése miatt veszteségeket elszenvedő cégeket, az idei évben fog azonban elválni, hogy Oroszország, illetve a hozzá erős kereskedelmi szálakkal kötődő országok, vállalatok meddig tudják ezt tolerálni.
A jelenleg legkevésbé kockázatosnak tűnő, ugyanakkor világszinten a tőkepiacokat leginkább felkavaró Fed kamatemelésre is sor kerülhet idén. Habár egyre többször hallani már 2016-os időzítésről is, továbbra sem tudni, mennyire fogadják majd „normálisan” a piacok a Fed normalizálását?
Miben van lehetőség?
Természetesen a befektetők a jelenlegi környezetben is a hozamot keresik, mivel azonban a jegybankok a válság óta gyakorlatilag nullára nyomták a rövid távú kamatokat, ezért a biztonságos befektetések gyenge alternatívát kínálnak. A kiemelkedő kockázatok miatt azonban középtávon a részvénypiacokkal szemben sem optimisták a szakemberek, ezért a részvényeszközök csökkentése javasolt. Helyette a nyersanyagok felé érdemes mozdulni, mivel a kőolaj termékek nyomott árai egy éves időtávon gondolkodva már jó beszállási pontot jelenthetnek. Az elfogyó kötvénypiaci hozamok miatt a nemzetközi kötvények csökkentését, viszont a stabil hozam miatt a magyar államkötvények növelését tanácsolják a K&H befektetési szakemberei.
Elbuktak a francia kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványok. 
